Jogalkotás szempontjából idén különlegesen termékeny volt az egyébként csendes nyári időszak. Júniusban megszületett az Alaptörvény ötödik módosításának tervezete, a nyár végére pedig egy bővített, átdolgozott változatban került az Országgyűlés elé.
A nemzetközi színtéren hazánk elleni alapjogi kifogások, és egyéb támadások lecsillapítását is célozza a „módosítás módosítása”, azaz az eredetileg T/11545. számon benyújtott Javaslat, amely most T/12015. számú Javaslatként várja sorát.
Az általános és részletes vitára várhatóan az Országgyűlés a 2013. szeptember 9-10-11-i ülésnapjain, a módosítókról való szavazásra 2013. szeptember 16-17-én, a zárószavazásra pedig a 2013. szeptember 23-24-i ülésen kerülhet majd sor. A Javaslat szerint a legújabb módosítás hatályba lépése 2013. október 1-re datálódik.
A 2013. június 14-én benyújtott tervezet eredetileg a Magyar Nemzeti Bank és PSZÁF összevonása lehetőségét tartalmazta – mely már korábban, az átmeneti rendelkezések között felbukkant, ám uniós presszió hatására nem manifesztálódott -, rendelkezett az Alkotmánybíróság - 30 napról 90 napra növelt - eljárási határidejének módosításáról, valamint az eljáró bíróság kijelölése intézménye eltörléséről is.
Az új, bővített változat három újabb, lényeges kérdéskört módosít: alaptörvényi szintre emeli a vallási közösségek fogalmát az Országgyűlés idén nyári rendkívüli ülésszakán elfogadott egyházügyi törvénymódosítással összhangban, és erre vonatkozó szabályokat állapít meg. Lényege, hogy minden vallási közösség egyházként működhet majd, ezen vallási szervezeteket a bíróság fogja nyilvántartásba venni.
Az állam és az egyház szétválasztása alapelve megtartása mellett az Országgyűlés szuverén módon dönthet arról, hogy mely egyházakkal működik együtt a közösségi célok elérése érdekében. Ezen egyházak olyan jogosultságokat élvezhetnek, mint pl. bizonyos adókedvezmények vagy adómentesség. Egyesek attól tartanak, hogy az új szabályozás eredményeként a négy évente változó összetételű Parlament más-más egyházakkal valósít meg együttműködést. Azonban fontos azt látni, hogy ez az Alaptörvénybe emelt rendelkezések gyakorlatilag a jelen helyzetet rögzítik, hiszen az állam ma is számos egyházzal, számos területen működik együtt (nevelés, oktatás, gyógyítás stb.) Ezen részletkérdéseket viszont már az egyházügyi törvény szabályozza.
Változna a kampányidőszakban, elektronikus médiában közétett politikai hirdetések szabályozása is. Jelenleg ugyanis elektronikus média esetén kizárólag a közmédiában lehet közzétenni politikai hirdetéseket a kampányidőszakban. A Javaslat alapján, a kampányidőszakban ingyenesen közzétehetőek lennének politikai hirdetések az elektronikus médiában.
A politikai reklám bizonyos keretek közé szorítása nem idegen a környező országokban sem, hiszen az Európai Uniós más tagállamaiban is létező, elfogadott módszer. A tervezett új szabályozás fontos eleme, hogy előre meghatározott, azonos feltételek mentén kell megvalósulnia ezen politikai hirdetések közzétételének, így elkerülhetővé válik, hogy egy kereskedelmi média döntsön arról, hogy egyik párt hirdetését megjelenteti, de egy másikét már nem. Ezen médiacsatornák legfeljebb arról dönthetnek majd, hogy kívánnak-e megjelentetni politikai hirdetéseket, vagy nem. Kérdés azonban, hogy az alapvetően profitorientált médiacsatornák közül melyik lesz hajlandó ingyenesen ezen hirdetéseket közzétenni.
Talán a legkevesebb visszhangot kiváltó változás az Országos Bírói Tanácsra vonatkozik, melyet a jelen módosítás alaptörvényi szintre emelne a rá vonatkozó alapvető szabályokkal egyetemben. A legutóbbi, negyedik módosítás csak az OBH-t nevesítette, ezt a hiányosságot pótolná a mostani tervezet.
Alig 2 esztendős Alaptörvényünk már négy másik változtatást is megélt
Több, mint 60 év után, az előző rendszer maradványaként ránk hagyományozott Alkotmány kiiktatásával 2011. április 18-án kapott Magyarország új Alaptörvényt, mely 2012. január 1-jén lépett életbe. A hatályba lépést megelőzően már készült hozzá egy átmeneti rendelkezések elnevezésű, azonban jogtechnikailag tulajdonképpen az Alaptörvény kiegészítésének is mondható szabályozás. Ezt a logikát a 2012. június 4-i, első Alaptörvény-módosítás alátámasztotta. Ebben ugyanis rögzítést nyert, hogy az ombudsman által kifogásolt átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.
A második módosításra 2012. október 29-én mondott igent a Parlament, melynek fókuszában az előzetes választási regisztráció állt. Ez nem bizonyult örökéletűnek, a köztársasági elnöktől származó indítványt az Alkotmánybíróság alaposnak, a vitatott rendelkezéseket pedig alkotmányellenesnek találta, ezért kihirdetésük elmaradt.
Alig egy hónappal a másodikat zsínórban követte a harmadik módosítás is, melyet 2012. december 17-én fogadtak el. Ennek eredménye volt a sarkalatosnak minősített földtörvény: „a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
Idén márciusban állt össze kerek egésszé, és 2013. április 1-én lépett hatályba a negyedik, legnagyobb lélegzetű – és talán legvitatottabb - módosítása az Alaptörvénynek. Az összesen 22 cikk látszólag oda nem illő, zsúfolt részletszabályokat épített be a közjogi origónak tartott Alaptörvénybe, így kerülhetett bele a hallgatói szerződés is.
A módosítás tartalmazta többek között az Alkotmánybíróság Alaptörvényre vonatkozó felülbírálati jogkörét (mely már csak az eljárásjogi szabályokra korlátozódik), a vallási szervezetek Parlament általi egyházként elismerését, és a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár szerint „Az ötödik módosítás mindenképpen a negyedik módosítás részleges korrekciójának tekinthető”.
Habár az ötödik módosítástól a kormány „a viták nemzetközi színtéren nyugvópontra jutását” várja, még mindig sok mindent nem érint, amit az Európai Unió hazánk jogrendszerében aggályosnak talált - habár a hírek szerint nincs ugyan tervbe véve, de könnyen elképzelhető, hogy nem az ötödik lesz az utolsó a módosítások sorában.
