A törvényjavaslat célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének, valamint az új közfoglalkoztatási intézményrendszernek a megteremtése.

A társadalmi felzárkózás szempontjából kiemelt jelentőségű a munkavállalás szempontjából hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásba történő bevonásának prioritása. A munkanélküliek ellátása jelenleg az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától szóló 1991. évi IV. törvény (Fltv.), a bérpótló juttatás, és a rendszeres szociális segély vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) alapján történik.

Az Szt. a bérpótló juttatás helyett hasonló tartalommal bevezeti a foglalkoztatást helyettesítő támogatási formát, amelyre valóban csak azok az aktívkorú munkaképes személyek válnak jogosulttá, akik még a közfoglalkoztatás körében sem tudnak átmenetileg munkát végezni. A foglalkoztatási rendszerben az Flt. szerint nyújtható támogatások köre, valamint a támogatások folyósításának feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy az értékteremtő munka valódi alternatívát jelentsen a tartós munkanélküliség és a munkaerő piacra való mielőbbi visszatérés lehetősége között.

A javaslatról

1./ A közfoglalkoztatási jogviszony

Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás a munkaviszonytól eltérő specialitásokkal rendelkezik, a javaslat önálló közfoglalkoztatási jogviszony szabályozását tartalmazza. Hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre. A közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely állami feladat, vagy a helyi önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata, vagy a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával összefüggő ügy, vagy közhasznú tevékenység körébe tartozó feladat ellátására irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt.

Közfoglalkoztató lehet helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv, egyház, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet, közhasznú szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, valamint erdőgazdálkodó.

Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyt létesíthet és betöltötte tizenhatodik életévét, valamint az Flt. szerint álláskeresőnek minősül.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók azzal, hogy
– csak határozott időre létesíthető.
– a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.
– a közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel akként, hogy a közfoglalkoztatási garantált bérnek el kell érnie a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét.
– a közfoglalkoztatási jogviszonyt a közfoglalkoztató csak a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg.

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:
– ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje

  • a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy
  • a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint
  • amennyiben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

2./ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

  • Megszűnik az álláskeresési segély, a jövőben csak azok válnak ilyen ellátásra jogosulttá, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé (nyugdíj előtti álláskeresési segély).
  • Az álláskeresési járadékra az válik jogosulttá, aki az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz, továbbá négy évről öt évre nőne a számbavételi időszak és 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lenne szükség. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 napról 180 napra csökken.
  • Nyugdíj előtti álláskeresési segély annak a javára állapítható meg, aki rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, továbbá az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső együttműködési kötelezettsége keretében – a jogszabályban meghatározottaknak – megfelelő, részére felajánlott munkahelyet köteles elfogadni. A munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, a várható kereset az álláskeresési járadék összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg és az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

A jelenlegi Foglalkoztatási és Adatbázisra épül és annak helyébe lép a Foglakoztatási és Közfoglalkoztatási nyilvántartás, amely azt célozza, hogy az álláskeresők által igénybe vett munkaerőpiaci szolgáltatásokról, a képesítésükről, képzésben, közfoglalkoztatásban való részvételükről és a közfoglalkoztatás megszervezéséhez szükséges adatokról pontos információkat szolgáltasson.

A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. A fenti rendelkezéseket a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

3./ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

A javaslat alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata egy olyan nyilvántartás vezetése, amely az ellátottak Társadalombiztosítási Azonosító Jelén alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű, egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A nyilvántartás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét, a kérelmező állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot, az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját, az intézmény, szolgáltató ágazati azonosító jelét, a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.

A rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozás több ponton módosul az aktív korúak ellátórendszerének átalakulása, valamint a feltételekhez kötött segélyezés bevezetése okán. A javaslat az Flt. újonnan beiktatott rendelkezéseivel összhangban szabályozza azokat az eseteket, amikor a megállapított szociális ellátást meg kell szüntetni, mert az érintett nem fogadja el a számára felkínált közmunka lehetőségeket vagy nem rendelkezik a juttatás felülvizsgálata időpontját megelőző egy évben meghatározott időtartamú munkára irányuló vagy azzal egyenértékű jogviszonnyal, illetve az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a foglalkoztatásának elősegítése érdekében. A nyugdíjkorhatár emelkedése miatt rendszeres szociális segélyre életkoránál fogva – a korábbi 55. életév betöltését előíró szabály helyett – az lesz jogosult, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti. E rendelkezéssel az 55 év feletti személyek is foglalkoztathatónak minősülnek, így nagyobb lehetőség nyílik visszavezetésükre a munkaerő-piarca.

A tervezet meghatározza az aktív korú, megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkező, nem foglalkoztatott személyek jogán a család által igénybe vehető pénzbeli ellátások (bérpótló juttatást felváltó foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély) együttes összegének maximumát.

A javaslat szerint, amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók esetében a tervezet kapacitásszabályozást vezet be, miszerint normatív hozzájárulásra az új szociális szolgáltató, intézmény, házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, nappali és szakosított ellátásnál az új férőhelyek után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás.

A tervezet kimondja, hogy a jegyző a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét, valamint a jogosultsági feltételeket 30 napon belül felülvizsgálja.

4./ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

A törvényjavaslat e rendelkezésekkel teremti meg a közfoglalkoztatási bér, mint jövedelem adókötelezettségét, a közfoglalkoztatottnak adható egyes juttatások (szállás, étkeztetés) adómentességét és a közfoglalkoztatási bérből történő végrehajtás lehetőségét.

5./ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A javaslat szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést az adósnak a közfoglalkoztatási jogviszonyon alapuló járandóságából is be lehet hajtani.

6./ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

A tervezet szerint a családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet. A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles. A krízisközpont a bántalmazott család számára

  • alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés és egészségügyi ellátást, továbbá közreműködik a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
  • kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.

A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmeneti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani. A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy

  • a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,
  • a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és
  • a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt.

A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja.

A tervezet alapján az egységes módszertani szemlélet és a magas szakmai színvonalú feladatellátás biztosítása érdekében az ágazati miniszter a speciális és a különleges gyermekotthoni ellátással összefüggő módszertani feladatok ellátását a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez telepíti. A javaslat a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában is bevezeti a TAJ alapú nyilvántartást. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is bevezetésre kerül a kapacitásszabályozás új szolgáltatók, intézmények létesítése, és már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetére.

A tervezet kimondja, hogy családok átmeneti otthona krízisközpontot 2012. január 1-jétől működtethet.

7./ A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

A tervezet szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából is az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább. Rögzíti továbbá, hogy a földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.

A tervezet – elfogadása esetén, az egyes törvények módosítása után feltüntetett időpontok kivételével – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, azonban a törvény nem érinti a hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatásra létesített munkaviszony fennállását.

Források:

1./ A T/3500 törvényjavaslat
2./ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
3./ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
4./ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
5./ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
6./ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
7./ A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény