Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Subpoena


A feltételes szabadulás lehetősége végrehajtandó szabadságvesztésből

Dr. Jáki Zoltán Gábor - 2012. február 9.

Feltételes szabadságra az bocsájtható, aki, büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartására tanúsított, készséget mutat arra, hogy szabadulása után törvénytisztelő életmódot fog folytatni, illetve alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető és végrehajtandó szabadság vesztéséből meghatározott időt kitöltött. Hogy ez az idő mennyi, az attól függ az elítélt határozott vagy határozatlan tartalmú büntetését tölti, illetve attól, hogy azt fogház, börtön, vagy fegyház végrehajtási fokozatban tölti-e. Mind határozott mind határozatlan, tehát életfogytig tartó szabadságvesztés esetén helye lehet feltételes szabadságra bocsátásnak.

Amennyiben az ítélet életfogytig tartó szabadságvesztés, a bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy rendelkezik-e a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, vagy azt kizárja. Ha rendelkezik a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről akkor annak időpontja legkorábban 20 év, illetve ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el (mint pl: az emberölés súlyosabban minősülő eseteiben), legalább harminc évben határozza meg.

Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Amennyiben a büntetés végrehajtása alatt a bíróság megváltoztatja a végrehajtási fokozatot, ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsájtás lehetősége a megváltozott végrehajtási fokozathoz igazodik.

A feltételes szabadságra bocsátásról a büntetés-végrehajtási bíró kompetens dönteni büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése alapján. Erről a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt az elítélt meghallgatása után határoz. A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését is, amennyiben, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig hátralévő idő legalább kettő hónap.

Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét később újból megvizsgálhatja illetve, a feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. Ebben Az estben kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz, viszont az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.

Speciális kedvezmény különös méltánylást érdemlő esetben amennyiben a kiszabott szabadságvesztés a három évet nem haladja meg, hogy a bíróság ítéletében arról is rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ezt a lehetőséget kizárja, ha az elítélt többszörös visszaeső.

A feltételes szabadságra bocsájtás kedvezményének lehetősége nem alkalmazható az alábbi esetekben:

• Ha az elítéltet olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el,
• Ha az elítélt szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki,
• Ha az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
• Ha az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
• Ha az elítélt a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg.

A feltételes szabadságra bocsájtással az ítélet nem tekinthető kitöltöttnek, ugyanis a tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, akkor is ha egyébként a büntetésből kevesebb lenne hátra, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén pedig tizenöt év.

A feltételes szabadság eredményes elteltéről és ily módon a büntetés kitöltéséről akkor beszélhetünk, ha a szabadság vesztés hátralévő része, úgy telt el hogy a végrehajtását nem kellett elrendelni.

Amennyiben a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél kevesebb lenne, és végrehajtását nem rendelték el, a feltételes szabadság tartalma egy évre meghosszabbodik, így a büntetést az egy év eltelte után, azonban a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadságra bocsájtásra alapot adó ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt, a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik.

A bíróság a feltételes szabadságot akkor is megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt, végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ezekben az esetekben kötelező a feltételes szabadságra bocsájtás megszüntetése.

Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot saját mérlegelésétől függően megszüntetheti.

Amennyiben a feltételes szabadságot megszüntetik, a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.