Versenyjog blog


Lezárult a gyógyszerkartell ügy

CMS Budapest - 2020. december 10.

Szerzők: dr. Kutai Gábor, dr. Pásztélyi Emese és dr. Fuchs Miriam

Öt évvel a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést kimondó határozatát követően, 2020. szeptember 22-én a Kúria jogerősen helybenhagyta a gyógyszerkartellben hozott elsőfokú törvényszéki ítéletet. Az ügyben érintett három gyógyszer-nagykereskedő és két tanácsadó vállalkozás árakat egyeztetett és felosztotta a piacot, ezzel befolyásolta egy gyógyszerbeszerzésre kiírt közbeszerzés eredményét. A jogsértésért a GVH összesen csaknem 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki.

A versenyfelügyeleti szakasz
2011 novemberében a Budapesti Egészségközpont Zrt. gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást írt ki tizenkét, a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó kórház gyógyszer- és infúzió-beszerzésére, ötmilliárd forint/év értékben. A kiíró külső szakértőként alkalmazta a PharmAudit Kft.-t, amely a GVH későbbi határozata értelmében az EUROMEDIC-PHARMA Gyógyszernagykereskedelmi Zrt., a HUNGAROPHARMA Gyógyszerkereskedelmi Zrt. és a TEVA Gyógyszergyár Zrt. jogsértő összejátszását szervezte meg a MEZADIN Piackutató és Marketing-kommunikációs Kft. segítségével.

A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a GVH 2013. április 9-én indított versenyfelügyeleti eljárást, amely során helyszíni kutatásra és – belföldi jogsegély igénybevételével – a versenyfelügyeleti eljárással párhuzamosan futó büntetőeljárásban titkos információgyűjtés eredményeként beszerzett bizonyítékok (lehallgatási jegyzőkönyvek, mobiltelefon-cellainformációk) felhasználására is sor került.

A GVH 2015. szeptemberében megállapította, hogy az eljárás alá vontak a gazdasági verseny korlátozását célzó és ténylegesen ilyen hatással járó, egységes, komplex és folyamatos jogsértést valósítottak meg azzal, hogy befolyásolták a közbeszerzési kiírást, majd az ajánlati áraikat egymásra tekintettel határozták meg még ajánlatuk benyújtása előtt. Ennek eredményeként az eljárás alá vontak a további potenciális ajánlattevőt távol tudták tartani a tendertől, a PharmAudit Kft. irányításával pedig fel tudták osztani egymás között a tizenkét fővárosi kórház számára kiírt pályázatban meghatározott 919 hatóanyagot annak érdekében, hogy a gyógyszercégek az általuk megfelelőnek tartott arányban legyenek a közbeszerzési eljárás nyertesei.

A GVH a versenyjogi jogsértésért (kőkemény kartell) jelentős mértékű bírságot szabott ki: a három gyógyszercég egyenként csaknem 800 millió forintos, a MEZADIN Piackutató és Marketing-kommunikációs Kft. 66 milliós, a végelszámolás alatt álló PharmAudit Kft. pedig 12 ezer forintos büntetést, összesen együtt csaknem 2,5 milliárd forintos büntetést kapott.

A bírósági szakasz
Az érintett vállalkozások az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék előtt támadták meg a GVH jogsértést kimondó határozatát.

Kereseti kérelmeikben az érintett vállalkozások többek között vitatták, hogy a GVH a tényállást a határozathozatalhoz szükséges mértékben nem tárta fel, illetve nem volt jogosult felhasználni a büntetőeljárásban lefoglalt lehallgatási jegyzőkönyveket, illetve egyéb titkos információgyűjtéssel beszerzett bizonyítékokat. A vállalkozások érvelése szerint erre ugyanis a GVH-nak nem volt törvényi felhatalmazása, ezáltal a titkos információgyűjtéssel beszerzett bizonyítékok felhasználása nem csak a tisztességes eljáráshoz való jogukat, de a magántitokhoz és személyes adatokhoz kapcsolódó alapjogaikat is megsértette. Emellett tévesnek tartották az egységes, folyamatos és komplex jogsértés GVH általi megállapítását, ehhez kapcsolódóan pedig a kiszabott bírság összegét is aránytalannak tartották vitatva annak megalapozottságát és a GVH bírságközleményében foglaltakkal való összhangját. Az elsőfokú bíróság azonban megállapította, hogy a GVH határozata nem volt jogszabálysértő, így azt hatályban tartotta.

A Fővárosi Törvényszék ítéletének felülvizsgálata során a Kúria helyben hagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét és rögzítette, hogy a tényfeltárás körében a GVH a közigazgatási eljárásban rá háruló bizonyítási kötelezettségének eleget tett, valamint a titkos információgyűjtés útján beszerzett bizonyítékok felhasználására a szükséges eljárási garanciák megvalósulásával és a releváns alapjogok tiszteletben tartásával került sor. Az ítélet szerint az érintett vállalkozások ilyen tartalmú kifogásával ellentétben ugyanis a GVH hivatalos úton, a Nemzeti Nyomozó Iroda előzetes megkeresése alapján szerzett tudomást a párhuzamosan zajló büntetőügy létezéséről, így a titkos információgyűjtés eredményeként beszerzett bizonyítékok is jogszerűen, belföldi jogsegély (az Ákr.-ben foglalt szóhasználat szerint „megkeresés”) keretében kerültek a GVH birtokába. Ehhez kapcsolódóan azonban a Kúria megalapozatlannak találta a GVH azon érvelését, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználására is lehetősége lett volna. E tekintetben a Kúria elvi éllel állapította meg, hogy „[n]em jogszerűtlen a párhuzamosan folyó és még be nem fejezett büntetőeljárás keretében jogszerűen beszerzett bizonyítékok felhasználása közigazgatási eljárás keretében, amennyiben a tisztességes eljárás garanciái érvényesülnek.”

A kiszabott bírság összegszerűsége kapcsán a Kúria kiemelte, hogy annak jelentős összegét már a közbeszerzés tárgya (a lakosság széles körét érintő, közellátást végző egészségügyi intézmények működéséhez szükséges hatóanyagokkal való ellátásának a biztosítása) is alátámaszthatta volna, illetve rámutatott, hogy a bírság összegének meghatározása elsődlegesen a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, amelynek felülmérlegelésére a bíróságnak nincs lehetősége. A Kúria az egységes, folyamatos és komplex jogsértés GVH általi megállapításának indokoltságát sem vitatta, hiszen az érintett vállalkozások egységes átfogó tervének létét a hiteles irati és személyi bizonyítékok logikai láncolata is egyértelműen alátámasztotta.

Konklúzió
A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos versenykorlátozó megállapodások és összehangolt magatartások esetében a vonatkozó törvények tehát lehetőséget adnak a büntető eljárásban lefoglalt bizonyítékok versenyfelügyeleti eljárásban történő alkalmazására, azonban a gyakorlatban eddig erre kevesebb példát láttunk. A fent bemutatott gyógyszerkartell ügy kapcsán látható, hogy versenyjogi jogsértés esetén a hatóság – a szükséges eljárási garanciák betartása mellett valóban – élhet ezen eszközökkel, amennyiben az a tényállásfeltáráshoz elengedhetetlenül szükséges. E tekintetben érdemes figyelemmel kísérni a GVH vonatkozó gyakorlatának alakulását, hiszen lehetséges, hogy a hatóság – a jelen Kúriai ítélet fényében – a jövőben gyakrabban fog élni ezen lehetőséggel.

A versenyjogi aspektusok mellett megjegyezzük, hogy a közbeszerzési kartellekben érintett vállalkozásoknak egyelőre a közbeszerzési eljárásokból való legfeljebb három éves időtartamra vonatkozó kizárással is számolniuk kell, hacsak nem élnek az öntisztázás lehetőségével a Közbeszerzési Hatóság előtt. A cikk megírásáig két vállalat élt az öntisztázás lehetőségével, mégpedig sikerrel, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. és a HUNGAROPHARMA Gyógyszerkereskedelmi Zrt. Mivel a kérdéses kartell ügy a legnagyobb gyógyszernagykereskedelmi vállalatokat érintette, a piaci szereplők az elmúlt évek során megkezdték a felkészülést a legrosszabb forgatókönyvre, vagyis a GVH döntésének Kúria általi megerősítésére. Ugyanakkor a mostani döntés ellenére is tagadhatatlan, hogy az érintett gyógyszernagykereskedelmi vállalatok – időközben más nagykereskedők felzárkózása mellett – alapvető szereplői maradtak a hazai gyógyszernagykereskedelmi piacnak.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.