nagyon sok olyan kéréssel találkozom a gyakorlatomban, főleg a multinacionális munkáltatók részérpl, hogy fellelhetőam-e az új Mt. angolul. Nem találtam teljes fordítást sehol, csak kivonatokat, ezért készítettem egy összefoglalót angolul a főbb tartalmi újdonságokról:
A munkajog területén állandó problémát okoz a jogalkalmazók számára, hogy épp melyik oldalt képviselik. A szabályozás jellegéből adódik, hogy ugyanazt a jogszabályhelyet, (de akár bírósági döntést is) lehet kétféleképpen értelmezni. Ugyanakkor, ha a munkáltató a döntései során a munkavállalói érdekekre is tekintettel van, jogi konfliktusoktól mentes munkakörnyezet teremthető.
A rovat a magyar és európai jogszabályváltozásokat kíséri figyelemmel és a friss bírói döntéseket munkáltatói szemmel értelmezi és mutatja be. A rovat szerkesztője kifejezetten munkáltatók képviseletét vállaló ügyvéd.
Soós Andrea (andrea.soos@sooslaw.hu) 2000 óta ügyvéd. Rendszeresen képvisel munkáltatókat munkajogi perekben és az érdekképviseleti szervekkel tartott konzultációk során. Nagy tapasztalattal rendelkezik átszervezések, kiszervezések és létszámcsökkentések terén. Korábban egy világméretű munkajogi hálózatnak dolgozott. Közgazdászi diplomával is rendelkezik, ezért a munkajogi tanácsadás során az emberi erőfororrás-menedzsmenttel kapcsolatos tudását is hasznosítja.
Változások a munkaügyi ellenőrzés terén
Ismét változik a munkaügyi és munkavédelmi hatóságok elnevezése, illetékessége és hatásköre. A változás érinti a csoportos létszámcsökkentések bejelentését, a külföldiek foglalkoztatásának bejelentését és a munkaügyi határozatokat hozó hatóságokat.
Emelkedik a munkavédelmi bírság összege
A Kormány elfogadta a a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletet.
Elfogadták az új Munka Törvénykönyvét
Fel kell készülniük a piaci szereplőknek, munkáltatóknak a változásokra, mert az Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvét.
Adatvédelem
Nem elég a magyar törvényre figyelni, mert európai rendelet készül.
Munkáltatói kölcsön a végtörlesztéshez
A végtörlesztésről is rendelkezik az egyes adótörvények és azzalösszefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.törvény, amely a Magyar Közlöny 139. számában jelent meg(Adó-novella). A munkáltató az alábbi formában segítheti a munkavállalót:k amatkedvezményes – akár kamatmentes – munkáltatói kölcsön nyújtása vagy egyszeri támogatás.A kedvezményeket a 2011. szeptember 29-e után folyósítottmunkáltatói kölcsönökre és támogatásokra lehet alkalmazni. Atámogatás nyújtására a végső időpont 2012. február 28.
A szabadságolás új szabályai
Miközben a legtöbb munkáltató az új munka törvénykönyvének tervezeteit és az ezzel kapcsolatos konferenciákat, sajtóhíreket követi, észrevétlenül hatályba léptek a jelenlegi Mt. szabadságolásra vonatkozó módosításai (illetve egy részük 2011. december 1-jével lép hatályba) Az új szabályok egyaránt fontosak és relevánsak a folyamatosan dolgozó, a passzív állományban levő és az elbocsátott munkavállalók számára.
A passzív táppénz megszűnése
A 2011. július 1-jét követően bekövetkezett keresőképtelenségre már az új (biztosítottak szempontjából kedvezőtlenebb) táppénz szabályokat kell alkalmazni. Mivel a módosítással párhuzamosan a „visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással” büntetőjogi tényállás lett, a munkáltatók felelőssége a megfelelő tájékoztatásért megnövekszik. A jogalkotó szerint sok munkavállaló menekülési lehetőségként fogja fel a keresőképtelenséget.
Változtak a vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályok
A Munka Törvénykönyve júliusi módosítása új szabályt iktat be a vezető állású nők védelmére vonatkozóan. Bár eddig is vetett fel esélyegyenlőség szempontjából aggályokat a kisgyermekes női vezetők munkaviszonyának indokolás nélküli megszüntetésének lehetősége, a 2011. évi CV. törvény hatálybalépésével a munkáltató kötelezettsége a várandós vezető esetében “az általános szabályok szerint” indokolni a felmondást. Az esélyegyenlőség terén első látásra hatalmas eredménynek tűnő jogszabály-módosítás számos buktatót rejt, és további kérdéseket vet fel.
Ki lehet zárni a közbeszerzésekből a kötelező bérkompenzációt megtagadókat?
Az Országgyűlés 2011. július 11-én (a Munka törvénykönyvét érintő 2011-es átfogó módosítással együtt) fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX törvényt (Bérkompenzációs Törvény), amely 2012. január elsejétől hatályos.A külön törvény a Munka Törvénykönyvét (Mt.) és a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt (Met.) módosítja. Míg a jogalkotó célja egyértelmű, a munkáltatók számára számtalan gyakorlati kérdést vet fel, különösen a külföldi tulajdonú vállalatok esetében, akiknél a magyar menedzsmentnek a tulajdonosok számára is egyértelművé kell tenni a kötelező bérkompenzáció indokoltságát, illetőleg a nem megfelelés kockázatait.
Terhességi tesztet végezhet a munkáltató az Új Munka Törvénykönyve szerint?
Egyre több olyan jogértelmezés jelenik meg a sajtóban, amely szerint az Új Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató terhességi tesztet is végezhet a munkavállalókon valóban így lenne?
A belső visszaélés-jelentési (whistleblowing) rendszerek hatósági nyilvántartása?
Az adatvédelmi nyilvántartás intézménye a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) hatályba lépése óta létezik és működik. A munkavállalók adatainak kezelése kivétel alá esik a bejelentési kötelezettség alól mind a jelenlegi, mind az új törvény alapján; azaz: ezt az adatkezelést nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. Az állandó biztosi gyakorlat szerint azonban be kell jelenteni az olyan munkáltatói adatkezeléseket, amelyek nem a munkaviszony létrejöttéhez vagy megszűnéséhez kapcsolódtak.Vitára adhat okot és számtalan kérdést vet fel az új törvény 65.§-nak megfogalmazása, amely szerint „nem vezet a hatóság nyilvántartást” az olyan adatkezelésről, amely...
- 1
- 2
