Új kihívások az innovációvédelem jogi képviselői előtt

A magyar kkv-k, feltalálók fejlesztéseiről legtöbbször a jogi képviselők, jellemzően az ügyvédek értesülnek először. Fontos szerepe van tehát az ügyvédnek, hiszen, ha nem jut ügyfele jó innovációvédelmi szakemberhez, akkor előbb-utóbb kárt szenved.

Sok ügyfél kára pedig az ország kára, amit sajnos a friss statisztikai adatok is tükröznek. Az innovációvédelem legfontosabb mutatója, a nemzeti szabadalmi bejelentések száma 50 éves mélyponton van. A legfontosabb piaci versenyeszköz mutatója, a nemzeti védjegybejelentések száma 25 éves mélypontját érte el. Amíg nálunk a 10 millió főre vetített szabadalmi bejelentések száma 600, addig ugyanez a mutató Koreában 43.000, jóllehet semmivel sem kreatívabbak magyar társaiknál.

A BREXIT következményei

A Brexit, azaz Nagy-Britannia megszavazott kilépése az Európai Unióból nem csak az angolok számára jelent változást. Az Európai Védjegy „egy országként”, az EU-ban érvényes. A kilépést követően az új védjegybejelentések tekintetében Nagy-Britannia területén is szükséges lehet oltalmat igényelni. Mindazonáltal egyelőre még nincs teendő. A jelenleg érvényes európai védjegyeket Nagy-Britannia el fogja ismerni nemzeti védjegyként. Eljárási szempontból azonban kérdéses, hogy ez automatikusan vagy csak külön kérelemre fog-e megtörténni. E kérelemnek nyilván határideje is lesz, erre majd oda kell figyelni. Az európai szabadalmak tekintetében nem lesz külön teendő. Az Európai Szabadalmi Egyezménynek – a jelentős átfedések ellenére – nincs köze az EU-hoz.
Súlyos csapást mér azonban a Brexit az egységes EU szabadalomra. A magyar fejlesztők számára azonban ez inkább örvendetes. De mi is az az egységes EU szabadalom? Az egységes EU szabadalom a meglévő európai szabadalmi rendszer érvényesítési (honosítási) szakaszába avatkozik be. Jelenleg az európai szabadalmat közösen adják meg, és a kiválasztott országokban (1-38 ország választható) lehet érvényesíteni egy külön eljárással. Az egységes EU szabadalom ezt az érvényesítést könnyíti meg azzal, hogy a nemzetközi megállapodáshoz csatlakozókat (24-25 EU tagállam) egy országnak tekinti. A megállapodáshoz egy másik egyezmény is hozzá van rendelve, ez az egységes bírói fórumról intézkedik. Jelenleg egy országhatárokon átnyúló szabadalmi bitorlást, megsemmisítési eljárást külön-külön kell országonként intézni. A terv szerint ez is egy helyen lesz intézhető.
Miért nem jó, ha olcsóbb, és egyszerűbb lesz a szabadalmaztatás? Az európai szabadalomból évente nagyságrendileg 60-70.000-et adnak meg, amelyből kb. 40 darab magyar eredetű. E mennyiségből eddig évente 3.000 darab szabadalmat érvényesítettek Magyarországon és gyakorlatilag mindet Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban. A 60.000 db többsége még csak nem is EU-s tulajdon, hanem külföldi cégé, multié. A szabadalom a többi műszaki fejlesztő számára nyilvánvalóan korlátozó jog. Az egységes EU szabadalom életbe lépésével évente 3.000 helyett 60.000, kumulálódva sokszázezer külföldi jog korlátozná taposóaknaként a magyar K+F hasznosulását. Ez olyan súlyos helyzet, amiből nehéz kilábalni.
Immár szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy az egységes EU szabadalom káros Magyarországra nézve. A kisebbik kormánypárt (KDNP) közleményben kérte a ratifikáció halasztását. A szabadalmi hivatal (SZTNH) egy hatástanulmányt rendelt a PwC-től. A hatástanulmány az egyezmény ratifikációjának 2020-ig történő elhalasztását javasolta. A Hivatal azonban megpróbálta titokban tartani a tanulmány tartalmát, az illetékes minisztérium (IM) pedig egy újat rendelt, amely még nem készült el. Lengyelország is rendelt egy tanulmányt, ők ennek hatására visszaléptek a ratifikációtól.
Természetesen fel lehet készülni az új helyzetre, azonban az illetékesek semmit nem tettek az elmúlt öt évben a műszaki, illetve az őket kísérő jogásztársadalom felkészítése érdekében. Csupán egy civil szervezet, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület dolgozott ki egy képzési programot, és egy hasznos módszert a hátrányok mérséklésére.
Ma már az illetékesek is felismerik, hogy hiba volt az egyezményhez csatlakozni, azonban a presztízsveszteségek miatt a kihátrálást még nagyobb hibának tartják. A Brexit ezért akár megváltásnak is tekinthető, de legalábbis jelentős halasztásként fogható fel. Az egységes EU szabadalomra vonatkozó egyezmény ugyanis csak akkor léphet életbe, ha legalább 13 EU tagállam ratifikálja azt, és ezek között Nagy-Britannia is ott van. Ehhez EU-s tagság szükséges, így nyilvánvalóan nem fog bekövetkezni. A maradók számára a szerződés újratárgyalása elkerülhetetlen. Az egységes bíróságra vonatkozó egyezménynél is szükség van szerződésmódosításra. Ugyanakkor ez átalakítható akár oly módon is, hogy Nagy-Britannia csatlakozása megmaradjon. E szerződés ugyanis nem az EU jog keretein belül született.

A Visegrádi Szabadalmi Intézet következményei

Áldás vagy átok? Július 1-jén nyitották meg a Visegrádi Szabadalmi Intézetet (VSZI), amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) éves jelentése „korszakalkotó vívmánynak” nevez. A vonatkozó kormányrendelet szerint a hivatal kormányközi szervezet, amely az SZTNH infrastruktúráját fogja használni. Ehhez képest érdekes, hogy félállású igazgatója nem kormánytisztviselő, hanem egy – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által épp súlyosan elmarasztalt – SZTNH által alapított kft. cégvezetője. Az ÁSZ által hiányolt információbiztonsági követelmények teljesítésekor érdemes lesz majd az esetleges összeférhetetlenségre is figyelni, például, hogy az intézethez kerülő szabadalmi titkok kikerülnek-e a kormánytisztviselői esküvel garantált állami felelősségvállalási keretek közül. A TRIPS-Egyezmény 39. cikke ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a kormányok rendelkezésére bocsátott üzleti titkok harmadik felek részére hozzáférhetővé váljanak.
Bendzsel Miklós távozó SZTNH elnök régi vágya volt, hogy a Nordic Patent Institute (DK, IS, NO résztvevők) mintájára PCT kutatási szervet hozzon létre budapesti központtal. A PCT (Patent Cooperation Treaty) egy olyan genfi központú nemzetközi egyezmény, amely 150 tagállamra ad szabadalmi opciót. E nemzetközi PCT hatóság a szabadalmi bejelentést követően előzetes újdonságkutatást végeztet egy erre akkreditált szabadalmi hivatallal. A tényleges szabadalmi bejelentéseket elég 2,5 év múlva megtenni a kiválasztott országokban. Ezen országok a nemzetközi bejelentés napjára visszaható hatállyal adják majd meg a szabadalmi oltalmat. Ilyen akkreditált kutatási szervvé vált a VSZI.
Bendzsel először Dunai Szabadalmi Intézet néven szeretett volna létrehozni egy szervezetet osztrák és román együttműködéssel. Az osztrákok először egyezkedtek, utóbb azonban kikosarazták az SZTNH elnökét. Miért? Azért, mert konzultáltak az Európai Szabadalmi Hivatallal (EPO). Az EPO ugyanis nem fogadja el a VSZI kutatási jelentését sem, hanem kiegészítő kutatást rendel el. Ez komoly szakmai kockázatot hordoz a későbbiekben kifejtettek szerint. A magyarok ugyanis jellemzőn ebben az irányban szeretnének oltalmat.
A magyar feltalálók eddig az Európai Szabadalmi Hivatalt vagy az Orosz Szabadalmi Hivatalt választhatták PCT kutatási szervként. A Visegrádi Intézet most kitúrta az oroszokat, pontosabban az SZTNH elérte a PCT hatóságnál, hogy ne engedélyezze magyarok számára az orosz kutatási utat.
Ha a magyar feltaláló az EPO-t választotta, akkor az EPO a saját maga által végzett kutatást később egy az egyben elfogadta. Így elmaradt a nemzeti fázisban (amely az elsőbbséget követő 2,5 év múlva kezdődik), a kutatás és a kutatási díj. De igazából a szakmai kockázat maradt el, sokkal biztosabban lehetett a potenciális befektetőket meggyőzni a szabadalom értékéről, sokkal nagyobb eséllyel lehetett állást foglalni a szabadalom megadásának esélyeiről. Magyarul nem kellett izgulni! Természetesen nincs szó múlt időről, az EPO most is választható, és szakmai érvek alapján kizárólag ezt érdemes választani. A magyarok ugyanis nemzetközi szabadalmaztatásuk megindításakor szinte kivétel nélkül európai szabadalmat is terveznek. Az orosz út csak végső esetben, és csak akkor volt ajánlható, ha a magyar feltaláló képtelen volt előteremteni az EPO borsos kutatási díját (1875 EUR). Az orosz kutatási díj csupán 85/353 EUR. (nemzeti, azaz orosz nyelv esetén 85 EUR, angol esetén 353 EUR). Ezt a díjat üti most ki a VSZI a maga 1875 EUR díjával, amely azonos az EPO díjával. Ha valaki a magyar szabadalmi hivataltól további díjért soron kívüli újdonságkutatási jelentést rendel, és ezt a VSZI-nek benyújtja, akkor utólag a díj 40 %-át visszakérheti.
Az EPO erre a díjra számít rá még a VSZI esetén 190 EUR kutatási díjat, amely – mint jeleztük – nem összegében, hanem szakmai, befektetői, szabadalom-megadási kockázata miatt jelent hátrányt.