Dr. Vinnai Edina PhD – dr. Kovács Tímea: Folyóirat a magyar jogi szaknyelvről

Jelen melléklet keretében is üdvözöljük a Magyar Jogi Nyelv folyóirat első számát. A szaklap első számáról alább a melléklet alapító rovatvezetője, dr. Kovács Tímea egyetemi oktató-kutató, a Dr. Kovács Nyelvstúdió vezető oktatója és Dr. Vinnai Edina PhD, a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének vezetője ír.

A Magyar Jogi Nyelv folyóirat első száma

Megjelent a Magyar Jogi Nyelv folyóirat első száma a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékén folyó OTKA kutatás támogatásával, a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. Az évi két megjelenésre tervezett folyóirat fórumot kíván biztosítani minden törekvésnek, amely a magyar jogi nyelv megértésére, magyarázatára, problémáinak feltárására és megoldására, hagyományainak megőrzésére és az új kihívásokra adandó, e hagyományokhoz méltó válaszok megfogalmazására irányul. A szerkesztők alapvetően nem a nyelvre mint tárgyra irányuló szakjogtudományi folyóiratot, hanem a jogi nyelvre mint szaknyelvre – egy hivatás és egy közösség közös nyelvére – irányuló szakmai-közéleti orgánumot kívánnak meggyökereztetni. A szerkesztőbizottság1 elnöke Dr. Szabó Miklós.

A folyóirat rovatai

Ehhez a célhoz igazodnak a tervezett rovatok is, amelyek keretet kínálnak a jogi nyelv szerteágazó kérdéseinek rendezett megvitatására. A legfontosabb és ezért legterjedelmesebbnek szánt rovat azon tanulmányok keretéül szolgál, amelyek a jogi nyelvet akár jogi-jogtudományi, akár nyelvi-nyelvtudományi megközelítéssel veszik górcső alá. Érdekessége, magyarázó ereje és a hagyományok ápolása okán is kiemelkedően fontosnak tartják a szerkesztők a jogi nyelv történetét feltáró írásoknak helyt adó rovatot. Ezek mellett helyt kapnak a folyóiratban a jogi nyelv gyakorlati-alkalmazási problémáira rávilágító, mint pl. a törvényszéki nyelvészet vagy a fordítás-tolmácsolás kérdéseivel foglalkozó írások, valamint a jogi nyelv terminológiai és regiszterhasználati, korpuszfejlesztési és nyelvoktatási kérdéseinek tárgyalása is. Végül a fórum rovat az aktuális, szakmai-közéleti események, kérdések, érdekességek megosztásának, de beszámolóknak, recenzióknak, vitakérdések felvetésének is teret ad.

Az első lapszám szerzői és témái

A szaklap köszöntését Dr. Bősze Péternek, az orvostudomány doktorának köszönhetjük, aki a Magyar Orvosi Nyelv című szaklap képviseletében üdvözli a „testvérlapot”.

Az első szám cikkei is változatos képet mutatnak: a nyelvtörténet témakörében Szendi Attila, az ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója ír a 19. századi magánjogi szakszavaink korabeli folyóiratokban való előfordulásáról. Ebben a cikkben azt a megállapítást teszi, hogy az erősen szűkített szókészlet vizsgálata alapján a magyar jogi kifejezések 90 százalékban fordultak elő a folyóiratok nyelvezetében.

Dr. Tóth Judit, az SZTE egyetemi docense a kényszerbetelepítés jogfogalmát vizsgálja és leszögezi, hogy a hazai joganyagot áttekintve „azt találjuk, hogy a betelepítés kifejezés csak kivételesen vonatkozik emberekre, amikor nem cselekvő alanyként, hanem valamilyen történelmi erőszak, hatalmi játszma áldozataként szerepelnek, esetleg alattvalóként”. Egyebekben ezt a kifejezést csak állatokra, növényekre, stb. fogalmazzák meg a jogszabályok.

Dr. Pátkai Nándor, az Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója a közérthető jogalkotásról ír. A tanulmányban végigveszi a KET. fogyatékosságait, az Ákr. nyelvezetét, és kijelöli a további feladatokat ahhoz, hogy a közigazgatás minél közérthetőbb legyen.

Dr. Láncos Petra Lea, a PPKE egyetemi docense az Ákr. példáján keresztül ír a jogi szaknyelvi lektorálás kihívásairól. Mind a jogászok, mind a fordítók számára különösen érdekes lehet tanulmányának azon része, amelyben példákon keresztül mutatja be azokat a nehézségeket és hibatípusokat, amelyekkel a fordító és a lektor a jogi szövegeken végzett munka során találkozik.

Dr. Tóth Judit és Dr. Kurtán Zsuzsa az ME OTKA kutatócsoport tagja, ny. egyetemi docens a jogszabályok szövegéről, azok minőségéről ír. Végül de nem utolsósorban Farkasné dr. Puklus Márta a jogi tolmácsolás és fordítás sokrétűségéről szóló tanulmányában az EULITA konferencia tapasztalatait részletezi.

Alkalmazott tudományi igény – gyakorlatias megközelítés

A szerkesztők szándéka szerint tehát nem alaptudományi, hanem olyan alkalmazott tudományi igényt támasztó periodikát indítanak útjára, amely szakmai-közéleti fórumként szélesebb – s nemcsak jogász, hanem nyelvész – közönséghez szeretne eljutni. A megjelenő írások, tanulmányok színvonalát anonim lektorok bevonásával biztosítják. A szerkesztők folyamatosan várják a nyelvészek, jogászok és a jogi nyelv iránt érdeklődők rövidebb-hosszabb írásait, tanulmányait, konferencia-beszámolóit. Az első lapszám elérhető a www.joginyelv.hu oldalon, nyomtatott változatban előfizethető a kiadónál.

A cikk szerzőiről

Dr. Kovács Tímea kutatási területei: Az európai magánjogi jogfogalmak egyértelműsítése, fogalmi meghatározása, egységes európai jogi terminológia, a jog és nyelv kapcsolódási pontjainak elemzése (PhD kutatások). A területen elsőként, 2010-ben indult blogjában jelenleg több mint 200 bejegyzés olvasható az angol jogi nyelvezettel kapcsolatban felmerült jogi és nyelvi problémákról illetve azok megoldásairól. A PPKE JÁK Angol jogi szakfordító képzésének egyetemi oktatója, jogi angolt oktató, tananyagfejlesztő jogász–nyelvész, a PPKE JÁK Jog és nyelv kutatócsoportjának tagja. Az „Angol jogi szaknyelv I. Contract law – Szerződések joga” és az „Angol jogi szaknyelv II. Business law – Gazdasági jog” című könyvek és képzések szerzője. Hét évnyi joggyakorlatot követően több mint kilenc éve angol jogi szaknyelvet oktat, publikál, lektorál.

Dr. Vinnai Edina PhD kutatási területei: Doktori értekezését „Nyelvhasználat a jogi eljárásban” címmel készítette és védte meg 2011-ben. Azóta is rendszeresen publikál a jog és nyelv kutatási területhez kapcsolódó témakörökben, különösen az angol nyelvű szakirodalom feldolgozásával, a hazai kutatások nyomon követésével és a büntetőeljárásban tapasztalható nyelvi jelenségekkel foglalkozik. 2015-ben Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító végzettséget szerzett a Miskolci Egyetemen. A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének vezetője, oktatóként a jogszociológia és politikai szociológia területén publikál.

1. A szerkesztőbizottság tagjai Dobos Csilla, Kurtán Zsuzsa, Láncos Petra Lea, Szabó Miklós, Tamás Dóra, Tóth Judit és Vinnai Edina.