Az elmúlt időszakban megjelent Magyar Közlönyök számos olyan jogszabályt tartalmaznak, melyek jelentőségük miatt nem mellőzhetőek írásunkból. Mivel a cikk tartalma az anyag mennyisége miatt így is terjedelmes, jelenleg csak a törvények ismertetésére szorítkozunk. Az áttekintett időintervallum a 2011. december 30. és 2012. január 31. közötti.

A vizsgált időszak törvényei, 2011:

2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról. A jogszabály az államadósság mibenlétét határozza meg, annak csökkentésére tartalmaz iránymutatást. Rendelkezik az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályokat. Rendezi az Államadósság Kezelő Központ jogállását és a rögzíti a Költségvetési Tanács tagjaira, feladatára hatáskörére, működésére, az államadósság kezelésben betöltött szerepére vonatkozó rendelkezéseket. Általános szabályokat tartalmaz a közteherviseléssel, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról. A jogszabály megalkotására indoklása szerint azért került sor, mert a korábbi – az 1992. évi XXXVIII. – törvény számos módosítása miatt mára átláthatatlanná vált. A jelenlegi jogszabály a korábban meghatározott négy alrendszerből már csak kettőt tartalmaz, a központi és az önkormányzati alrendszerből áll. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a központi alrendszer részéve válnak. A költségvetési intézmények jogállása mellett a jogszabály tartalmazza a „költségvetéskészítés” szabályait. A törvény szerint a Nemzeti Földalap az MFB-re bízott vagyon, a központi alrendszer adósságának a kezelése, és a más fejezetekbe nem sorolható bevételek és kiadások külön fejezetet kapnak a költségvetésben.

2011. évi CXCVI. törvény A nemzeti vagyonról. A jogszabály a közfeladatok ellátásának hátteréül szolgáló önkormányzati és állami vagyon védelmének és az azzal való gazdálkodásnak a szabályait határozza meg. A nemzeti vagyon négy kategóriája a törvény szerint, a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, vagyis teljes elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a dologi jogi és az osztott tulajdon létesítésének tilalma is vonatkozik rá. Ilyen például a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, az Országház, a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön. A törvény ezeket taxatíve felsorolja. A második kategória szintén nem idegeníthető el, és nem terhelhető meg, hasznosításuk korlátai azonban már nem annyira szigorúak. (hasznosításuk lehet vagyonkezelés, bérlet haszonbérlet is). A következő a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ebbe tartozó elemek már eladhatók, megterhelhetők, de csak a törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint. A negyedik kategóriába az üzleti vagyon tartozik, amely elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része.

2011. évi CXCVII. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról. A jogszabály megalkotásával a jogalkotó célja az volt, hogy „a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.” (http://www.parlament.hu/irom39/04922/04922.pdf)

2011. évi CXCVIII. törvény A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról. A jogszabály értelmében a területfejlesztési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, a korábban kötelezően létrehozott regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok –a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is – pedig megszűnnek.

2011. évi CXCIX. törvény A közszolgálati tisztviselőkről. A jogszabály célja, hogy egy a magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező és értékekkel teli közszolgálati tisztviselői hivatás alapjait megteremtse és a közigazgatásban dolgozókat segítse a hivatalukhoz méltó magatartás tanúsításában. Cél továbbá a közszolgálatra vonatkozó szabályok egységesítése és stabilizálása, és az új Munka Törvénykönyvének a közigazgatásban dolgozókra vonatkozó szabályainak beépítése a közszolgálati joganyagba.

2011. évi CXCX. törvény A nemzeti mobil fizetési rendszerről. A törvény rendelkezéseinek értelmében nem csak a parkolási és az úthasználati díjat, hanem az állami közúti, vasúti és vizi személyszállításért fizetendő díjat is lehet mobiltelefonnal fizetni. A mobil rendszeren keresztül történő fizetés kizárólag egy állami tulajdonú szervezet (a nemzeti mobil fizetési szervezet) joga lesz. A jogszabály indoklása szerint „Az egységesítés kötelező jelleggel a parkolási közszolgáltatás és a (helyi és helyközi közúti, a vasúti és a vízi) személyszállítási közszolgáltatások értékesítésére, valamint az útdíjra/úthasználati díjra terjed ki.”

2011. évi CCI. évi törvény Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról. Az Alaptörvény által hozott olyan változások, melyek nem igénylik az érintett törvények új törvényekkel történő felváltását, de amelyek miatt szükséges a törvények teljes körű felülvizsgálata és az alaptörvényi szintű változásoknak megfelelő módosítása. 2011. évi CCII. évi törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről. Az Alaptörvény értelmében hazánk neve Magyarország. Tekintve, hogy a törvények címe nem változtatható, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1985. évi LXXXIII. törvény tárgyának újraszabályozásával oldható meg ez a kérdés.

2011. évi CCIII. évi törvény Az országgyűlési képviselők választásáról. A jogszabály értelmében a választókerületek száma 106-ra csökken, a területi listák megszűnnek. A választás egyfordulós lesz, ahol az szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta. A Parlament 199 tagú lesz, és a határon túli magyarok is kapnak szavazati jogot. Ők – ha csak nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel – csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségek parlamenti képviselete egyszerűsödik, ha pedig nem sikerülne mandátumot szerezniük, nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe. (A szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt).

2011. évi CCIV. évi törvény A nemzeti felsőoktatásról. A jogszabály tartalmazza a felsőoktatási intézmények létesítésére, működtetésük alapelveire, az ott folyó képzés rendszerére vonatkozó szabályokat. Leírja a felsőoktatásban előforduló adatok kezelésének módját, a felsőoktatásban alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a hallgatói jogviszony szabályait is. Szabályozza az állam feladatait és kitér a nemzetközi vonatkozásokra is.

2011. évi CCV. évi törvény Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról. A jogszabály az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült problémákat orvosolja.
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI (2011. december 31.) A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRŐL. E törvény rendelkezései a „kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes, korábban rendezetlenül maradt kérdéseinek olyan jogállami rendezését tartalmazza, amelynek célja nem a kommunista diktatúra hatalombirtokosaival szembeni megtorló jellegű bosszúállás, hanem a kommunista múlt valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása.” (http://www.parlament.hu/irom39/05005/05005.pdf)

2011. évi CCVI. törvény A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. A jogszabályban találhatók az egyházak elismerésére, nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok, működésükre, megszűnésükre vonatkozó rendelkezések.

2011. évi CCVII. törvény Egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról. A jogszabály többek között módosítja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, a Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt is.

2011. évi CCVIII. törvény A Magyar Nemzeti Bankról. A törvény tartalmazza az MNB jogállására és céljára vonatkozó szabályokat. A nemzeti bank feladatai között írja le a monetáris politika meghatározását, a kötelező jegybanki tartalékra, az árfolyamokra, a jegybanki alapkamatra vonatkozó teendőket, a rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat, a számlavezetési tevékenységet. Meghatározza az MNB államháztartással való viszonyát, a jegybanki ellenőrzés szabályait, rendezi az MNB hatóságként történő eljárását intézkedését és szankcióit, valamint a pénzkibocsátásról is rendelkezik. Leírja nemzeti bank más állami szervekhez való viszonyát és szervezetét is.

2011. évi CCIX. törvény A víziközmű-szolgáltatásról. A jogszabály meghatározza a vízközmű szolgáltatással kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, és leírja a vízközmű szolgáltatás eszközeit is. Szabályozza a vízközmű üzemeltetési jogviszonyt és a vízközmű szolgáltatók helyzetét. Kitér a vízközmű szolgáltatás díjaira is.

2011. évi CCX. törvény Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről. A jogszabály kizárja az egyes – a nemzetközi jog szerint el nem évülő – bűncselekmények elévülését, és üldözni rendel a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekményeket.

2011. évi CCXI. törvény A családok védelméről. A jogszabály – céljainak és alapelveinek meghatározása után – szabályozza a családi jogállást, és az abból eredő jogokat és kötelezettségeket, beleértve a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. Leírja az állam feladatait a családok és a gyermekvállalás támogatásában, valamint ez utóbbiak védelmét a foglalkoztatásban.

A vizsgált időszak törvényei, 2012:

2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről. Az új jogszabályból – terjedelme miatt – jelen írásunkban pár lényeges elemet emelünk csak ki. A védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik. A gyermek 3 éves kora előtt visszatérő kismamák teljes védettsége megszűnik, de csak rendkívüli esetben mondhatnak fel nekik. A jogszabály értelmében továbbra is 20 nap marad az alapszabadság és 25 év felett háromévente plusz egy nap pótszabadság jár. A kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.

2012. évi II. törvény A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről. A jogszabály célja hatékony és gyors eljárási lehetőségek megteremtése egyes szabálysértési hatóságok számára. Költséghatékony eljárás létrehozása a cél, melyben hangsúlyosabb szerepet kap a helyszíni bírságolás. (ennek összege akár 50,000 forint is lehet – ismételt elkövetés esetében 70,000 forint). Az általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett állami szerv lesz, mégpedig a járási hivatal. A járások bevezetését követően (2013) szabálysértési eljárás lefolytatására a következők rendelkeznek majd hatáskörrel: a járás, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a bíróság.

(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2011/164-2012/11)