Az Országgyűlés júliusban fogadta el a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy olyan, a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát.

A Tanács létrehozásának célja, működésének elvei

A törvény pontos definíciót ad: a Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a külön törvény szerinti egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma. A Tanács a Nemzeti Civil Alapprogram elvi irányító testülete is egyben.

Az előző években a munka, a gazdaság- és társadalompolitika területén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) működött egymás mellett konzultatív testületként. Az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselt, míg a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben értekezett, ám jogszabályon alapuló demokratikus legitimáció nélkül és számos kérdésben részben az OÉT-tel párhuzamosan működött. Indokolttá és célszerűvé vált tehát e fórumok egyetlen konzultatív testületbe történő összevonása és a működés törvényi szintű szabályozási alapjainak megteremtése.

A törvény expressis verbis kimondja, hogy a Tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, működése során figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot. 1997-ben, a Római Szerződés amszterdami módosítása során, a Szerződés végleges részévé vált az eredetileg a Maastrichti Szerződéshez csatolt Szociálpolitikai Megállapodás. A Szociálpolitikai Megállapodás 1. cikke alapján a tagállamok célkitűzése a társadalmi partnerek közötti párbeszéd elősegítése. Ugyanakkor a párbeszéd konkrét tagállami rendszerének meghatározása nemzeti hatáskör, ezért nincs olyan uniós jogszabályi kötelezettség, amely a korábbi hazai formában írná elő az intézményrendszer fenntartását.

Feladatai

A Tanács

  • nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését,
  • javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására,
  • megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket,
  • véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről,
  • részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt,
  • konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, valamint
  • megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz.

Tagjai, oldalai

A Tanács

  • a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve érdek-képviseleti szövetségek,
  • az országos gazdasági kamarák,
  • a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek,
  • a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak, valamint
  • a tudomány

hazai és határon túli magyar képviselőinek részvételével működik.

A Tanács tagjai különböző oldalakat alkotnak:

  • „Gazdasági oldal” (az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak)
  • „Érdekképviseleti oldal” (az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei)
  • „Civil oldal” (a civil szervezetek képviselői)
  • „Tudományos oldal” (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője)
  • „Felekezeti oldal” (a Kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői).

A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a Tanácsnak, megbízatásuk négy évre szól, munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki, a törvényben meghatározott sorrendben, három havonként váltva egymást. A soros elnök ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, szervezésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.

A Tanács munkaszervezete és működése

A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A Tanács munkáját titkárság segíti, amely elkülönült, koordinációs, adminisztratív és információs feladatokat ellátó szervezeti egység, valamint biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit.

A Tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a Kormány honlapján nyilvánosságra hoz. Véleményeit, állásfoglalásait, javaslatait és ajánlásait a Kormány honlapján közzé kell tennie. A felelős miniszter minden év március 31-ig jelentést készít arról, hogyan hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban, illetve a Kormány munkájában a Tanács véleményei, állásfoglalásai, ajánlásai.

A törvény a kihirdetését követő 8. napon, azaz július 22-én lépett hatályba azzal, hogy a Tanács alakuló ülését a törvény hatálybalépését követő harmadik hónap utolsó napjáig a felelős miniszter hívja össze.