Népszavazás alkalmával az állampolgárok megítélésére bízható, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét a jogalkotó a férfiak számára is biztosítsa-e. – A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. számú határozatát.
Előzmény
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 2011. január 1. napján hatályba lépő módosítása kimondta, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az életkori feltételtől független nyugdíjjogosultság a férfiak számára nem biztosított, a módosítás folyamatos kritikák középpontjában áll. Jelenleg egy országos népszavazási kezdeményezés is támadja a hatályos szabályozást. A népszavazási kérdés, mely a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából benyújtásra került, így szól: „Egyetért e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1. napjától a férfiak számára is lehetővé tegye Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét.” A kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság elutasította. Döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, tiltott kérdéskört tartalmaz (költségvetés), valamint az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, hiszen az Alaptörvény tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést. A kezdeményező a döntéssel szemben jogorvoslattal élt. A Kúria 2015. június 30. napján közzétett végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. sz. határozatát megváltoztatta, azaz úgy vélte, hogy népszavazás alkalmával az állampolgárok megítélésére bízható az a kérdés, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét a jogalkotó a férfiak számára is biztosítsa-e.
A népszavazás alóli kivételeket szűkítően kell értelmezni
A Kúria korábbi gyakorlatával összhangban megállapította, hogy nem minden kérdés, aminek költségvetési kihatása van, tartozik bele a tiltott tárgykörök halmazába, amely így végtelen hosszúságú lenne. A népszavazás így csupán akkor tiltott, ha a hatályos költségvetési törvény tartalmát közvetlenül érinti, avagy a kérdés arra irányul, hogy a választópolgár pontosan határozza meg a jövőbeli költségvetési törvény valamely kiadását. A Kúria megítélése szerint a kérdés nem érinti a járulékfizetési kötelezettség tartalmát, annak módját vagy mértékét és nem érinti a nyugdíjalap, illetve a nyugdíjak mértékének megállapítását sem. Az a hivatkozás pedig, miszerint az Alaptörvény XIX. cikkének (4) bekezdése legitimmálja a nők pozitív megkülönböztetését, nem jelenti azt, hogy ez állami kötelezettséget is jelentene. Az előnyben részesítés ugyanis nem alkotmányos jog, csupán egy jogalkotói lehetőség. Az Alaptörvény egyebekben a pozitív diszkrimináció pontos módját sem írja elő.
A Kúria szerint értelmes a választópolgár
Az Országos Választási Bizottság döntésében arra is hivatkozott, miszerint a feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutatott, hogy az egyértelműség követelménye nem azt jelenti, hogy a választópolgárnak a kérdés valamennyi pénzügyi, gazdasági következményét ismernie kellene. Ez a feltétel ugyanis egyetlen népszavazás esetén nem lenne biztosítható (lsd. szociális népszavazás, EU csatlakozás). Ezen követelmény pusztán azt írja elő, hogy a választópolgárnak át kell látnia a kérdés lényegét, érdemét és jelentőségét azért, hogy tudatosan, átgondoltan tudja leadni a szavazatát. Ennek a másik aspektusa pedig az, hogy az Országgyűlést olyan helyzetbe kell hozni, hogy meg tudja határozni pontosan, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, valamint az milyen terjedelmű. A Kúria megítélése szerint a nyugdíjba vonulás vitatott szabályai azonban a választópolgárok előtt is jól ismertek, hiszen rég óta vita tárgya. Az egyértelműségi teszten ugyanakkor nem bukott el a XII. kerületi Önkormányzat Normafa átalakításával összefüggésben kezdeményezett helyi népszavazása. A helyi választási bizottság ugyanis nem tartotta aggályosnak az egyértelműség követelménye szempontjából annak a kérdésnek a feltételét, miszerint „Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?”. A helyi népszavazás a XII. kerületben a megjelentek számára tekintettel lett érvénytelen. Kérdéses persze, hogy a résztvevők közül hányan voltak tisztában a hivatkozott rendelet tartalmával, illetve annak következményeivel.
Nem tiltott nyugellátás vonatkozásában a nemi alapú megkülönböztetés az EU-ban
Az Európai Unió egyik alapelve a hátrányos megkülönböztetés tilalma, mely mind az alapító szerződésekben, mind pedig a közösségi irányelvekben megjelenik. A Tanács 2004/113/EK irányelve az áruk-szolgáltatások területén tiltja meg a hátrányos megkülönböztetés alkalmazását. Ennek 5. cikke kizárja a nemi alapon történő biztosításmatematikai tényezők figyelembe vételét, mely a hölgyek kedvező biztosítási díjszabásának is útját állja (lsd. életbiztosítások). A kereskedelem, a nyugellátás, valamint a szociális biztonság területei azonban nem azonosak szabályozás szempontjából. Továbbra is hatályban van ugyanis a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelv, mely a betegség, rokkantság, idős kor, munkahelyi balesetek, valamint munkanélküliség területeit fedi le és ezen területek vonatkozásában speciális szabályokat tartalmaz. Az irányelv 7. cikke kimondja, hogy a tagállamok a nyugdíjkorhatár vonatkozásában kizárhatják az irányelv alkalmazását. Hasonlóképpen kedvezmények nyújthatóak nemi alapon azon személyeknek, akik gyermeket neveltek.
A kérdés (eltérő korban történő nyugdíjba vonulás, eltérő feltételek) az Európai Unió Bíróságát is megjárta. A C-401/11.sz. ügyben a felperes azt sérelmezte, hogy a nyugdíjjogosultságra előírt életkor a férfiak vonatkozásában eltérően kerül meghatározásra, valamint a jogosultság a felnevelt gyermekek számától is függ. A Bíróság rámutatott arra, hogy a szociális direktíva 7. cikkelye továbbra is érvényes. Az adott ügyben az életkori megkülönböztetést csupán azért tartotta mégis a közösségi jogba ütközőnek, mivel a jogvita a korkedvezményes nyugdíjazás kérdését érintette a mezőgazdasági szektorban. A szabályozás célja pedig a mezőgazdasági üzemek életképességének a és nem a 79/7/EGK irányelv által szabályozott szociális juttatás biztosítása volt. Ennek megfelelően a közösségi joganyag általános szabályait tartotta alkalmazandónak, mely azonos helyzetben lévő személyek között a nemi alapú megkülönböztetést kizárólag súlyos indok fennállása esetén tartja elfogadhatónak.
