Ön szabályoz? A hatóság esete a Való Világgal

A sajtóhírek gyakran pontatlanok, de ebben az esetben fogadjuk el, hogy tényleg azt írják, amit hallottak: az NMHH etikai kódexet írna a Való Világ negyedik szériájának. Igaz ugyan, hogy a forradalmi jogalkotás még nem érte utol sem a jogalkotási törvényt, sem a médiatörvény vonatkozó részeit, de az biztos, hogy jelenleg egyik sem tartalmaz ilyen elnevezésű jogforrást. Az önszabályozás helyes dolog, de a nevéből következően nem éppen hatósági feladat. Az is tény, hogy nem könnyű ma jogszerű valóság-showt készíteni Magyarországon.

Az önszabályozásnak sajnos nem nagyon van kultúrája mifelénk. Nem csak a jogalkotó nem érti, hogyan is mondhatna le egyes szabályozási kompetenciákról, de a piaci szereplők részéről sincs érzékelhető nyitottság a téma iránt. A reklámszakma természetesen figyelemre méltó kivétel ez alól, az Internet Szolgáltatók Tanácsa szintén kiválóan teljesíti vállalt feladatait, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete viszont már inkább csak érdekvédelmi és felvilágosító szervezetként működik (persze ez sem kevés). Valódi önszabályozási, még inkább társszabályozási példáért elég messze mennék: az Egyesült Királyság kommunikációs törvénye meglehetősen hatékonyan építi be az önszabályozást a szabályozási rendszerbe. A „light touch regulation”, azaz az állami szabályozásnak a legszükségesebb területekre szorítása, és az önszabályozási megoldások előnyben részesítése nem csak lózung, hanem a szabályozás egészében nyomon követhető koncepció. A reklámszabályozást ez alapján az Ofcom már évekkel ezelőtt lényegében teljes egészében kiszervezte, sajátos önszabályozási megoldások érvényesülnek a kereskedelmi műsorszolgáltatók közszolgálati feladatainak meghatározásában, legújabban pedig a nem lineáris szolgáltatások szabályozásáról mondott le a jogalkotó és a hatóság egy civil szervezet javára. De a sokkal kevésbé rugalmas német jogrendszerben is hosszú évek óta működnek a gyermekek védelmével foglalkozó önszabályozó szerveztek.

A társszabályozás természetesen annyiban eltér a klasszikus önszabályozástól, hogy az önszabályozó szervezet egy államilag delegált szabályozási – szabályalkotási és szabály-érvényesítési – feladatot lát el, továbbra is valamiféle állami kontroll mellett. Azt azonban sem önszabályozásnak, sem társszabályozásnak nem mondanám, ha egy hatóság kéretlenül ráerőltet a piaci szereplőkre olyan szabályokat, amelyek megalkotására semmiféle törvényi felhatalmazása nincs. Ha valami, akkor ez leginkább cenzúra és önkényes jogalkalmazás. A hatóságot azért tartjuk, hogy utólag lépjen fel, ha kell, akár naponta, de előzetesen ne mondja meg, mi a helyes. Azt is hozzá kell persze tenni, hogy a sajátosan összekuszált hazai médiapiaci viszonyok az önszabályozásnak új értelmet is adnak: az RTL Klubra alkotott minden szabály kicsit olyan, mintha magunkat szabályoznánk.

Mindez nem jelenti azt, hogy a Való Világ ne igényelné a jogszabályi környezet tisztázását. Az Alkotmánybíróság 46/2007. (VI. 27.) számú határozata azt a rejtélyes mondatot tartalmazza ugyanis, hogy a médiahatóság „közigazgatási eljárás során annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket”. Attól tartok, ez jellegzetes esete annak, amikor a szöveg megfogalmazója sem teljesen biztos abban, hogy azt írja, amire gondol. Az Alkotmánybíróság ugyanis e határozatával könnyedén túllép a korábban számos alkalommal megvédett önrendelkezési jogon – miszerint majd én eldöntöm, hogy ért-e sérelem, és akarok-e tenni valamit ellene –, és hivatalbóli hatósági hatáskört alapozott meg személyiségi jogok sérelme esetén. Az ORTT élt is e felhatalmazással – erről izgalmas szakmai vitáink voltak Majtényi Lászlóval –, és először az Igazság ára, majd A Nagy Lehetőség című műsorszámokkal kapcsolatban megállapította, hogy e műsorszámok „jellege, nézőpontja súlyosan sérti a magánszféra sérthetetlenségét és az emberi méltóság feltétlen tiszteletét hirdető emberi jogi követelményeket”. A hatóság – legalábbis az Igazság árával kapcsolatban már jogerős bírósági ítélettel megerősítve – nem egyedi személyiségi jogi jogsértésekkel szemben lép fel, sőt adott esetben ilyen jogsértés nem is valósul meg, hiszen a műsor szereplői valóban hozzájárultak a magánszférájuk megsértéséhez, hanem valamiféle absztrakt személyiségi jog védelmében. Az ORTT-nek az egyedi jogsértések vizsgálatára nem is volt hatásköre, de az Alkotmánybíróság döntése alapján vizsgálhatta viszont a műsorszám jellegét, nézőpontját, koncepcióját. Nekem a hatósági fellépés és az önrendelkezés viszonyának ilyen értelmezése nem különösebben szimpatikus, de tény, hogy lehetőséget biztosít a magánszférát már koncepciójában is semmibe vevő műsorszámokkal szembeni fellépésre. A Nagy Lehetőség című valóság-show a részvevőknek ráadásul lehetőséget biztosított arra, hogy az idejük egy részét a kamerán kívül töltsék. A „rendes” valóság-showban viszont nincs menekvés, minden pillanat rögzítve, és minden pillanat adásba kerülhet. Ha A Nagy Lehetőség jogsértő, akkor a Való Világ még inkább az. A műsor koncepciója nyilvánvalóan a magánszféra semmibevételén alapul. Ilyen szabályozási környezetben ez a műsorformátum egyszerűen nem létezhet.

További érdekesség az ügyben, hogy a sajtóhírek szerint az RTL Klub az egyébként is „problémás” jeleneteket – amelyek tehát a műsor alapvetően jogsértő jellegén túl is jogsértőek, nyilván gyermekvédelmi szempontból – majd a Coolon adja le. Azon a Coolon, amelyhez egyébként az RTL Klub nyilatkozatai szerint az RTL Klubnak semmi köze, és amely Romániából sugározza a műsorát. Ez a taktika csak akkor működhet, ha a hazai médiahatóság hagyja működni. A magyar és a román hatóság közötti megállapodás alapján már most lehetőség van az ilyen trükkök visszaszorítására, és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv erre az esetre vonatkozóan egészen biztosan lehetővé teszi a más tagállamból érkező műsorral szembeni intézkedéseket. Ehhez persze nem ártana normálisan implementálni a irányelv megfelelő részeit, és az eddigi kísérletek nem túl biztatók.

Szóval ha én RTL Klub lennék, nem nagyon erőltetném ezt a Való Világot. Legfeljebb akkor, ha titokban baráti elbánásban reménykednék a hatóság részéről. Ennek viszont súlyos következményei lennének a május óta szünetelő médiafelügyelet mellett egyébként is elszemtelenedő versenytársak műsorszerkesztési elveire nézve.