Az új legfelsőbb szintű internetes tárhelyek kiosztásának értékelése – domainjog haladóknak

2013. október 23-án indította be az amerikai ICANN azt a nagyszabású programját, melynek keretében több száz új legfelsőbb szintű domaint delegált az igénylőknek. Ezek azok a tárhelyek, ahol a domain vezérszava után egy darab ponttal elválasztott azonosító áll (pl.: .hu, .com, .org). Ezek egyrészt tetszetősebben csengenek, mint az alsóbb szintű tartománynevek (pl.: .lap.hu .blog.hu), és keresőmotor optimalizálási szempontból is jobban működnek. A korábbi huszonkét darab (generic top level domain, röviden gTLD) mellé ötszáznyolc új kiterjesztést vezettek be több nyelven, az üzleti és a civil élet aspektusait szem előtt tartva.

Delegálásra kerültek általános jelentéstartalmú (.dating, .business, .finance, .healthcare), nagy márkák neveit tartalmazó, (.bmw, .sony) polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos (.lmbt), illetve földrajzi egységre utaló (.london, .moscow), internetes azonosítók is. A .budapest tartományok várható sorsáról egy korábbi cikk számolt be.

Fél év alatt 4,3 millió domain delegálás történt ezen új gTLD-k alapján, számol be a Lexology, ez azonban még mindig csak töredéke a csak a .com tartományban igénybe vett 116 millió internetes tárhelyhez képest.

Az ICANN a program folytatását, és 2017-ig újabb 800 darab gTLD kiosztását tervezi.

Vizsgáljuk meg, mit jelent ez a magyar vállalkozók és az őket segítő jogászok és szabadalmi ügyvivők szemszögéből.

Az immateriális javak vagyoni értéke évezredek óta nem különösebb újdonság sem az üzleti élet, sem a jogászi professzió számára. A domain és az egyéb iparjogvédelmi jogok közti kapcsolat viszont a mai napig nem kellően tisztázott.

Védjegyjogi szempontból egy már lajstromozott megjelölés jogi alapot teremt az azonos nevű domain megszerzése tekintetében, másrészt harmadik személy védjegyének feltüntetése saját internetes azonosítóban a magyar bírói gyakorlat szerint megvalósítja a védjegybitorlás tényállását.

Személynév, cégnév vagy ismertté vált kereskedelmi név is jó jogalap egy tartomány megszerzésére, a magyar esetjog pedig elismeri a domain üzleti életben betöltött azonosító funkcióját.

Tehát a domain egyrészt egy hirdetőfelület, másrészt a vállalkozás vagy márkanévvel védett áruk és szolgáltatások gyors azonosítását és megtalálását szolgálja, ezért a jó domain ügyes megválasztása kiemelkedően fontos egy megfelelő iparjogvédelmi stratégia részeként.

Alapszabályként kellene érvényesülnie annak a még mindig kevesek által ismert elvnek, hogy névválasztásnál a cégnév, a védjegy és a domain is legyen szabad és megszerezhető. Ha erre figyel valaki, számos bitorlási pert vagy egyéb költséges jogvitát tud megspórolni magának.

Domain delegálásánál megvalósuló jogvitánál az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő Tanácsadó Testület jár el, míg már használatba vett tartományok esetén egy- vagy háromtagú választottbírói testület, az ún. regisztrációs döntnök/ök.

Nagyon fontos, hogy domain megszerzésére irányuló perben csak az alapul fekvő jog jogosultja (védjegyjogosult, a nevet viselő személy) járhat el felperesként, alvállalkozó, disztribútor, leányvállalat (külön erre vonatkozó meghatalmazás hiányában) nem. Ez történt például a nespressokapszula.hu domain ügyében, ahol a Nestlé magyar leányvállalat indított eljárást az internetes tárhely megszerzéséért, míg az alapul fekvő „Nespresso” védjegy jogosultja a francia anyacég volt, így a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította a döntnöki tanács.

Nemzetközi viszonylatban .com-os azonosítókkal kapcsolatos jogvitában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Világszervezete (WIPO) választottbírói fóruma jár el. Az új gTLD-k esetében fel kell még állítani az eljáró bírói fórumokat. Ez egyébként egyáltalán nem elméleti probléma. Több ezres nagyságrendben várhatók jogviták, melyek abból származnak, hogy a delegálás jogosságát alsóbb tartománymezőkben nem szakemberek ellenőrzik.

Ebből a rövid összefoglalóból is látható, hogy egy sokrétű és bonyolult területről van szó, melyben Magyarországon kevés komoly tapasztalattal bíró védjegyjogász mozog otthonosan.

dr. Csirik Márton
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu