2012. január 26-án az Európai Unió – beadva derekát – aláírta az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) névvel illetett nemzetközi egyezményt, ami éles kritikákat váltott ki az európai társadalom különböző csoportjai körében, és így a sajtó címlapját is megjárta. Irodánk, a Pintz és Társai munkáját alapvetően befolyásolja az a szabályozási környezet, ami a szellemi alkotásokra, szellemi tulajdonra vonatkozik, így kollégáink alaposan körüljárták az egyezményt, annak jelentőségét. A témával foglalkozó cikksorozatunkban mindenki megtalálja a saját igényeit és világnézetét kielégítő elemzést – legyen szó akár az információszabadságért aggódó hekker (hacker) aktivistáról, a bevételeiért aggódó filmforgalmazóról vagy a népet rendíthetetlen igazságérzetet sugárzó – egyben frappáns – nyilatkozatokkal kielégíteni vágyó politikusról.
Tények az ACTÁ-ról
Aperitifként ajánljuk meglehetősen tárgyilagos bevezetőnket az ACTA aktájába, melyben megismerhetik a főszereplőket, az aláíráshoz vezető folyamat intrikus részleteit, és azt is, hogy kik az áldozatok: mely fejek hullottak el tollvonásra, illetve kik érzik maguk szubjektíve áldozatnak. Megismerhetik az egyezmény azon rendelkezésit is, amiről mindenki beszél – többnyire anélkül, hogy olvasták volna az egyezményt.
Bővebben:
vedjegy.blog.hu/2012/02/20/az_acta_tenyek_az_actarol
ACTA Banana
Lehet-e múlt századi válaszokat adni a szerzői jog és a szellemi tulajdonvédelem mai problémáira? Rendőr lesz-e az internetszolgáltató? Mire megy a szoftverszerző 150 évnyi kéretlen jogvédelemmel? Megfordítható-e a döntés, meglepetés, hatásvizsgálat sorrend? Mikor lesz az ACTA ad acta?
A regisztrált oltalmak (szabadalom, védjegy, használati minta, regisztrált formatervezési oltalom) alá eső hamisítás elleni fellépés könnyebben körülhatárolható, hiszen van egy hatósági lajstrom, amelyből szakember ellenőrizheti a jogsértést. Az ezekkel kapcsolatos jogvédelem ACTA általi kiszélesítése nem okoz különösebb problémákat. A nem regisztrált oltalmak, így a szerzői jog területén a büntetőjoggal való laikus élés vagy visszaélés (mindkettő gyakorlati tapasztalat) az rendellenességekhez (igazságtalansághoz) vezethet, akár ACTA nélkül is.
Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást.
Bővebben:
vedjegy.blog.hu/2012/02/21/acta_banana
Fogalmi zavarelhárítás
Ha nem ugrálok, jön az ACTA? Vagy csak nem csinálok majmot magamból? Az alábbiakban mindenki megkapja a magáét, aki a szerzői jog körüli vitákban érintett: a kritikusok, a jogalkotó és az internetező társadalom is. Meg akik pattognak.
Az ACTA nem csak szerzői jogi szabályozást tartalmaz: a szellemi tulajdon más formáira is vonatkozik (elsősorban védjegyekre). A cél a hatékony jogérvényesítés biztosítása, és e tekintetben sok olyan eljárásjogi intézményről rendelkezik az egyezmény, mely valóban fontos a szellemi alkotások jogosultjainak. A jogsérelmek orvoslására azonban téves a büntetőjog előtérbe helyezése a jogalkotó részéről: elsősorban a polgári jog eszközeit kellene hatékonyan biztosítani a szellemi alkotások jogosultjainak.
Ha a magyar büntetőjog tényleg csak az ACTA által meghatározott körben („kereskedelmi mértékű” bitorlás esetén) szankcionálná a jogsértéseket, az valójában enyhítést (dekriminalizálást) jelentene a jelenlegi szabályokhoz képest.
Azt is jó tudni, hogy a HENT honlapján a sok propagandaanyag mellett értelmes dolgok is vannak. Például egy 2010-es OKRI kutatás, amely kerek perec kimutatja, hogy milyen problémákkal és visszásságokkal zajlik a büntetőjogi jogalkalmazás idehaza, és több előremutató javaslatot is tesz.
Bővebben:
vedjegy.blog.hu/2012/02/21/az_acta-akta_iii_fogalmi_zavarelharitas
Pintz és Társai
szabadalmi.hu
