Újabb pert nyert az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége egy bostoni diák ellen illegális filecserélésért. 30 dal megosztásáért 670 ezer dollárt, azaz 126 millió forintot kell fizetnie.

Joel Tanenbaum & Jammie Thomas-Rasset-ügy

A világ egyik legnépszerűbb torrentportálja a svéd Pirate Bay pervesztése és a Jammie Thomas-Rasset-ügy után ismét óriási bírságot kell fizetnie egy bostoni egyetemistának. A bizonyítékokat a Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) egy MediaSentry nevű cég által kifejlesztett, kifejezetten IP-címek azonosítására használt szoftver segítségével tárta a bíróság elé. Joel Tenenbaum 1999 óta töltött le és osztott meg illegálisan jogvédett tartalmakat büntetlenül. Lefoglalt számítógépén a hatóság pontosan ki tudta mutatni, hogy milyen dalokat osztott meg, és a letöltéshez többféle filecserélő programot (Napster, Kazaa, AudioGalaxy, iMesh) is használt. 2005-ben már kapott felszólító levelet a zenekiadókat képviselő ügyvédi irodától, míg végül 2007-ben pert indított ellene a zeneipart képviselő RIAA. Tenenbaum a második ember, akit az USA-ban fájlcserélés miatt elítéltek. A precedensértékű Jammie Thomas-Rasset-ügyben a letöltő dalonként 80 ezer dolláros ítélet született Minessotában, ami 24 megosztott dallal összesen 1,92 millió dollárt jelent. Jammie-re első fokon 220 ezer dollár büntetést szabott ki a bíróság, de fellebbezett és megnyerte az újratárgyalást.

A RIAA tavaly decemberben jelentette be, hogy a jövőben nem fogja bíróság elé citálni az illegális fájlcserén kapott felhasználókat, inkább az internetszolgáltatókkal működik együtt, és egyszerűen lekapcsoltatja a notórius kalózkodók hozzáférését. A kiadók 2003 óta nagyjából 35 ezer magánfelhasználó ellen indítottak pereket, melyek az esetek java részében peren kívüli megegyezéssel zárultak. A bírósági eljárástól tartó internetezők átlagosan 3500 dollár kártérítés kifizetését vállalták, de ez az összeg nem fedezte a RIAA jogi kiadásait sem, ezért a jogtulajdonosoknak semmi sem jutott belőle.

Rapidshare

A szerzői jogvédő szervezetek a filecserélőkön kívül a nagyobb tárhelyszolgáltatók ellen is támadást indítottak. A Rapidshare szerverei több ezer terrabájtnyi feltöltött adatot tartalmaznak, azonban hogy ebből mennyi a jogvédett tartalom, pontosan senki sem tudja. A világszerte több mint 60 ezer szerzőt képviselő német jogvédő szervezet (GEMA) eredetileg 24 millió eurós kártérítést kívánt érvényesíteni a világ legnagyobb tárhelyszolgáltatójával szemben, ám a hamburgi területi bíróság ítéletében kizárólag előzetes tartalomszűrésre kötelezte a Rapidshare-t.

The Pirate Bay

A legnagyobb torrentoldal, a Pirate Bay ellen első fokon már pert nyertek a zenekiadók, most a filmipar is perre készül, a Disney, a Columbia, az Universal, és még tíz kisebb hollywoodi filmstúdió szövetsége indított pert a Pirate Bay ellen. A felperesek arra hivatkoztak, hogy a kalózoldal a bírósági döntés ellenére sem függesztette fel tevékenységét, és továbbra is elérhetők a jogvédett tartalmak. Emellett a Black Internet internet-szolgáltatót is perelik, mert engedi a honlap működését. Amennyiben a Pirate Bay üzemeltetői elvesztik a pert (fellebbeztek a döntés ellen) két év börtöntüntetést kell letölteniük, és 117 millió svéd koronás (nagyjából 3 milliárd forintos) pénzbüntetést kell fizetniük.

Peter Sunde, Fredrik Neij, Gottfrid Svartholm Warg és Carl Lundström ellen még 2008 januárjában emeltek vádat Svédországban, mondván, hogy a 2003-ban alapított Pirate Bay üzemeltetőiként illegálisan tették lehetővé filmek, zeneszámok és számítógépes programok letöltését. A tárgyalás idén február 16-án kezdődött Stockholmban, és már a második napon a Pirate Bay-esek kisebb győzelmével folytatódott, mert az ellenük felhozott vádak felét ejtették. A beszámolók szerint ebben jelentős szerepe volt az ügyésznek, Hakan Roswallnak, aki nem tudta bebizonyítani, hogy az általa bemutatott torrentfájlok valóban a Pirate Bay trackerét (fájlkövetőjét) használták. Így Roswall elejtette a vádat, amely a “szerzői jogok megsértésének elősegítésére” vonatkozott, és azt a “hozzáférés elősegítésére” változtatta. A tárgyalás harmadik napján állt elő a Pirate Bay ügyvédje, Per Samuelson az időközben híressé vált King Kong-védelemmel. Az érvelés arra az európai uniós direktívára hivatkozik, amely kimondja, hogy az információs szolgáltatások nem felelősek a rajtuk átmenő információért; ahhoz, hogy felelősségre vonhatók legyenek, nekik maguknak kell kezdeményezniük az információátvitelt. Ezt viszont a Pirate Bay esetében a felhasználók teszik meg. Ráadásul az “elősegítéshez” a jog szerint az kell, hogy az elősegítő és a bűncselekmény elkövetője szoros kapcsolatban álljanak egymással, ezt a kapcsolatot azonban a vádnak nem sikerült bizonyítania. “A vádnak be kell bizonyítania, hogy Carl Lundström személyesen kapcsolatban állt a King Kong nevű felhasználóval, akiről könnyen elképzelhető, hogy a kambodzsai dzsungelben él” – mondta emlékezetes érvelésében Samuelson.

A legújabb pert a holland kalózellenes szervezet (BREIN) nyerte a Pirate Bay ellen, így a június 30-án született ítélet szerint az amszterdami bíróság arra kötelezte az oldalt, hogy Hollandiából tegye lehetetlenné az oldal mindennemű használatát 10 napon belül, vagy minden további napon 30 ezer euró késedelmet kell fizetniük, fejenként. A döntés nagy meglepetésként érte a Pirate Bay üzemeltetőit, akik nem is tudtak arról, hogy ilyen ügy van folyamatban ellenük, mivel hivatalos beidézést, vagy értesítést nem kaptak. Időközben egy svéd üzleti csoport június végén 5,6 millió eurós ajánlatot tett a megvásárlására. A Global Gaming Factory augusztusra tervezi az adásvétel lebonyolítását, s mint mondták, mihelyt ők lesznek a tulajdonosok, rendesen fizetni fogják a jogdíjakat.

A francia Hadopi törvény

Az illegális filecserélés elleni hadjáratban a franciák járnak az élen, a múlt hónapban elfogadott ún. Hadopi-törvény szerint a letöltésen kapott internetezők két alkalommal részesülnének figyelmeztetésben, a harmadik alkalommal azonban a Hadopi-ügynökség átadná adataikat a bíróságnak, ami gyorsított eljárásban a jogsértést az internetkapcsolat átmeneti felfüggesztésével, maximum két év börtönbüntetéssel vagy 300 ezer eurós pénzbírság kiszabásával szankcionálhatná.

Mindezek mellett a rendelkezés szerint azok az internetezők is büntethetővé válnának, akik gondatlanságból lehetővé teszik, hogy harmadik fél az internetkapcsolatukat használva jogsértő fájlokat töltsön le az internetről. Az ilyen eseteket ugyanis maximum 1500 eurós pénzbírsággal vagy az internetkapcsolat egy hónapos felfüggesztésével szankcionálná az új rendelkezés.