IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA): új jogszabályi környezet a platformgazdaság számára

CMS Budapest - 2021. április 19.

Szerző: dr. Horváth Katalin

Az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendelet tervezetet (Digital Services Act - “DSA”), amely új jogszabályi környezetet teremt a digitális szolgáltatások számára, módosítja az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet és megalkotja az új, innovatív információs társadalmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogot.

A DSA egységes, harmonizált szabályokat támaszt a közvetítő szolgáltatókkal szemben az innováció, növekedés és versenyképesség támogatása, a fogyasztók és alapvető jogaik online védelme, a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása érdekében, továbbá a felhasználóknak szélesebb körű választási lehetőséget biztosít és célja az is, hogy a felhasználók kevesebb illegális tartalommal találkozzanak. A DSA céljai közé tartozik továbbá az üzleti felhasználók számára hozzáférést biztosítani a platformokon keresztül az uniós piacokhoz és segíteni a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások és a start-upok növekedését. Az új jogszabálytervezet megalkotja:

  • a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli feltételes mentességének kereteit;
  • a közvetítő szolgáltatók egyes konkrét kategóriáira vonatkozó kellő gondossági és egyéb kötelezettségeket érintő szabályokat;
  • a rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó szabályokat, többek között az illetékes hatóságok közötti együttműködés és koordináció tekintetében.

I. MILYEN SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZIK A DSA?

A DSA hatálya kiterjed azokra a közvetítő szolgáltatókra, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy azon kívül székhellyel rendelkeznek-e, amelyek olyan közvetítő szolgáltatásokat nyújtanak, mint a továbbítás, gyorsítótárazás és tárhelyszolgáltatás a szolgáltatás igénybe vevői (felhasználók, üzleti felhasználók, fogyasztók, a közvetítői szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyek és jogi személyek) számára.

A továbbítás, gyorsítótárazás és tárhelyszolgáltatás meghatározása azonos maradt az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv fogalmaival; a DSA mindössze megismétli az ott leírtakat.

A jogszabálytervezet a tárhelyszolgáltatónak minősített online platformokkal és az online óriásplatformokkal, mint az online platformok különleges kategóriájával szemben speciális kötelezettségeket támaszt, és az alábbiak szerint határozza meg azokat:

  • Az online platform olyan tárhelyszolgáltató, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, ide tartoznak például az online piacterek, alkalmazásáruházak, az együttműködésen alapuló gazdaság platformjai és a közösségi média platformok. Amennyiben azonban az információ tárolása és terjesztése egy másik szolgáltatás kisebb és kizárólag kiegészítő elemeként valósul meg, ami objektív és technikai okokból nem használható a másik szolgáltatás nélkül, a szolgáltatás nem minősül online platformnak. Ez a helyzet például egy online újság kommentszekciója vagy az email és egyéb magán-üzenetküldő szolgáltatások esetében.
  • Az online óriásplatformok olyan online platformok, amelyek havonta átlagosan legalább 45 millió aktív felhasználónak kínálják szolgáltatásaikat az Unióban. Ezek jegyzéke megjelenik az EU Hivatalos Lapjában.

II. NINCS VÁLTOZÁS A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL TÁROLT VAGY TOVÁBBÍTOTT INFORMÁCIÓKÉRT VALÓ FELELŐSSÉGBEN

A DSA nem módosítja a közvetítő szolgáltatók illegális tartalmakért való felelősségére vonatkozó szabályokat. A jogszabálytervezet szóról szóra megismétli az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv vonatkozó szakaszait, és fenntartja azt az e-kereskedelmi szabályt is, hogy a közvetítő szolgáltatókra nem vonatkozik olyan általános kötelezettség, amelynek értelmében nyomon kellene követniük az általuk továbbított vagy tárolt információkat, vagy jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények aktív feltárására kellene törekedniük.
Mindezeken túl a DSA úgy rendelkezik, hogy a közvetítő szolgáltatók továbbra is támaszkodhatnak a felelősség alóli mentességre, abban az esetben is, ha önkéntes, saját kezdeményezésű vizsgálatokat vagy egyéb, a jogellenes tartalom észlelésére, azonosítására és eltávolítására, illetve a hozzáférés megszüntetésére irányuló tevékenységet folytatnak vagy az uniós jog követelményeinek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket hoznak.

III. MILYEN ÚJ KÖTELEZETTSÉGEK SZEREPELNEK A DSA-BAN?

A DSA több szinten alkot új kötelezettségeket a közvetítő szolgáltatók számára. Közös kötelezettségek vonatkoznak a közvetítő szolgáltatók minden formájára, ideértve az online platformokat és az online óriásplatformokat is. A tárhelyszolgáltatókat további kötelezettségek terhelik, és a DSA többi tárhelyszolgáltatóval összehasonlítva különleges kötelezettségeket ró az online platformokra. Mindezeken túl az online óriásplatformoknak további kötelezettségei vannak a rendszerszintű kockázatok kezelésére.

3.1. A közvetítő szolgáltatók közös kötelezettségei

  • Információszolgáltatás hatósági határozat alapján: ha egy közvetítő szolgáltató az illetékes hatóságtól jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó határozatot kap, késedelem nélkül értesítenie kell a hatóságot a határozat alapján végrehajtott intézkedésekről és azok időpontjáról. Ha a közvetítő szolgáltató arra vonatkozó határozatot kap, hogy nyújtson konkrét információt a szolgáltatás egy vagy több konkrét igénybe vevőjéről, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a határozatot kibocsátó hatóságot a határozat kézhezvételéről és bizonyos korlátok között rendelkezésre bocsátja a kért információt.
  • Kapcsolattartó pontok és jogi képviselők kijelölése: A közvetítő szolgáltatók egy olyan kapcsolattartó pontot kötelesek létrehozni, amely lehetővé teszi a hatóságokkal folytatott közvetlen elektronikus kommunikációt. Az olyan közvetítő szolgáltatóknak, amelyek nem rendelkeznek székhellyel az Unióban, de ott szolgáltatásokat kínálnak, írásban (a név és kapcsolattartási adatok feltüntetésével együtt) ki kell jelölniük jogi képviselőnek egy természetes vagy jogi személyt az egyik olyan tagállamban, ahol a szolgáltatásaikat kínálják, a határozatok kézhezvételével, megfelelésével és érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatos eljárásra. A kijelölt jogi képviselő felelősségre vonható a DSA-ban előírt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén.
  • Tájékoztatás a korlátozásokról a szerződéses feltételekben: a közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevője által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban bevezetett korlátozásokról (például a tartalommoderálás, algoritmikus döntéshozatal, emberi felülvizsgálat szabályai).
  • Éves átláthatósági jelentés közzététele: A közvetítő szolgáltatók legalább évente egyszer egyértelmű, könnyen érthető és részletes jelentést tesznek közzé az adott időszakban végzett tartalommoderálásról. A jelentésnek többek között tartalmaznia kell bizonyos adatokat a hatóságok által kibocsátott határozatokról, a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos bejelentésekről, panaszokról és a tartalommoderálásról.

3.2. A tárhelyszolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek

  • Az illegális tartalmakra vonatkozó bejelentések kezelése: A tárhelyszolgáltatóknak könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát elektronikus eljárásokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik az illegális tartalmak bejelentését. A DSA meghatározza a bejelentés kötelező elemeit. A tárhelyszolgáltató a bejelentés kézhezvételét válasz e-mailben megerősíti, és indokolatlan késedelem nélkül értesíti a bejelentőt a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről.
  • Döntések indokolása: Ha a tárhelyszolgáltató úgy határoz, hogy a szolgáltatás igénybe vevője által rendelkezésre bocsátott egyes információkat eltávolít vagy megszünteti az azokhoz való hozzáférést, tájékoztatja a szolgáltatás igénybe vevőjét a határozatról, és megindokolja döntését. Az indokolásnak tartalmaznia kell a DSA-ban felsorolt kötelező elemeket. A tárhelyszolgáltatók az anonimizált döntéseket és azok indokolását a Bizottság által kezelt, nyilvánosan elérhető adatbázisban közzéteszik.

3.3. Az online platformokra vonatkozó további rendelkezések

A DSA az online platformokra külön kötelezettségeket ír elő, amelyek azonban nem vonatkoznak a mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő online platformokra. Az online platformokra, beleértve az online óriásplatformokat is, az alábbi plusz kötelezettségek vonatkoznak:

  • Belső panaszkezelési rendszer: az online platformoknak fenn kell tartaniuk egy felhasználóbarát, könnyen hozzáférhető belső elektronikus panaszkezelési rendszert, amelyhez hozzáférést biztosítanak a szolgáltatás igénybe vevői számára. A felhasználók a rendszeren keresztül panaszt nyújthatnak be az online platformok illegális tartalmaikra vonatkozó döntései ellen.
  • Peren kívüli vitarendezés: az online platform illegális tartalmakkal kapcsolatos döntése által érintett felhasználók jogosultak a digitális szolgáltatási koordinátor által tanúsított peren kívüli vitarendezési testülethez fordulni. Az online platformokat köti a testület döntése. A DSA részletesen meghatározza ezen tanúsított testület eljárásának és döntéseinek szabályait.
  • A megbízható bejelentők kiemelt kezelése: az online platformok a megbízható bejelentők illegális tartalmakkal kapcsolatos bejelentéseit kiemelten kezelik. A megbízható bejelentő státuszt a digitális szolgáltatási koordinátor ítéli oda a DSA feltételei alapján. A megbízható bejelentők listáját a Bizottság nyilvánosan elérhető adatbázisban közzéteszi.
  • A visszaélésekkel szembeni intézkedések és védelem: Az online platformok felfüggesztik a szolgáltatásuk nyújtását a szolgáltatás olyan igénybe vevője számára, amely gyakran bocsát rendelkezésre nyilvánvalóan jogellenes tartalmat. Az online platformok továbbá felfüggesztik az olyan személyek által tett bejelentések és panaszok feldolgozását, akik gyakran tesznek nyilvánvalóan megalapozatlan bejelentéseket vagy panaszokat. A DSA részletesen meghatározza a felfüggesztés esetén vizsgálandó szempontokat.
  • Bűncselekmények gyanújának bejelentése: Ha az online platform tudomására jut bármely olyan információ, amelynek alapján felmerül a súlyos, emberek életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekmény elkövetésének vagy valószínűsíthető elkövetésének gyanúja, haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamok bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságait, bizonyos esetekben pedig az Europolt a gyanújáról, és rendelkezésükre bocsát valamennyi elérhető releváns információt.
  • Üzleti partnerek átvilágítása: az online platformoknak azonosítaniuk kell az EU-beli felhasználóiknak üzenetet küldő vagy termékeket, szolgáltatásokat kínáló kereskedőiket, és be kell szerezniük róluk a DSA-ban felsorolt információkat, például nevüket, kapcsolattartási adataikat, cégjegyzékszámukat, személyazonosító igazolványuk másolatát.
  • Részletesebb átláthatósági jelentések: az online platformoknak további információkat kell feltüntetniük az éves átláthatósági jelentésükben, többek között a peren kívüli vitarendezési eljárásokra, a felfüggesztésekre, és az automatizált tartalommoderáló eszközökre vonatkozóan. Az online platformok továbbá legalább hathavonta közzéteszik, hogy az egyes tagállamokban havonta átlagosan hányan használták aktívan a szolgáltatásukat.
  • Az online hirdetés átláthatósága a felhasználók számára: az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásukban megjelenített hirdetésekről kiderüljön, hogy hirdetések, valamint, hogy kik a hirdetők és kik a célközönség.

3.4. Az online óriásplatformokra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében

A jogszabálytervezet a következő kötelezettségeket tartalmazza az online óriásplatformokra vonatkozóan a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében:

  • Kockázatkezelési kötelezettségek: az online óriásplatformok legalább évente azonosítják, elemzik és értékelik a szolgáltatásaik Unióban történő működtetéséből és használatából eredő jelentős rendszerszintű kockázatokat. Az elemzések alapján továbbá észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket kell bevezetniük az azonosított egyes rendszerszintű kockázatokra szabva. A DSA részletesen felsorolja ezeket a kockázatcsökkentési intézkedéseket.
  • Független ellenőrzés és nyilvános elszámoltathatóság: az online óriásplatformok éves ellenőrzésen esnek át a DSA-nak való megfelelésük és a magatartási kódexeiknek való megfelelésük tekintetében, amely vizsgálatokat egy független, igazolt szakértelemmel rendelkező szervezet végzi. Az ellenőrzést végző szervezet a DSA-ban felsorolt elemeket tartalmazó írásbeli jelentést készít minden ellenőrzésről.
  • Az ajánlórendszerek átláthatósága: ha egy online óriásplatform ajánlórendszert alkalmaz, a szerződési feltételeiben meg kell határoznia az ajánlórendszerben használt fő paramétereket és az erre vonatkozó bizonyos egyéb információkat, valamint biztosítania kell a felhasználóknak nem profilalkotáson alapuló alternatívát.
  • Az online hirdetések további átláthatósága: Az online óriásplatformok a rajtuk megjelenő hirdetésekről API-n keresztül közzétesznek egy anonim adatbázist. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a hirdetések tartalmát, a hirdetők nevét, hogy mely időszakban került sor a hirdetés megjelenítésére, és bizonyos információkat a hirdetés célközönségéről.
  • Az adatokhoz való hozzáférés biztosítása a hatóságok és a kutatók számára: Az online óriásplatformok hozzáférést biztosítanak a digitális szolgáltatási koordinátornak vagy a Bizottságnak a DSA-nak való megfelelés nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokhoz. Biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférést továbbá ellenőrzött kutatók számára, olyan kutatások céljára, amelyek hozzájárulnak a rendszerszintű kockázatok azonosításához és megértéséhez. A hozzáférést az online adatbázisokban vagy adott esetben API-n keresztül kell biztosítani.
  • Megfelelési vezetők: Az online óriásplatformok egy vagy több megfelelési vezetőt (compliance officer) neveznek ki azzal a feladattal, hogy kövessék nyomon a DSA-nak való megfelelést. A digitális szolgáltatási koordinátort és a Bizottságot a megfelelési vezető nevéről és elérhetőségi adatairól tájékoztatni kell.
  • További átláthatósági jelentési kötelezettségek: az online óriásplatformok hathavonta közzéteszik az átláthatósági jelentéseket, illetve további, a DSA-ban felsorolt jelentéseket tesznek közzé, illetve nyújtanak be a digitális szolgáltatási koordinátornak és a Bizottságnak.

IV. ILLETÉKES HATÓSÁGOK, A JOGHATÓSÁG MEGVÁLASZTÁSA

A tagállamok a DSA alkalmazásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóságo(ka)t jelölnek ki, amelyek közül az egyiket digitális szolgáltatási koordinátornak nevezik ki. A digitális szolgáltatási koordinátorok vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek, és joguk van felvilágosítást kérni a közvetítő szolgáltatóktól, illetve olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet a rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, helyszíni vizsgálatokat folytathatnak le, a szolgáltatók személyzetének tagjaitól magyarázatot kérhetnek, elrendelhetik a jogsértés beszüntetését, bírságot szabhatnak ki és ideiglenes intézkedéseket fogadhatnak el.

Joghatósággal a közvetítő szolgáltató üzleti tevékenységének fő helye szerinti tagállam rendelkezik. Azt a közvetítő szolgáltatót, amely nem rendelkezik székhellyel az Unióban, de ott szolgáltatásokat kínál, azon tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a jogi képviselő lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. Ez a rendelkezés lehetőséget ad az EU-n kívüli közvetítő szolgáltatóknak a joghatóság megválasztására, jogi képviselőjük megválasztásán keresztül. Ha a közvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi képviselőt, valamennyi tagállam joghatósággal rendelkezik.

A DSA létrehozza a Digitális Szolgáltatások Európai Testületét, amely a digitális szolgáltatási koordinátorok független, a közvetítő szolgáltatók felügyeletével foglalkozó, valamint a digitális szolgáltatási koordinátoroknak és a Bizottságnak tanácsot adó csoportja.

A DSA megerősített felügyeletet vezet be az online óriásplatformokra nézve. Esetükben a digitális szolgáltatási koordinátorok figyelembe veszik a Digitális Szolgáltatások Európai Testületének és a Bizottságnak valamennyi állásfoglalását és ajánlását. A Bizottságnak és a Testületnek joga van javasolni a digitális szolgáltatási koordinátoroknak, hogy vizsgálják ki a jogsértő tevékenységeket. A Bizottság jogosult továbbá saját kezdeményezésre is eljárást indítani az online óriásplatformok esetében a DSA-ban meghatározott esetekben, amely eljárásokra a DSA külön eljárási jogokat és kötelezettségeket határoz meg.

V. SZANKCIÓK

A DSA nem tartalmazza a rendelet megsértéséért járó szankciók kimerítő felsorolását; a szankciók szabályait a tagállamok fogják meghatározni. A jogszabálytervezet a következők szerint határozza meg a bírságok legmagasabb mértékét:

  • a közvetítő szolgáltató éves jövedelmének vagy árbevételének 6 %-a a DSA szerinti kötelezettségek megsértéséért;
  • a szolgáltató éves jövedelmének vagy árbevételének 1 %-a helytelen, hiányos vagy félrevezető tájékoztatás, a válaszadás elmulasztása vagy a helytelen, hiányos vagy félrevezető információk helyesbítésének elmulasztása, illetve a helyszíni vizsgálat elutasítása esetén;
  • a közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi napi átlagos árbevételének 5 %-a kényszerítő, ismétlődő napi bírság esetén.

VI. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

Az Európai Parlament és a tagállamok rendes jogalkotási eljárás szerint vitatják meg a Bizottság javaslatát, amely legalább 18 hónapot vesz igénybe. Elfogadását követően a DSA közvetlenül alkalmazandó lesz az egész EU-ban, és az internetszolgáltatóknak három hónapjuk lesz felkészülni az új jogszabályi környezetre.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a jogalkotási folyamatot, és tájékoztatást adunk a DSA szövegtervezetének esetleges változásairól.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.