Dr. Cserba Andrea a Fővárosi törvényszék polgári ügyszakos fogalmazója, német jogi szakfordító, az ELTE német jogi szaknyelvi oktatója jelen bejegyzésében a jogi személyekkel kapcsolatos német jogi terminológiáját mutatja be. Áttekinti a gazdasági társaságok alapításának körülményeit, a vonatkozó német terminusokat, valamint kitér a létesítő okiratok nyelvezetére. A cikk lektora dr. Mirk Mária, az ELTE egykori német szaknyelvi professzora, a MOKK német jogi szaknyelvi oktatója.
Amíg hazai jogunk egységesen, az (új) Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3. könyvében rendezi az egyes jogi személyekre vonatkozó szabályokat, addig a német jog több, gyakorlatilag minden cégforma vonatkozásában külön jogszabályban fekteti le az egyes társaságokra irányadó rendelkezéseket. Így Németországban a társasági joggal foglalkozó jogászoknak (der Fachanwalt/die Fachanwältin für Gesellschaftsrecht) ismerniük kell mindenek előtt a részvénytársaságokról (das Aktiengesetz – AktG), a szövetkezetekről (das Genossenschaftsgesetz – GenG), a korlátolt felelősségű társaságokról (Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschränkter Haftung – GmbHG o. GmbH-Gesetz) szóló törvényt azzal, hogy a polgári jogi társaság (die Gesellschaft bürgerlichen Rechts) és az egyesület (der Verein) szabályait a német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch – BGB) rendezi. A kereskedelmi törvénykönyv (das Handelsgesetzbuch) a magyar gazdasági társaságokról szóló, korábban hatályos 2006. évi IV. törvény terminológiája szerinti „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok”, azaz a közkereseti (die offene Handelsgesellschaft – OHG) és a betéti társaság (die Kommanditgesellschaft – KG) vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A kkt. és bt. személyegyesítő gazdasági társaságok (die Personenhandelsgesellschaft). Mind a német, mind az osztrák jog ismeri – a magyar jog számára ismeretlen – ún. „csendestársaság” (stille Gesellschaft)1 intézményét is, amely szintén a személyegyesítő társaságok csoportjába tartozik, és a törvény által megalkotott koncepció alapján inkább kötelmi jogi, mintsem társasági jogi jelleget ölt. A csendes társaságban ugyanis valaki (a csendestárs) úgy vesz részt más kereskedelmi tevékenységben, hogy befektetett tőkéje a nyereségben való részesedés ellenében a másik társaság tulajdonosának vagyonába kerül át.2
A magyar jogrendszer a némethez hasonló kritériumokat támaszt a gazdasági társaság létrejöttével, ill. működésével kapcsolatban. A német jog szerinti feltétel több személy – szerződésbe foglalt – egyesülése (Zusammenschluss mehrerer Personen durch Vertrag), amely egy bizonyos, megengedett cél elérésére szolgál (der Zusammenschluss dient einem erlaubten Zweck) és az a kötelezettségvállalás, miszerint a szerződő felek vállalják, hogy támogatják a közös cél elérését (die Vertragsschließenden verpflichten sich, den gemeinsamen Zweck zu fördern).3 A magyar jog megkívánja – az alapítás és a működés kritériumaiként meghatározott törvény által nem tiltott tevékenység folytatásán és cél elérésén felül – azt, hogy a társaságot annak alapítói (der Gründer o. die Gründerin) a törvény által meghatározott típusok (die Gesellschaftsform) egyikében hozzák létre.4 A német jog a magyar joggal analóg módon „numerus clausus der Gesellschaftsformen” 5-ról, azaz a társasági formák törvényben taxatíve felsorolt, kizárólagos listájáról beszél. A német rendszer ismer ún. vegyes típusú (Mischform-) vállalkozásokat (das Unternehmen) is, amelyek a tőkeegyesítő (die Kapitalgesellschaft) és a személyegyesítő társaságok (die Personengesellschaft) jegyeit egyaránt magukon viselik. Erről beszélünk, ha egy tőkeegyesítő társaság vagy egy alapítvány (die Stiftung) egy személyegyesítő társaság korlátlanul felelős tagjaként (der Vollhafter o. die Vollhafterin/ persönlich Haftende o. persönlich Haftender) lép fel. A talán leggyakoribb példa erre az AG & Co. KG 6, Aktiengesellschaft & Co. Kommanditgesellschaft, azaz az olyan betéti társaságok, amelyeknek beltagja egy részvénytársaság, valamint a KGaA, azaz a Kommanditgesellschaft auf Aktien, amely a magyarban a „részvényekkel alapított betéti társaság” kifejezéssel adható vissza a legjobban.
A német társasági jog sajátja a kft.-re vonatkozó jogszabályi rendelkezések modernizálására és a visszaélések leküzdésére alkotott törvény, a MoMiG (Gesetz zur Modernisierung des GmbH-Rechts und zur Bekämpfung von Missbräuchen) által bevezetett Unternehmergesellschaft (haftungsbeschränkt), amely alapvetően egy csökkentett összegű (1 euró) minimumtőkéjű kft. Itt utalnék arra, hogy Németországban a kft. 25.000 euró törzstőkével (das Stammkapital) alapítható.7 Az UG (haftungsbeschränkt) intézményének megalkotásánál az angolszász jogból ismert limited-re irányadó rendelkezéseket használták mintaként. Ha a mindennapi nyelvben találkozunk az „1 eurós kft.“ (die 1-Euro-GmbH) elnevezéssel, ezt a társasági formát kell értenünk alatta.
Mind a magyar, mind a német jogszabályok felruházzák a jogi személyeket jogképességgel (die Rechtsfähigkeit), mely alapján azok önállóan jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak (sie können selbstständig Träger von Rechten und Pflichten sein).
A magyar jogban a jogi személyek létrehozásának szabályairól a Ptk. 3:4. § rendelkezik. A hivatkozott jogszabályhelyben foglaltak mentén mutatom be a vonatkozó terminus technicus-okat. Ez alapján a jogi személy alapításáról (die Errichtung o. die Gründung) szerződésben (der Gesellschaftsvertrag), alapító okiratban (die Gründungsurkunde) vagy alapszabályban (die Satzung), együttes néven létesítő okiratban (die Errichtungsurkunde) szabadon lehet rendelkezni. A „szabadon” szó a Gt.-t leváltó Ptk.-ban nagy változást hozott, 2014. március óta az addig többségében kógens (unabdingbar o. zwingend) rendelkezéseket a diszpozitivitás alapelve (der Grundsatz o. das Grundprinzip der Abdingbarkeit) váltotta fel. A jogot, miszerint mindenki jogosult szerződést kötni (die Abschlussfreiheit)8, szerződő partnereit kötöttségek nélkül kiválasztani (die Partnerwahlfreiheit), a szerződés tartalmát befolyásmentesen meghatározni (die Inhalts- o. Gestaltungsfreiheit) összefoglaló néven die Vertragsschließungsfreiheit-nak, ill. egyszerűen Vertragsfreihei9-nak hívjuk. A létrehozás kapcsán utalnunk kell arra, hogy a működés feltételeként a törvény Magyarországon a cégbíróság (das Firmengericht o. das Registergericht), ill. a törvényszék (das Landgericht o. Landesgericht) által vezetett cégnyilvántartásba (das Firmenbuch o. das Handelsregister) történő bejegyzést (die Eintragung) szabja. A bejegyzéshez elengedhetetlen, hogy a létesítő okirat és a bejegyzési kérelem (die Handelsregisteranmeldung) közjegyző által hitelesítésre (notariell beglaubigt) kerüljön.
A létesítő okirat minimális tartalmi elemeiről a Ptk. 3:5. § rendelkezik. Eszerint a fel kell tüntetni a jogi személy nevét (die Firma -, amely magát a céget, mint szerveztet is jelölheti! -), székhelyét (der Sitz), célját (der Zweck) vagy fő tevékenységét (die Haupttätigkeit)10, a létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét, a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat (der zu leistende Vermögensbeitrag), azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját (Art o. Weise der Zurverfügungstellung des Vermögens) és idejét, valamint a jogi személy első vezető tisztségviselőjét (der leitende Repräsentant).
Egy társaság sem tud működni tag(ok) (das Mitglied, der Gesellschafter o. die Gesellschafterin) nélkül. Németországban is lehetőség van egyszemélyes társaság alapítására, amelyet a kinti jogi terminológia die Einmanngesellschaft-ként vagy die Einpersonengesellschaft-ként ismer. A magyar jogszabályi előírásokkal összhangban egyszemélyes tagság csak a vagyonegyesítő társaságok, így a kft. és az rt. vonatkozásában képzelhető el, a bt. és a kkt. esetében ez értelemszerűen fogalmilag kizárt.11 A tagok kapcsán utalnom kell a tényre, hogy az rt. (AG) tagjaira használt kifejezés a részvényes, a der Aktionär/ die Aktionärin.
Jelen cikk a terjedelem korlátai miatt nem foglalkozik a társaság szerveire (das Organ) vonatkozó szakkifejezések bemutatásával, az egyes feladatok részletezése és az azon keresztül ismertetett szaknyelvi terminológia – a hamarosan megjelenő – „A jogi személyekkel kapcsolatos német jogi szaknyelvi alapvetés II.” című publikáció témája lesz.
dr. Cserba Andrea
http://drkovacstimea.hu/szakertoink.php
1. Csendestárs lehet jogi személy, ill. akár több jogi személy is.
2. http://wirtschaftslexikon.gabler.de/…lschaft.html (2015. február 20.)
3. § 705 BGB http://www.gesetze-im-internet.de/bgb/__705.html (2015. február 20.)
4. Ptk. 3:1. § (4) bekezdése
5. http://opinioiuris.de/schema/1587 (2015. február 20.)
6. http://www.wirtschaftslexikon24.com/…-u-co-kg.htm (2015. február 20.)
7. Abs. 1 § 5 GmbH-Gesetz http://dejure.org/…GmbHG/5.html (2015. február 21.)
8. http://www.jura-basic.de/aufruf.php?… (2015. február 21.)
9. http://www.lexexakt.de/….php/glossar?… (2015. február 21.)
10. A német jogi szaknyelv utóbbira gyakran a Gegenstand des Unternehmens kifejezést használja.
11. http://www.rechtslexikon.net/…llschaft.htm (2015. február 21.)
