Az Alkotmánybíróság ügyeinek négyötöde alkotmányjogi panasz. 2015-ben összesen 364 ügyet fejezett be a testület: megsemmisített hat jogszabályi rendelkezést, tizenhárom bírói döntést, emellett hét esetben megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet, hat ügyben alkotmányos mulasztást, ötben alkalmazási tilalmat állapított meg.
Nőtt az alkotmányjogi panaszok száma
Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi statisztikája szerint 2015-ben 364 ügyet fejeztek be, ebből 80-at érdemi határozattal. (Ez a szám nem tartalmazza azt az 1150, devizahitellel kapcsolatos, azonos tárgyú ügyet, amelyet egyesítéssel fejeztek be.) A befejezett ügyekből 288 alkotmányjogi panasz, 69 bírói kezdeményezés, 6 utólagos és egy előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák megsemmisítettek 6 jogszabályi rendelkezést és 13 bírói döntést, míg 7 esetben megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet, 6 ügyben alkotmányos mulasztást, ötben alkalmazási tilalmat állapítottak meg. Egy ügyben a vizsgált rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközését mondták ki. A teljes ülés 62, a három öttagú tanács 226 ügyet fejezett be, 76 ügyet egyesítés révén zártak le. Főtitkári előkészítő eljárással 453, egyesbírói végzéssel 241 ügyet fejeztek be. Szeptember 30-ig az egyesbírói feladatokat Dienes-Oehm Egon és Juhász Imre, október 1. után pedig Czine Ágnes és Varga Zs. András látta el.
Minden hatodik befejezett ügy (62) előadója Lenkovics Barnabás elnök volt, akit Varga Zs. András (46), Czine Ágnes (39) és Szívós Mária (27) követett. A különvélemények terén Kiss László (26) bizonyult a legaktívabbnak, Czine Ágnes (22), Lévay Miklós és Salamon László (17-17) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Salamon László (13) végzett az élen, Czine Ágnest és Stumpf Istvánt (10-10) megelőzve.
Nőtt az alkotmányjogi panaszok száma: 2014-ben 689 ilyen indítvány érkezett, 2015-ben 737. Emelkedett az év végi restancia is: 2015. december 31-én 206 folyamatban lévő ügy volt az előző évi 167-tel szemben. A legtöbb folyamatban lévő ügy Juhász Imrére van kiszignálva (26), de nem panaszkodhat munkanélküliségre Stumpf István (22) és Szalay Péter (20) sem.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének januári határozatai
A közérdekű adatok megismerése – III/1065/2015.
Az Ab január 26-én elutasította az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 34. § (3) és (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bírói tanács szerint a támadott rendelkezésbe foglalt korlátozás nem felel meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdésében előírt korlátozásnak. Az Ab nem osztotta az indítványozó álláspontját. Az alkotmánybírák szerint a sérelmezett normából nem következik a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozása, mivel a normába foglaltak nem hozhatók érdemi kapcsolatba ezzel a joggal. A határozathoz Czine Ágnes különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
Amikor az állam magának kedvez – IV/1772/2013.
Az Ab január 25-én megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület azt is megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés egy folyamatban volt, és további két ügyben nem alkalmazható. A panaszos kormánytisztviselői jogviszonyát felmentéssel bizalomvesztés jogcímén szüntették meg. Az elsőfokú bíróság 11 havi, a másodfokú bíróság 20 havi átlagkereset megfizetésére kötelezte a minisztériumot. A Fővárosi Törvényszék emellett 742.300,- forint fellebbezési eljárási részilletéket is felszámolt az indítványozó terhére. Az Ab arra következtetésre jutott, hogy a hivatkozott rendelkezés hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást valósít meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütköző módon azáltal, hogy a folyamatban lévő perekben a munkavállalót megillető átalány-kártérítés megítélhető legnagyobb összegét harminchatról huszonnégy havira csökkentette le. A jogalkotó olyan perekben mérsékelte a megítélhető átalány-kártérítés összegét, ahol az állam a másik peres fél, azaz kedvezőbb szabályozást teremtett saját magának folyamatban lévő perekben. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást és Kiss László, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak januári határozatai
Az előzetes letartóztatás elrendelése – IV/1118/2015.
Az Ab tanácsa január 26-án elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 327. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés alapján az előzetes letartóztatás elrendelése automatikusan és kizárólag a szabadságvesztés tartamára tekintettel valósul meg, Az Ab szerint viszont a támadott norma csak lehetőségként fogalmazza meg az előzetes letartóztatás elrendelését. Így abban a kérdésben, hogy szükséges-e a kényszerintézkedés elrendelése, érvényesül a bíróság mérlegelési joga. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
Arányosan korlátozott alapjog – IV/2703/2015.
Az Ab tanácsa január 26-án elutasította a Kúria Kfv.II.37.001/2015/8. számú ítélete, valamint a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.552/2014/5. számú ítélete ellen benyújtott indítványt. Az indítványozó kiskorú gyermekeit 2010 őszén a gyámhatóság védelembe vette, és kötelezte az anyát szülői kötelezettségeinek teljesítésére. A panaszos szerint az ítéletekkel sérült az emberi méltósághoz, a magán- és családi élete tiszteletben tartásához fűződő joga. Az Ab szerint a közigazgatási bíróság és a Kúria is a szakjogi kérdésekben való állásfoglalás alapján, a gyermek kiemelt érdekeire tekintettel, arányosan korlátozta az indítványozó alapjogát. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
Szabálytalanul kihelyezett parkolójegy – 3007/2016. (I. 25.) AB határozat
Az Ab tanácsa január 19-én megsemmisítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 32.P.104.779/2013/7. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.633.207/2014/5. számú ítéletét. Az indítványozót a bíróság parkolási díj megfizetésére kötelezte, mert a parkolójegyet nem megfelelően helyezte el a gépjárművében, bár a cédula másolatát postán elküldte az önkormányzatnak. Szerinte a bírói döntés sérti a tulajdonhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a bíróságok által felhívott jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint várakozási díj és pótdíj fizetésére lehetne kötelezni önmagában a parkolójegy kihelyezésének szabálytalan módjáért azt, aki az előírtak szerint a várakozás díját megfizette. Az ítéletekben hivatkozott jogszabályokból nem következnek az indítványozót marasztaló bírói döntések, így azok sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből levezetett indokolási kötelezettséget. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)
Női vendégek ingyenes belépője – 3001/2016. (I. 15.) AB határozat
Az Ab tanácsa január 12-én elutasította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 5. § b) pontjának, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.30.042/2014/15. számú ítéletének megsemmisítését célzó alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szórakozóhely a női vendégeknek ingyenes belépést biztosított, míg a férfiaknak ezer forintos, levásárolható belépőt kellett váltaniuk. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/545/13/2013. számú határozata, és a támadott bírósági határozat szerint az eljárás felveti a nem szerinti diszkriminációt. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az esélyegyenlőségi klauzulára hivatkozással nyereségszerző tevékenység sem kizárt, de a gazdasági tevékenység végzése ebben a körben sem adhat felhatalmazást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésére, a társadalmilag káros nemi sztereotípiák megerősítésére. Mivel az emberi méltósághoz való jog az alapvető jogok „legalapvetőbbike”, a diszkrimináció tilalma közvetlenebbül érvényesül a magánjogi jogviszonyokban mint más alkotmányos szabadságok. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)
