Előfordulhat, hogy magánszemélyek, vállalkozások a bevallott fizetési kötelezettségüket méltányolható okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére (fizetési könnyítés), mérséklésére, elengedésére, azaz összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtására ad lehetőséget.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 1. § (6) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.” Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek akkor a méltányosság gyakorlása kötelező.

A fizetési kedvezményre irányuló eljárás az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok vonatkozásában benyújtott fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelem (fizetési könnyítés), illetve mérséklési (elengedési) kérelem elbírálására terjed ki.

A fenti eljárás csak kérelemre indulhat, amelyet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező – magánszemély esetében a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti) – megyei (fővárosi) adóigazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Főosztályain kell előterjeszteni.

A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló és a végelszámoló, az adózási ügyvivő valamint a pénzügyi képviselő. Természetesen az adóhatóság előtti eljárásban mind a magánszemély, mind a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat. A képviseletre jogosultak körét az Art. 7. § (1)-(2) bekezdései tartalmazzák.

A kérelem mind papíralapon, mind pedig elektronikus úton előterjeszthető.
A papíralapon benyújtott kérelemhez célszerű csatolni a szükséges adatokat tartalmazó kitöltött nyomtatványt, amely az adóhatóság honlapján a következő útvonalon érhető el www.nav.gov.hu / „Letöltések” / „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták”/„Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához”.
Az elektronikus kérelem benyújtásáról szóló tájékoztatás szintén az adóhatóság honlapján a „Letöltések” / „Nyomtatványkitöltő programok” menüben található.

Ez év január 1. napjától a fizetési kedvezményre irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás a magánszemélyek és egyéni vállalkozók számára illetékmentes. Az egyéb gazdálkodó szervezetek esetén az illeték 10.000 forint. A fellebbezés benyújtása azonban illetékköteles, mely magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében minimum 5.000 forint, gazdálkodó szervezetek esetén minimum 15.000 forint.

Szintén ez év elejétől került bevezetésre, hogy sürgősségi eljárás kérhető a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban. Ennek feltételei a következők: az eljárást az adóhatóság minősített adózói adatbázisában szereplő adózók kérhetik, a kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be és a sürgősségi eljárás a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igényelhető. A sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

Fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető.

A fizetési könnyítés feltételei a következők:

  • A fizetési nehézség keletkezése a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
  • A fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Az Art. 133. § (3) bekezdése kifejezetten megtiltja a fizetési könnyítést a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. A tilalom általában olyan fizetési kötelezettségekre vonatkozik, ahol az adó, illetve az adóelőleg már esedékességkor a kötelezett rendelkezésére állt.

Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Ebben az esetben a fentebb rögzített feltételek közül az első feltétel figyelmen kívül hagyható, a második vizsgálatától azonban nem lehet eltekinteni.

Az adóhatóság a fizetési kedvezmény megadásához feltételeket (pl. az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése) is szabhat, amelynek nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

A továbbiakban külön-külön áttekintésre kerül, hogy magánszemélyek, illetve jogi személyek, szervezetek esetében az adómérséklés, illetve elengedés során az adóhatóságnak milyen szempontokat kell figyelembe vennie.

Adót csak magánszemély esetében lehet mérsékelni (elengedni).

Az Art. 134. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő-részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

A mérséklést (elengedést) nem engedélyezheti az adóhatóság, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozás későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.

Az adóhatóság a fizetési könnyítés megadásához ebben az esetben is különböző feltételeket szabhat.

Itt szükséges megemlíteni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 63. § (7) bekezdése alapján az adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

A jogszabály értelmében az említett feltételeknek – azaz az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő felhasználási módnak – együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után. Az adóhatóság akkor is engedélyezheti a mérséklést (elengedést), ha a vásárolt, illetve épített ingatlan hétvégi házként, üdülőként, nyaralóként van ugyan nyilvántartva, de az az adózó illetve hozzátartozója lakhatását kizárólagosan szolgálja, vagyis az adózó és közeli hozzátartozója állandó bejelentett lakcíme.

Az Art. 134. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. Az előzőek alapján tehát a jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget.

A gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülésének törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a csőd-, illetve felszámolás). Ennek alapján tehát a mérséklés abban az esetben alkalmazandó, ha a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető, azaz ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség a kivételes méltányosság keretében.

Gyakorlati tanács, hogy célszerű ugyanazon beadványban mérséklés (elengedés), illetve fizetési könnyítés iránti kérelem előterjesztése. Ennek az az oka, hogy az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el. Tehát pl. ha az adóhatóság mérsékelte a tartozást a megmaradt összegre fizetési könnyítést ilyen irányú kérelem nélkül nem adhat.

És végül a személyi jövedelemadó bevallás határidejének (május 21.) közeledtével fontos felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.