Dr. Kovács Tímea: A magyar magánjog történetét leíró angol terminológia

Az új magyar polgári jogi kódex, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépése történelmi mérföldkő a magyar magánjog fejlődésében. Ehhez kapcsolódóan röviden áttekintjük az angol jogi szakzsargon használatán keresztül a magánjog alakulásának történetét, amely szakszókincs segítségül szolgálhat nemcsak a jogi szaknyelvi vizsgára készülők és a jogtörténészek, de az új Ptk. szövegét ügyfeleiknek és kollegáiknak angol nyelven kommunikáló jogászok számára is.

A magyar magánjog története – ’Historical background of the Hungarian private law’

A magyar jogtörténet alapvetően öt korszakra bontja a magyar magánjog fejlődését1, a rendszerben tanulás erősítése végett jelen esetben az angol szókészletet is így vesszük sorra. Az első korszak a magyar állam megalapításától (’founding of the modern Hungarian State’, in 1000 A.D.) a 16. századig tart, amikoris Werbőczy István Tripartitumában rögzítették a kialakult szokásjogot (’first restatement of Hungary’s customary law’). A második szakaszt további két híres gyűjtemény neve fémjelzi: az 1584-es a CORPUS JURIS HUNGARICI, amely a magánjog mellett a közjogra (’public law’) helyezte a hangsúlyt, illetve Mária Terézia által kezdeményezett, a Királyi Magyar Kúria által elismert PLANUM TABULARE (’case law initiated by Maria Theresa approved by all sessions of the Royal Hungarian Curia’).

A harmadik korszakot 1848-tól a második világháború végéig számítjuk (’from 1848 until the end of the Second World War, the beginning of the Soviet influence’). Az 1848-as törvények, ‘the LAWS OF 1848’ a tulajdonjog védelmét és az egyenlőség eszményét építették be a jogba (’introduced the concept of civil equality before the law and the civil legal order based on private property’).
Az 1848 -49-es események után következő korszakot fémjelző híres törvények – történések – mérföldkövek a következőek:

osztrák-német-római befolyás a jogtudományban – the influence of Austrian-German-Roman legal scholarship

a Kereskedelmi törvény – the Commercial Code (1875)

a Német Kereskedelmi Kódex alapján összeállítva – modelled after the German Commercial Code

kodifikációs törekvések, tervezetek – Codification attempts, drafts (between 1880 and 1885)

az első törvényjavaslat benyújtása – presented the first Draft of the Civil Code (1900)

a módosított negyedik javaslat: Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (“Mtj.”) – the revised fourth Draft: LEGISLATIVE PROPOSAL ON THE PRIVATE LAW CODE FOR HUNGARY (1928)

a Képviselőház nem fogadta el – the House of Representatives never adopted

a szokásjog írott jogforrása – a written source of customary private law

a Kódex felépítése – the makeup of the Codex:
általános rész nélkül – no general part
személyek joga – the law of persons
családjog – family law
tulajdonjog – property law
kötelmi jog – law of obligations
öröklési jog – inheritance law.

A negyedik korszak a szovjet befolyás jegyeit mutatja, amely szakasz fontosabb történései időrendben:
polgári törvénykönyv előkészítése – the elaboration of a civil code (1953)

az első törvényjavaslat benyújtása – the first draft of the Civil Code was presented (1956)

a második törvényjavaslat benyújtása és Parlament általi elfogadása – a second draft was presented, then adopted by the Hungarian Parliament (1959)

a polgári törvénykönyv hatálybalépése – the Civil Code became law (on 1st May 1960)

első jelentős módosítás – first significant amendment, also called Fundamental Revision of the Civil Code (1977)

1977. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről – Act IV of 1977 on the amendment of Act IV of 1959 on the Civil Code of the People’s Republic of Hungary

Az ötödik periódus a változás időszaka, amelynek során 1980-as évektől kezdve az európai normák hatottak –hatnak a magánjogunkra (’reorientation of private law, Europeanisation of private law’). 1998-ban egy új Ptk. összeállításáért felelős kodifikációs bizottság kezdte meg működését:

kodifikációs bizottság felállítása – a codification commission was set up (1998)

a törvénytervezet számos változástatáson esett át – the Draft underwent several reviews

alkotmányellenesnek talál – found unconstitutional

a magyar kódex átfogóvá vált, tartalmazza a családjogot – the Hungarian Codex became comprehensive including family law

Több parlamenti vita (’parlamentiary debates’), a köztársasági elnök vétója és az Alkotmánybíróság döntése után új törvényjavaslatként 2013-ban elfogadásra került az új magyar Ptk.

Az érdeklődők az alábbi oldalon2 (http://drkovacstimea.hu/blog.php?…) olvashatnak részletesebben a magyar magánjog fejlődéséről angolul, amely szöveg a fenti szókészletetet felhasználva segítséget nyújthat akár a téma mélyebb feldolgozásához, akár nyelvvizsgára való felkészüléshez.

drkovacstimea.hu

1. LÁBADY, TAMÁS: A magyar magánjog (polgári jog) általános része Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002
2. http://drkovacstimea.hu/blog.php?…