IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog

A CMS Budapest számokban

- alapítás éve: 1989

- 11 partner és 75 ügyvéd

- az elsők között szerepelünk a legnagyobb jogi kiadóknál: Chambers & Partners, Legal 500, IFLR

A CMS Budapest egy jogi és adójogi szolgáltatásokat nyújtó iroda, amely 1989 óta működik Magyarországon. Több mint 75 fős, az ügyvédi ranglistákon vezető helyen szereplő ügyvédi csapatunk a jogi szolgáltatások teljes spektrumán nyújt tanácsot hazai és nemzetközi vállalatok számára az üzleti élet minden területén (bank és pénzügyek, társasági jog, M&A, peres eljárások, kereskedelmi jog, energiajog, ingatlanjog, adójog) a legbonyolultabb tranzakcióktól a napi ügyekig. A CMS Budapest a nemzetközi CMS hálózat alapító tagja és ügyvédei a magyarországi ügyleteken kívül számos regionális, illetve európai szintű tranzakcióban vettek/vesznek részt napi szinten.

A CMS Budapest a hazai piacon egyedülálló, szektor-specifikus jogi tanácsadást nyújt, olyan nemzetközi kapacitással és tapasztalattal kombinálva, ami lehetővé teszi, hogy a legnagyobb és legösszetettebb hazai és regionális tranzakciókat bonyolítsa le sikeresen.Tovább Szerzőink
A CMS technológiai jogi és szellemi tulajdonnal foglalkozó csoportjai vezető szerepet töltenek be a magyar és az európai piacokon, létszámukat tekintve pedig a legnagyobb szakosodott csoportok Magyarországon és számos közép-kelet-európai országban.
Ügyvédeink széles körű tapasztalattal rendelkeznek mind az IT, mind az IP jogi területeken. Az informatikai területen nyújtott jogi tanácsadás magába foglalja a szoftverfejlesztési-, support-, IT üzemeltetési szerződések, SLA-k, SaaS, PaaS szerződések, ÁSZF-ek elkészítése, IT szolgáltatások bankszektori megfelelése, GDPR, egyéb technológiai jogi kérdések és kiberbiztonsági tanácsadás, incidens menedzsment támogatása, szoftver és egyéb szerzői jogi támogatást. Továbbá számos vállalatot képviselve a szellemi tulajdonjog területet érintő szolgáltatások teljes skáláját nyújtjuk, beleértve többek között: védjegyekkel kapcsolatos ügyek és peres eljárások, szerzői jogok védelme, kollektív menedzsment, párhuzamos import és szürke piac szabályozásának kérdése, vámjogi eljárások, franchise és stratégiai szövetségekre vonatkozó szerződések, valamint technológiatranszferrel kapcsolatos engedélyek.

A CMS Budapest alapító tagja az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíciónak.

Dr. Petrányi Dóra a budapesti iroda partnere, a CMS Közép- és Kelet-Európa regionális igazgatója, a kereskedelmi jogi csoport társvezetője, valamint a szellemi tulajdonjogi (IP), a technológia, média és telekommunikáció (TMT), a lifesciences és a versenyjogi csoportok vezetője. Dóra jelentős tapasztalattal rendelkezik az ügyfelek képviseletében domain nevek, szabadalmi és védjegy peres és nem peres ügyeiben, valamint az ügyfelek megbízása által magyar és külföldi domain nevek megszerzésében. Főbb ügyfelei közé a TMT, gyógyszeripari, külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok és vezető vegyes vállalatok tartoznak, főbb szakterületei pedig a szellemi tulajdonjog, versenyjog, közbeszerzési ügyek, általános kereskedelmi szerződések, vállalati szerkezetátalakítások, valamint az összeolvadások és felvásárlások. Dóra tagja a magyarországi Szerzői Jogi Szakértői Testületnek, mindamellett, hogy a Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozási Munkacsoportjának is a társelnöke.

Dr. Csapó Eszter a CMS budapesti iroda kereskedelmi jogi csoportjának szenior ügyvédje. Jelentős gyakorlattal rendelkezik az informatikai, a telekommunikációs és a média szektorban tevékenykedő cégek támogatásában a szabályozási ügyektől a napi ügyvitelhez szükséges tanácsadásig. Ezen kívül széles körű tapasztalattal rendelkezik különböző általános kereskedelmi, valamint média, informatikai és telekommunikációs szerződések és megállapodások elkészítésében. Mielőtt nemzetközi ügyvédi irodákhoz csatlakozott volna, több mint 3 évig vállalati jogászként dolgozott a legnagyobb kereskedelmi műsorszolgáltató társaságnál.

Dr. Sólyom Ágnes a CMS budapesti iroda szenior ügyvédje, szakterülete a szellemi alkotásokhoz fűződő jog. Ágnes tapasztalata kiterjed számos szellemi alkotáshoz fűződő jogi ügyletre (különös tekintettel a szerzői jogokra és védjegyekre), szellemi alkotásokhoz kapcsolódó peres ügyekre, valamint az ügyfelek képviseletére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO), bíróságok és egyéb szervezetek előtt. Ágnes ezen kívül sok éves tapasztalattal rendelkezik szellemi alkotásokhoz fűződő portfóliók optimalizálásával kapcsolatos tanácsadásban, illetve a szerzői jogi illetékek európai szintű harmonizációjában és koordinálásában. Ágnes is tagja a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek.

Dr. Horváth Katalin a CMS budapesti iroda technológiai jogi csapatának szenior jogásza, fő szakterülete a szoftverjog, IT és IP jog, mesterséges intelligencia jogi szabályozása és az adatvédelem. Mindezekhez kapcsolódóan kiterjedt tapasztalattal rendelkezik szerzői, iparjogvédelmi jog és e-commerce területén, különös tekintettel az online szolgáltatásokra, mobilapplikációkra, mobilfizetési megoldásokra és fintech szolgáltatásokra. Katalin a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Rendszeresen jelentet meg adatvédelmi, mesterséges intelligencia és szerzői jogi témában cikkeket és tart szoftverjogi és adatvédelmi konferenciákon előadásokat.

Dr. Domokos Márton a CMS budapesti iroda kereskedelmi jogi csoportjának szenior tanácsadója, szakterülete az adatvédelem, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdések, a szellemi tulajdonjog, a kereskedelmi tranzakciók és a TMT szektor. A regionális adatvédelmi csoport koordinátora. Kiemelt tapasztalattal és tudással rendelkezik az informatikai szektorban, a világ egyik legnagyobb szoftvervállalat budapesti székhelyén töltött 6 hónapos kiküldetést, ahol különböző kereskedelmi ügyek tekintetében nyújtott tanácsot úgymint szoftvertermékek licenszbe adása, terjesztése, reklámozása és felhőszolgáltatások nyújtása (cloud computing). A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának elnöke.

Dr. Boros Miklós a CMS budapesti iroda kereskedelmi jogi csoportjának ügyvédje, elsősorban szellemi tulajdonnal és a technológia, média és kommunikációs szektorral kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik különböző szellemi tulajdonjogi kérdésekben, beleértve a komplex szerzői jogi és védjegyjogi ügyeket és kereskedelmi szabályozási intézkedéseket. Rendszeresen nyújt tanácsot általános kereskedelmi szerződések, valamint szoftverfejlesztési és licenszszerződések előkészítésében, áttekintésében és letárgyalásában. Számos kereskedelmi memorandum elkészítésében nyújtott támogatást, beleértve a szellemi tulajdonjoghoz, az informatikához és a médiajoghoz kapcsolódó szabályozásokat.

Dr. Bertók Gábor a CMS budapesti iroda kereskedelmi jogi csoportjának ügyvédje. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik általános kereskedelmi és társasági jogi, szellemi alkotások jogával kapcsolatos (szerzői jogi, védjegy, domain), valamint adatvédelmi és IP peres ügyekben. A CMS-hez történő csatlakozása előtt tapasztalatait egy jó hírű szellemi alkotások jogára specializálódott hazai ügyvédi irodában, valamint egy vezető nemzetközi ügyvédi iroda IPT csoportjában szerezte.

(Pintz és Társai IP-IT blogjának archívuma →)


Szerzői jog és munkaviszony – kié a munkavállaló által alkotott mű?

CMS Budapest - 2021. január 19.

Szerző: dr. Horváth Katalin

A munkavállalók munkaidejükben vagy azon kívül is számtalan szerzői művet hoznak létre munkájuk során. Az alkalmazott újságíró cikket ír, a sportmagazin munkavállaló fényképésze fotókat készít, a tanácsadó cég alkalmazott szakértői tanulmányokat írnak, marketing ügynökségek alkalmazottjai arculati terveket, grafikákat, reklámokat, cikkeket készítenek, a tervezőiroda munkatársai épület terveket készítenek, a színház munkavállalói díszleteket tervezhetnek. Nem is beszélve a technológiai vállalatokról, ahol kiterjedt szoftverfejlesztés folyik: a munkavállalók szoftver architektúrát terveznek, programoznak, szoftvert fejlesztenek, szoftver dokumentációt írnak. Mindezek olyan szerzői jog által védett művek is lehetnek, amelyekre a munkaviszony miatt speciális szerzői jogi szabályok vonatkoznak.

tovább

Felelős-e a Youtube a felhasználók által feltöltött tartalom jogszerűségéért? - avagy az online tartalommegosztó szolgáltatások felelőssége jelenleg és a jövőre átültetendő DSM irányelv alapján

CMS Budapest - 2020. december 1.

Mind a mai napig sok vita övezi az uniós tagállamokban 2021. június 7-ig átültetendő 2019/790 DSM irányelv („DSM irányelv”) 17. cikkét. A szerzői jogosultak az értékkülönbség (value gap), azaz a szerzői jogosultak és az online tartalommegosztó szolgáltatások bevételei közötti különbség csökkenését várják tőle, a felhasználók és egyes civil szervezetek ugyanakkor a jogellenes tartalmak kiszűrése érdekében várhatóan alkalmazásra kerülő szűrő mechanizmusok miatt az alapvető jogok sérelmének súlyos kockázatára hívják fel a figyelmet. Az olyan online tartalommegosztó szolgáltatók, mint a Youtube pedig a jelenlegi status quo felborulásától tartanak, hiszen a DSM irányelv ezen szolgáltatók közvetlen szerzői jogi felelősségét kívánja megalapozni. A 17. cikk születése során az Európai Bizottság igyekezett figyelembe venni valamennyi érintetti érdeket, azonban az implementációs szakaszt is kísérő vitákból úgy tűnik, hogy az elfogadott szövegjavaslat továbbra sem maradéktalanul elfogadható valamennyi érintett számára.

tovább

Szoftver licenc és Software as a service (SaaS) szerződések – mi a különbség, és miért érdemes rá figyelni?

CMS Budapest - 2020. október 1.

A szoftverek on-premise megoldásait, a saját szerveren, infrastruktúrán történő szoftver tárolást és futtatást egyre inkább felváltja a felhőszolgáltatásban történő szoftver elérés. Míg eddig IT biztonsági szempontból inkább az on-premise megoldásokat tartották jónak, a szakmai meggyőződés egyre inkább a felhőszolgáltatások felé fordul, többek között azért is, mivel ezek elleni rosszindulatú támadások ritkábbak és kevésbé hatékonyak. A cloud szolgáltatások és az azon keresztül történő szoftverhasználat többféle lehet, egyre gyakoribb ezek közül a szoftver mint szolgáltatás (Software-as-a-Service, SaaS) nyújtása. A SaaS üzleti modellel kapcsolatban azonban megfigyelhető egyfajta fogalomzavar a piacon, és több piaci szereplő is helytelenül használja a SaaS címkét szoftvermegoldásaira.

tovább




A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.