Az új Polgári Törvénykönyv két lépcsőben, 2010. május 1-től és 2011. január 1-től lép hatályba. A Jogi Fórum által április 9-én szervezett konferencián az új Ptk. kötelmi jogi szabályait ismertették az IRM kodifikációt koordináló szakértői.
Sáriné dr. Simkó Ágnes, az új Polgári Törvénykönyv volt miniszteri biztosa, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának volt vezetője a kötelmek közös szabályairól, valamint a szerződések általános szabályairól tartotta előadását.
Míg a 2010. május 1-i hatályba lépés a Személyek- és Családjogi Könyv egyes részeit érinti, a dologi-, kötelmi- és öröklési jogi szabályozás egésze 2011. január 1-én válik hatályossá. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy idén májusban egyebek mellett az új Ptk. alapelveivel gazdagodik jogrendszerünk, és a régi Ptk. alapelvei mindaddig hatályban maradnak, amíg a második lépcsőben hatályba nem lép az új kódex.
Az alapelvek körében némiképp módosul az utaló magatartás szabálya. Az új Ptk.-t hatályba léptető Ptké. (2010. évi XV. törvény) szerint hatályos marad 2011. január 1-ig, majd azt követően ez a fogalom a kötelmi jog szabályai közé kerül, ún. kötelemkeletkeztető szabályként. 2010. május 1. és 2011. január 1. közötti alkalmazása esetén a vizsgálat tárgyának arra a kérdésre kell irányulnia, hogy mikor jött létre a kötelmi jogviszony. Ha január 1-e előtt, akkor a régi, ha január 1-e után, akkor pedig az új Ptk. rendelkezései alkalmazandóak az eljárás során. Ugyanitt az alakszerűség elbírálásánál a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a Ptké. másképp nem rendelkezik.
A kötelmek közös szabályainak ismertetése során a szakértő három területet érintett: az elévülés és jogvesztés, a tartozás elismerése és az egyezség szabályai, valamint a pénztartozás teljesítésére vonatkozó új szabályozás került ismertetésre. Az elévülés szabálya azzal egészül ki, hogy az írásbeli felszólítás önmagában nem eredményezi az elévülés megszakadását.
Az új Ptk.-ban helyt kap a tartozás elismerése mellett egyezség szabálya. A felek oly módon rendezhetik jogvitájukat, hogy „kölcsönösen engednek egymásnak”, ami jelentős változást eredményez: az új szabály nem tekinti az egyezség fogalmi elemének a megállapodást (e nélkül is rendezhető a felek közti jogvita).
Pénztartozás után, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, minden esetben kamat jár. Az új Ptk. szerint ez diszpozitív rendelkezés, a szabály nem érvényesül, ha a felek másképp nem rendelkeznek. Újdonság, hogy e kitétel magánszemélyekre is vonatkozik, ha a felek másképp nem rendelkeznek szerződésükben.
Második előadásában a szakértő a szerződések általános szabályaira tért ki. Egyebek mellett szó esett a fogyasztói szerződésekről, érvényességről és alakiságról, valamint a szerződés megszűnéséről. A fogyasztói szerződések körében kiemelt helyen szerepeltek az ÁSZF ütközésének szabályai. Ezek értelmében, ha az ÁSZF ütközik az egyedi szerződéssel, akkor a szerződés szabályai érvényesülnek. Ha „elmennek” egymás mellett, akkor mindkét szerződés feltételei és szabályai érvényesíthetőek. Nem lényegi feltételek ütközése esetén ugyanígy szükséges eljárni, lényegi feltételek ütközése esetén viszont nem jöhet létre megállapodás a két fél között.
Dr. Kocsis Orsolya, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának tanácsosa a kötelmi különös rész áttekintésével folytatta a konferenciát. Bevezetése után a résztvevők megismerhették a tulajdonátruházó szerződések tárgykörében beálló változásokat, a vállalkozói- és megbízási típusú szerződések új szabályait, valamint a használati- és letéti szerződések körében eszközölt módosításokat. A szakértő külön előadást szentelt az egyéb tárgyú szerződések változásainak ismertetésére: kitért a pénz- és hiteljogviszonyok, a biztosítéki szerződések, valamint a tartási- és életjáradéki szerződés intézményeire. Előadását a bizalmi vagyonkezelés és a szerződésen kívül okozott károkért vállalt felelősség ismertetésével zárta.
Fotó: Foris Gábor
