Döntés született az EU csúcson az Európai Szabadalmi Bíróság székhelyéről

Elhárult az immár régóta tartó huzavona az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének székhelye körül. A nyertes Párizs. A döntés az 2012. június 28-i EU csúcson született, nyilván sok egyéb kompromisszum eredményeként. A versengő München és London mellé korábban bejelentkezett negyedikként Milánó is, amelynek pikantériája, hogy Olaszország nem is csatlakozott ezen együttműködéshez. A jelekből ítélve ezt komolytalannak tartották a döntésben résztvevő politikusok, jóllehet az olasz csomag része lehetett Olaszország csatlakozása, és az immár egyedül maradó spanyolok ellenállásának megingatása. A végeredmény végül is, hogy az Európai Bíróság – a First Instance of Unified Patent Court székhelye Párizs lesz. Bizonyos szekciók azonban Londonba és Münchenbe kerültek. A vegyészeti, gyógyszeripari és hétköznapi használati termékekkel kapcsolatos ügyek Párizs helyett Londonba, míg a gépészeti ügyek Münchenbe kerültek. A döntést az Európai Parlament is megerősíti 2012. július 4-én. A bírák képzése Budapesten történik majd, ahogy azt az onlineszabadalom.hu jelezte. E forrás szerint a Court of Appeal székhelye Luxemburgban lesz.

Az egységes EU szabadalom előnyei – hátrányai

Az előnyök kapcsán a szabványt a szabadalommal összekeverő újságírók gyakran hivatkoznak az amerikai és a gazdaságilag vezető ázsiai országok szabadalmi bejelentéseinek számaira és áraira. Az árak összehasonlítása azonban mind a sajtó, mind a politikusok részéről erősen sántít. Háromféle díjról kell ugyanis beszéljünk: hivatali díjról, fordítási díjról és szabadalmi ügyvivői díjról. Nem mindegy ezért, hogy milyen összegeket hasonlítunk össze. Az sem mindegy, hogy az EP megerősítés kapcsán hány országos portfóliót veszünk alapul. Az eddig napvilágot látott összehasonlításokból épp a legnagyobb díjelem, az ügyvivői díjak maradtak ki, illetve egyik összeállítás sem közölte, hogy pontosan mit hasonlít össze mivel. Ami biztos: a fordítási díjak némileg tovább fognak csökkenni Európában, bár a Londoni Egyezmény már önmagában is jelentős áttörést hozott.

Nagy kérdés, hogy előnyös lesz-e ez a magyaroknak vagy sem. A válasz sajnos az, hogy “NEM”. Magyarországról eddig valamivel több, mint 50 európai szabadalom született évente. Kérdés, hogy a díjak igen szerény csökkenése miatt ez a szám jelentősen fog-e növekedni. Remélhetőleg igen, de az egységes EU szabadalmat élvezők száma a 100-at valószínűleg nem fogja meghaladni. A másik oldalt tekintve külföldről évente eddig kb. 3000 európai szabadalmat érvényesítettek évente. Ez mintegy 5-6 %-a a teljes európai szabadalmak számának. Feltételezzük, hogy Németország, Nagy-Britannia vagy Franciaország egyikében eddig is érvényesítették a megadott szabadalmakat, annál is inkább, mert a Londoni Egyezmény óta ez ott automatikusan történik. A lényeg, hogy az egységes szabadalom érvénybe lépése után gyakorlatilag minden német szabadalom mellé jár ingyen egy magyar, azaz évente mintegy húszszorosára fog nőni a Magyarországra kiterjesztett európai szabadalmak száma.

A műszaki fejlesztők ezért gondban lesznek, hiszen alaposan tájékozódniuk kell, hogy saját fejlesztési területükön nem ütköznek-e más által kizárólagosan kisajátított megoldásba, azaz szabadalomba. A jövőben ez a kockázat már az első évben meg fog húszszorozódni, öt év alatt pedig két nagyságrenddel lesz nagyobb. Az EU szabadalom ezért elsősorban a német, amerikai stb. multi-vállalatoknak kedvez, akik eddigi oltalmi területeiket ingyen kibővíthetik Magyarországra, illetve további másod- vagy harmadkörös EU tagállamokra.

Pintz György
Európai Szabadalmi Ügyvivő
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu