Néhány vezető pénzpiaci szereplő letartóztatása a bennfentes kereskedelmi szabályok alkalmazására irányította a közvélemény figyelmét világszerte.
Világszerte kiemelt figyelmet kapott a hír, hogy október 16-án szövetségi ügynökök befolyásos New York-i üzletembereket vettek őrizetbe „minden idők legnagyobb” bennfentes kereskedelmi ügyében, melyben az elkövetők által jogtalanul megszerzett haszon akár 25 millió dollár is lehet. A letartóztatottak között kockázati tőkealapok, továbbá az Intel és az IBM, valamint a McKinsey tanácsadó cég vezetői vannak (akik szinte azonnal kifizették a rájuk szabott óvadék összegét, és látványos fotók publikálása után többen a hétvégét követően újra megjelentek munkahelyükön). Az ügy azért is szokatlan, mert az amerikai hatóságok titkos lehallgatást is alkalmaztak a nyomozás során, ami eddig inkább a maffia- és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények felderítésekor volt jellemző.
A nyomozati anyagok szerint az ügyben 2006 eleje óta figyelték meg a hatóságok a vád alá helyezett személyek közötti infomációáramlást. Így pl. 2007. júliusában a Google féléves jelentésében a piaci elemzéseknek ellentmondó információk szerint a cég bevételei alacsonyabbak voltak a vártnál, részvényeinek értéke ezért rövid távon csökkent de Raj Rajaratnam Sri Lanka-i születésű milliárdos befektetési alapkezelő short pozíciói (részvényeladás) révén több millió dolláros haszonra tett szert. Az információ állítólagos forrása: a Google egyik tanácsadó cége, amely a kiszivárogtatott információért cserébe később hasonlóakat várt volna.
Mikor bennfentes?
Az amerikai szabályozás szerint bennfentes kereskedelmi tényállás megvalósul, ha a felhasznált információ a jogtalan haszonszerzés érdekében lényeges, a nyilvánosság számára nem elérhető és felhasználó a felek közt bizalmi jogviszonyból fakadó titoktartási vagy üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalást sért. Elkövetője lehet a cég vezető tisztségviselője, illetve olyan munkavállaló is aki, munkaköréből fakadóan jutott más cégre vonatozó bennfentes információk birtokába, pl. egy üzleti tanácsadó. A bűnösség megállapításának további feltétele (s ilyen szempontból a felek közti információ-áramlás módja a legfontosabb), hogy az információt felhasználó személy tudjon arról, hogy az titoktartási kötelezettség megszegésével jutott birtokába – a Google információ esetében pl. a Rajaratnam egy közvetítőn keresztül szerzett értesülést a vártnál rosszabb eredményekről, aki az információ forrását is megosztotta vele, felfedve ezzel annak jogtalan forrását.
A közvélemény további letartóztatásokra számít, a piaci szereplők elsősorban azért izgatottak, mert a befektetők között bevett gyakorlatnak számít az úgymond bizalmas információk megszerzése, a Rajaratnam által vezetett Galleon befektetési alapnál pl. elvárták a munkavállalóktól, hogy a versenytársakhoz képest előnyösebb adatok beszerzésével tegyék eredményesebbé a cég gazdálkodását. Ennek ellenére a bennfentes kereskedelmi vádak eddig nem voltak gyakoriak, az elmúlt években Martha Stewart médiaszereplő neve híresült el a tényállással kapcsolatban, de végül ő nem az eredetileg ellene felhozott bennfentes kereskedelmi vádak, hanem a bíróság félrevezetése miatt került börtönbe.
Tuti tippek
A letartóztatást sokan látványmegoldásnak tartják, amivel az amerikai kormányzat igyekszik helyreállítani a közintézményekbe vetett bizalmat, illetve biztosítani a válság által súlyosan érintett rétegeket és a céges munkavállalkókat, hogy a csúcsbefektetők sem mentesülnek a felelősségrevonás elől. Az IBM-nél pl. a dolgozók nem leplezett kárörömmel fogadták a cég egyik első emberének letartóztatását. Egy sokak által nem is igazán értett büntetőjogi tényállás alkalmazásával újra felvetődik, hogy valójában milyen jogi, de még inkább közgazdasági szükséglet van a bennfentes kereskedelmi szabályok alkalmazására. Ezek a szabályok a múlt század elején eredetileg azért alakultak ki, hogy a vállalatvezetők ne szerezzenek jogtalan előnyt olyan információk alapján, amelyekhez munkájukkal kapcsolatban jutnak. Később mind az elkövetői kör, mind a pénzpiaci szabályozási környezet meghatározása finomodott , a szabályozást a legtöbb fejlettebb tőkepiacú országba bevezették.
Sokan hangsúlyozzák, hogy a bennfentes kereskedelem szabályai visszaütnek, valójában éppen hamis piaci állapotok fenntartásához vezetnek azzal, hogy bizonyos körök által már ismert, de egyébként nem elérhető információk piaci hatásainak érvényesülését odázzák el.
