Emelkedik a munkavédelmi bírság összege

A Kormány elfogadta a a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletet.

A kormányrendelet hatálya a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató
munkavédelmi hatóságra terjed ki (azaz: Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi illetve munkaügyi felügyelőségei).

Alapfogalmak
A kormányrendelet bevezeti a veszélyeztetés, a közvetlen veszélyeztetés továbbá a súlyos veszélyeztetés fogalmait:

  1. veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása;
  2. közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és idõben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása elõreláthatóan rövid idõn belül bekövetkezhet;
  3. súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minõsít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínûségét jelenti, és amelynél a nagymértékû károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció.

A bírság mértéke

A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint

Az alapösszeget a rendeletben meghatározott szorzók alapján kalkulálja az eljáró hatóság. A szorzók részben a jogsértés súlyát (beleértve a jellegét és az időtartamát is), részben “az enyhítő körülményeket határozzák meg”. Amennyiben például haláleset is bekövetkezik, a szorzó tízszeres.

A kis-és középvállalkozások (amennyiben nem súlyos veszélyeztetés következik be) alacsonyabb összegű bírságra számíthatnak a számítás alapján. Ugyanakkor a felügyelet diszkrecionális jogkörében további húsz százalékkal emelheti a bírságot, tehát a számítási kulcsban szereplő kedvezmény ellenére előfordulhat, hogy a kis-és középvállalkozás a kulcs alapján számított összegnél magasabb bírsággal néz szembe.

Újdonságok
Nagyon fontos változás, hogy a munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében
legfeljebb 20%-kal csökkentheti is, ha

  1. a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
  2. a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
  3. a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

Azaz, az együttműködők ezentúl hivatalosan is engedékenységi politika előnyeit élvezhetik.

További újdonság, hogy a munkaügyi bírság összege “könnyebben” lesz vitatható közigazgatási per keretében, hiszen amennyiben nem megfelelően mérlegel a hatóság, abban az esetben jogszabálysértésre is lehet hivatkozni.