Balogh Zsolt György


Közpénz, közfeladat, közérdekű adat

Balogh Zsolt György - 2010. október 20.

Gondolatok a Margit-híd felújításával kapcsolatos egyes adatok közérdekűségéről.

Az index.hu hírportál munkatársa, Tenczer Gábor, újságírói hivatásának írott és íratlan szabályait s talán nyomozói ösztönét követve nyomába eredt napjaink egyik gyanús közéleti rejtélyének, a fővárosi Margit-híd felújításával kapcsolatos – talán nem túlzás a jelző – botrányos pénzügyeknek és kivitelezési anomáliáknak. Ebben az írásban nem érzem feladatomnak, hogy akár csak röviden is összefoglaljam az oknyomozás eddigi fordulatait és eredményeit, hiszen maga Tenczer Gábor jó ideje újra és újra jelentkezik valamilyen aktuális értesüléssel, s anyagait az index.hu-n „Hídpénz” rovatcím alatt közzé is teszi. (http://index.hu/…g/margithid/)

Nem krónikát írok tehát, csak személyes véleményemet és reakcióimat kívánom megosztani a jogász szakmai közvéleménnyel annak okán, hogy a tegnapi napon hirdetett első fokon ítéletet a Fővárosi Bíróság az úgynevezett Margit-híd-perben. A bíróság az adatok kiadását kérő felperes keresetét elutasította. (Részletesebben lásd:
http://index.hu/…it_hid-pert/ )

Az ítélet írásbeli indoklását természetesen mindenképpen érdemes megvárni, de így első hallásra a rendelkező rész tartalma megdöbbentőnek hangzik. A bíró – természetesen csak a fenti posztban leírtakra támaszkodva mondom – vitatható döntést hozott.

Menjünk végig sorjában a felvetődött fogalmakon. Lényegében kettő ilyen van, a közérdekű adat és az üzleti titok fogalma.

A közfeladatra vonatkozó adat közérdekű adat; ebben végső soron mindenki egyetért. A kérdést tehát egy logikai lépéssel hátrébb toltuk; meg kell válaszolni, hogy mi tekintendő közfeladatnak.

1. Közfeladat.

A közfeladat jogi fogalmának három lehetséges értelmezése a fiskális, a pozitivista és a funkcionális értelmezés. Ezekről röviden:

1.1. A fiskális értelmezés szerint az a tevékenység, szolgáltatás tekintendő közfeladatnak, amely teljes egészében, vagy döntő hányadában közpénz (Pl.: állami illetve önkormányzati költségvetés, társadalombiztosítási alap, EU támogatás) felhasználásával valósul meg.

1.2. A pozitivista értelmezés szerint azt kell megkívánnunk a közfeladati minőség kimondásához, hogy az adott tevékenységet egy jogszabály (lehetőleg törvény) ilyenként – ti. közfeladatként – határozza meg.

1.3. A funkcionális értelmezés szerint a jogalkalmazó akkor állapíthatja meg egy tevékenységről, hogy közfeladat, ha a feladat jellege szerint az közérdeket szolgál és gyakorlatilag – figyelembe véve például a mérethatékonyság követelményeit – csak közösségi (társadalmi) összefogással valósítható meg. Természetesen ez a harmadik a legbonyolultabb módszer, és ez kívánja meg a leginkább alkotó gondolkodást, a legnagyobb intellektuális felkészültséget és bátorságot a jogalkalmazótól.

A vizsgált esetben (Margit-híd) szerencsére szó sincs arról, hogy az 1.3-ig el kellene jutnunk az értelmezés során. A bíró nyugodtan megállapíthatta volna az 1.1. alapján is, hogy közfeladatról van szó.

Tekintsük továbbá a közérdekű adat törvényi fogalmát az 1992. évi CXIII törvény 2. § szerint:

„4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;”

Két fontos kulcsmomentumot emeljünk ki. A közérdekű adat attól az, ami, hogy közfeladatot ellátó szerv kezelésében van, és/vagy (ezt jelenti a „valamint” kötőszó) közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozik. Közérdekű adatról beszélünk tehát akkor is, ha az adat történetesen nem az adott közfeladatot ellátó szerv, hanem más szervezet vagy személy kezelésében van, de a közfeladat ellátására, a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozik.

A Fővárosi Önkormányzat közfeladatot lát el; ilyen többek között Budapest közlekedési infrastruktúrájának üzemeltetése. Ez a tevékenysége kiterjed a közlekedési létesítmények (így a Margit-híd) karbantartására is. A feladat ellátásával kapcsolatos adatok teljes körűen közérdekűek. Közérdekű jellegüket akkor is megőrzik, ha egyes adatokat – például ilyenek lehetnek az alvállalkozói szerződések – közvetlenül nem az Önkormányzat kezel. Tehát nincs törvényi akadálya ezen adatok megismerésének.

2. Üzleti titok

A Polgári Törvénykönyv (Ptk) VII. fejezete az úgynevezett „személyhez fűződő jogok” körében tárgyalja az üzleti titkot. Eszerint az üzleti titok a magántitok fogalmának üzleti érdekviszonyokra vonatkozó kiterjesztése. Ptk 81. § (2) bekezdése szerint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adatok üzleti titkot képezhetnek, ha nyilvánosságra kerülésük vagy illetéktelenek általi megszerzésük, felhasználásuk a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Az üzleti titok fogalmának az is lényeges eleme, hogy az adat titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette; bármit is jelentsen ez... :)

Eddig rendben is volnánk.

Az adatkezelő üzleti titokra való hivatkozása azonban a Ptk 81. § (3) bekezdése szerint nem áll meg akkor, ha a titokban tartani kívánt adat
  • az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve
  • az európai közösségi támogatás felhasználásával,
  • költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel,
  • az állami és önkormányzati vagyon
    • kezelésével,
    • birtoklásával,
    • használatával,
    • hasznosításával,
    • az azzal való rendelkezéssel,
    • annak megterhelésével,
    • az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével
kapcsolatos adat.

Bár az adat nyilvánosságra hozatala ebben az esetben sem eredményezheti olyan adatokhoz

  • így különösen technológiai eljárásokra,
  • műszaki megoldásokra,
  • gyártási folyamatokra,
  • munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá
  • know-how-ra vonatkozó adatokhoz

való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Ez tehát egy kivételt támasztó rendelkezés. A kivétel alól is van azonban egy „alkivétel”, mely szerint ez nem akadályozhatja meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Tehát – mint a Ptk magyarázata is rámutat – a törvényi kivétel sem abszolút hatályú. Ha ugyanis az adatra a fenti feltételek fennállnak, de az üzleti titok fenntartása azzal a jogkövetkezménnyel járna, hogy emiatt a közérdekből nyilvános adat megismerése nem lehetséges, a kivétel nem érvényesül.

A Ptk rendelkezései még ennél is messzebb mennek.

A 81. § (4) bekezdése ugyanis kifejezetten előírja, hogy aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles még a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan is tájékoztatást adni.

A közérdekből nyilvános adat fogalmának meghatározását az adatvédelmi törvény (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény) 2. § 5. pontja olyan adatként határozza meg, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Itt tehát a tényleges törvényi rendelkezés nélkülözhetetlen alaki feltétel. A közérdekből nyilvános adat egyfajta fából vaskarika; a személyes adatok egy része tartozik például ebbe a körbe – tipikusan a közfeladatot ellátó szerv nevében eljáró személynek a közfeladatával kapcsolatos személyes adata (pl.: rendőri azonosító szám) – meg minden más, amit törvény ilyenként meghatároz.

A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat az adatkezelő szerv honlapján vagy úgynevezett hirdetményi lapjában teszik közzé.

Ha a közérdekből nyilvános adat megismerhető abban az esetben, ha az államháztartás valamely alrendszerével létesített üzleti kapcsolatról szól, hogyne volna megismerhető a közérdekű adat.

3. Következtetések

A rendelkezések szellemét tekintve azt találjuk, hogy a jogalkotó kifejezetten nyilvánosságpárti, a jogrendszer tehát a társadalom és az állami működés – benne a gazdálkodással kapcsolatos tevékenység – átláthatósága érdekében csak minimális mértékben engedi korlátozni a közfeladatokkal, sőt általában a közszférával kapcsolatos adatok megismerhetőségét.

Ezt a törekvést olvashatjuk ki még az állami vagyonról szóló törvényből is. Ugyanis a 2007. évi CVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerint az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő minden adat közérdekből nyilvános. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja ugyan, de itt is teljesen egyértelmű a nyilvánosságra való törekvés.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – azon túlmenően is, hogy preambulumában egyebek mellett a nyilvánosság elvének érvényesítésére hivatkozik – a 15/B. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az államháztartás pénzeszközeinek nettó 5 millió forintot meghaladó értékű felhasználásával megvalósuló építési beruházásra vonatkozó szerződések

  • megnevezését (típusát),
  • tárgyát,
  • a szerződést kötő felek nevét,
  • a szerződés értékét,
  • határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát,
  • valamint az említett adatok változásait

közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. Nem mellékes körülményként itt felvetődik a Fővárosi Önkormányzat mulasztása, hiszen a felelős gazdálkodás körében arról mindenképpen gondoskodnia kellett volna, hogy a fővállalkozó gazdasági tevékenységét alaposan megismerje és ki kellett volna építenie a kivitelezésbe nyomon követésének rendszerét. Ebben az esetben közvetlenül az Önkormányzat képes volna válaszolni a beruházással kapcsolatos közérdekű adatkérésekre.

Ebben a rendelkezésben arról nincs szó, hogy csak a fővállalkozói szerződés volna közzétehető. Semmilyen törvényi akadálya nincs az alvállalkozói szerződések megismerhetővé tételének.

A szóban forgó esetben az alperes Margit-híd Konzorcium üzleti titokra való hivatkozása – valószínűleg szándékosan – téves jogértelmezésen alapul. Súlyos jogalkalmazói hibának tartom továbbá, hogy a bíró belement a közfeladat fogalmának – egyébként téves eredményre vezető – értelmezgetésébe ahelyett, hogy helyt adott volna a közérdekű adatok nyilvánosságának.

Hosszúhetény, 2010. október 19.

Balogh Zsolt György




A hozzászóláshoz szükséges!
ImreLacka # e-mail 2010.10.21. 14:42

Nagyszerű!

bogyók # e-mail 2011.02.20. 12:37

jogi segitséget szeretnék kérni.40 év házasság után válunk.Egy ingatlannal rendelkezünk.1984-ben hozzánk költözött az édesanyám. Eladott egy 53 négyzetméteres ingatlant.Amit az akkor épülö házunkba beépitettünk. Arra szeretnék választ kapni ,hogy az az én örökségem-e,vagy már közös tulajdon.Segitségét elöre is köszönöm.

kukula # e-mail 2011.07.23. 13:20

jogi segitséget szeretnék kérni.van egy kislányom .vérszerinti apja nevét viseli. a kislány 4éves.édesapja három éve rá se nézett.kérhetek e gyerektartást tőle ha lemond rola?

joco25 # e-mail 2011.09.21. 17:49

Azt szeretném kérdezni hogy a vendéglátásban dolgózókat mik illetik meg
szabaság?
táppénz?

A másik kérdésem az hogy ha egy vendéglátó egység bevan kamerázva és a tulaj otthonról interneten keresztül tudja figyelni de nincs kitáblázva hogy kamerával megfigyelt terület az szabályos e?
válaszát előre is köszönöm

nadasybobe # e-mail 2012.01.27. 10:35

Tiszteelt Uram a segitségét szeretném kérni.
1997 ben elárverezték a családi házam a 20 mollios ingatlan a maffia kezébe került Kettö miiio Ft kaptam az ingatlanért.Ami nem volt elég az a adoságra.
Egy 1996 -os árverési jegytökönyvere hivatkozva elkezték
2010 decemberben a nyugdijamat vonni.Mivel kevés a nyugdijam igy minden honapban 28.500-Ft -bol kell megélnem.
1996 os jegyzökonyv alapjám a tartozás egymilliokétszázezer FT
2010 dec. határozat szerint a nyugdijamat megterhelték
12 millio Ft-al.
ez egy takarékszövetkezeti kölcsön volt
Ami 1996.ban Egy milio kétszázezer FT volt
2010 dec.12.millio
Azt szeretném tudni hogy az 5 év elévülés erre vonatkozik .1996 ota engem senki nem kereset meg ez idáig
Köszönettel Nádasyné
elérhetóségem:nadbobe@gmail.com

Stux Ur # e-mail 2014.02.18. 11:26

Tisztelt Balogh Úr! Elöljáróban annyit,hogy nem vagyok jogász így a jogi dolgokhoz nem kívánok hozzátenni semmit
egy apró megjegyzés a fiskális jegyzőt jelent,esetleg táblabírót,számadót...... amiért mégis hozzátennék egy gondolatot nem ez,nemtudom tetszett -e hallani már a lépcsőjáró szerkezetről ez egy motoros szerkentyű mozgáskorlátozottak számára esetleg egy kezelőszemélyzettel,rongálás elkerülése végett,ennek ára kb 1-2 millió ft/db a kezelő személyzet bérével és minden be-és kijárati egységgel töredéke ....annak a költségnek ,amit itt terveznek,vitatnak,műszakilag eszmeileg meg ..... nagyapám is azt mondta ha már terem a cseresznye fa átültetni csak termés kieséssel számolni kell,vagy kiszárad átültetés után,vagy megsínyli....és a vicc is
gondolkodni Béláim....gondolkodni

Ernus # e-mail 2015.05.25. 16:58

Tisztelt Balogh Zsolt György Úr!
Segítségét kérem, mert házunkat eláztatja a szomszéd ház ránkvezetett csapadékvize.

Egy helyrajzi számon két épület van az utcafronton. Az egyik öreg, vertfalú, a bal oldali telekhatáron 25 m hosszan benyúlik.
Ettől az utcafronton 3 m távolságra, párhuzamosan befelé 10 m hosszan a mi sátortetős épületünk bal oldali falával.
A telek jobb oldali 1/2-ed része, az általunk 70-80-as években épített házzal férjem, majd lányom tulajdonába került.
A másik öreg, romos, nagy épületet új tulajdonosa kifejezett kérésére, velünk megegyezően, ügyvédnél telek használati megosztási szerződést kötöttünk. Ebben rögzítettük, az új épület (mi épületünk) bal oldali fala nem terhelhető. Az új tulajdonos vállalta, hogy a megvásárolt romos ház és a mi épületünk közötti gang elbontásával külön kapubejárót fog kialakítani magának. A kertet közösen, fallal ketté is választottuk.
A romos épületet sikeresen felújította és gyorsan eladta.
Mi is értékesíteni kívántuk, mert nem ott lakunk.
Kőműveseket hívtunk átnézni. Ekkor derült ki, a kapubejáró fölött tetőt építettek (összekapcsolva a magas házzal) azt rávezették a házunkra és ázik a falunk mindenhol. Felszólítottam a régi ház mostani tulajdonosát, szüntesse meg a birtokháborító magatartást.
Ennek ellenére azóta fokozottan építgeti az esőcsatorna rendszerét, valamint a kapubejárója tetőzetét is. Már a mi épületünk került veszélybe.
A hosszú épülete belső, alacsonyabb részének esőcsatornáját lengő lefolyócsővel állítgatja az elválasztó kerítés felé.
A magas nyeregtetős épülete kb. 20 m hosszú. Annak teljes tetőzete csapadéka a kapubejáró befödésével együtt ránk ömlik A saját házánál fönt végdugót szereltetett be és lejti az utca felé az esőcsatornát Amikor eléri a mi épületünk belső sarkát, a 3 méter távolságból át, a levegőben zárt, 10 cm átmérőjű lefolyócsővel meredeken rávezeti a mi 10 méter hosszú alacsonyabb falunkra. Ezen, a mi házunk bal oldali falán megy ki az összes csapadékvíz az utcára (ami nem a falunkra jut), a mi házunk utcai sarkán, mi előttünk a járdánkra, előttünk lévő szikkasztó árokba. Az utcai szikkasztó árkot maga előtt betömve tartja.
A falunkat megközelíteni nem tudjuk. Minden karbantartó munka lehetetlen. Alul a falunkhoz érve széles lemezzel lezárta, Fölül is megközelíthetetlen, mert vagy lemezzel , vagy cseréppel fedte be, teljesen a csatornánk, a párkánydeszkánk alatt. Közötte van a falunkra lejtő keskeny lemez kb.10 cm. oldallal, ami a rengeteg vizet vezetné ki az utcára.
Segítséget kérek! Ha lehet konkrét javaslatokkal, kiutat jelentő jogszabályokkal. Köszönöm!

Picilány! # e-mail 2015.09.01. 13:14

Tisztelt Uram!
Én csak érdeklődni szeretnék, hogy nagyon sok bank, szolgáltatok, lakó közösségek a mai napig is kiadják harmadik félnek a személyes adatokat valamint a vele járó tartozások összegét! Hogyan lehetséges még mindig? Tudom nem ön ebben az illetékes!
Sajnos most azért ragadtam igazából tollat, mert van pár tízezer forintos tartozásom.
Inkább azt mondanám csuszás!
És egy kicsit felháborodtam, mert nem kaptam felszólítást!
Ezzel nincs is problémám!
Azzal viszont igen, mint szerintem oly sok embernek, hogy kiadja a Mok-nak az adatokat több ezer forintos behajtási költséggel!
Na de még véletlenül sem az adott lakhelyre, hanem valahol jó messze, hogy személyesen ne is tudjuk reklamálni, mert nem egyezik az összeg vagy időközben befizettem majdnem mindent és fizessek a 35000-Ft tartozásra 8000-Ft végrehajtást, aminek a felét ki is fizettem! Tehát azoknak az ezreseknek biztosan lenne máshol is helyük! Arról meg nem is beszélve, hogy ha részletfizetés vagy bár mit kérünk 15000-Ft., na meg a rengeteg levelezés!
Ha egy családba többen is rajta szerepelnek, mindenkinek be kell fizetni a 8000-Ft, mert kiküldte a levelet?
Mit lehetne tenni, hogy ez véget érjen?
További szép napot! Jó munkát!

MolnarZsuzsanna # e-mail 2018.01.02. 22:55

Tisztelt Ügyvédúr!
Egy budapesti lakást szeretnék vásárolni testvéremtől, aki jelenleg külföldön tartózkodik. A tulajdonlapra bejegyeztek egy “végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet”, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt (1082 Baross utca 63-67) által. A kérdés az lenne, hogy én megkaphatom a kellő információt a végrehajtás összegéről, vagy csakis a tulajdonos meghatalmazottja kérheti ezt ki? Volt már az ingatlanon végrehajtás, akkor a végrehajtó ügyvédnél megkaptam én az információkat, de most nem tudom, hogy ilyen esetben csak besétálhatok e az adott címre és megkapom a szükséges befizetnivalót vagy merre induljak?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: S. Zsuzsanna



A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.