Az Alkotmánybíróság májusban egy bírósági ügy kapcsán választ adott arra a kérdésre, van-e egy állami szervnek jogosultsága alkotmányjogi panasz előterjesztésére. A bírák többsége úgy foglalt állást, hogy ha nincsenek közhatalmi jogosítványai, akkor igen.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének májusi határozatai

Támogatás visszafizetése – 3096/2016. (V. 24.) AB határozat

Az Ab május 17-án elutasította a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.447/2015/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó néhai édesanyja részére az illetékes hatóság 2015. január 5-én 2014. november 1-től kezdődően fogyatékossági támogatást állapított meg. Az édesanya 20015. január 10-én elhunyt. A 2014. novemberére és decemberére járó támogatást a kincstár 2015 januárjában utalta át. A kormányhivatal kötelezte az indítványozót a kéthavi támogatás visszafizetésére, tekintettel arra, hogy a határozat átvételekor a jogosult már elhunyt. A döntést a másodfokú közigazgatási hatóság helybenhagyta. A keresetet a bíróság elutasította. Az indítványozó szerint ő néhai édesanyja eljárási jogutódja, és megilleti őt a támogatás 2015. január hónapra is. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a kérdéses összeg nem képezte az örökhagyó hagyatékának részét, így annak öröklésére sincs az indítványozónak Alaptörvényben biztosított joga. A határozathoz Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)

Amikor a bíróság fizet az ügyészség helyett – 3089/2016. (V. 12.) AB határozat 

Az Ab május 3-án elutasította az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályairól szóló 35/2012. (VIII. 15.) KIM rendelet 3. § b) pontja, valamint 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró szerint a támadott szabályozás sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert az ellenérdekű pernyertes fél költségét a pervesztes ügyész, illetve a helytállni köteles állam helyett a bíróságra hárítja. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A testület utalt arra, hogy a történeti alkotmányunk vívmányának tekinthető polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk 644. §-a értelmében is a felperes ügyész pervesztésekor az államkincstár állta a perköltséget. Az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a perköltségviselés államháztartáson belüli telepítésében, illetve perköltség fizetés technikai megvalósításában, és emellett a rendelet megfogalmazásbeli egyedisége sem eredményezi a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességét. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

Élhet-e állami szerv alkotmányjogi panasszal? – 3091/2016. (V. 12.) AB határozat

Az Ab május 3-án elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.563/2013/7. számú közbenső és részítélete, valamint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.113/2014/4. számú közbenső ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az alapeljárás tárgyát képező per kártérítés megállapítása iránt folyik, amelyet az elhalálozott gyermek szülei indítottak. Az elsőfokú bíróság kártérítési felelősséget állapított meg a megfelelő orvosi vizsgálat el nem végzése miatt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A Kúria felülvizsgálati eljárásban a támadott közbenső ítéleti rendelkezést hatályában fenntartotta. Az indítványozó szerint a bírósági határozatok sértik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Az Ab megvizsgálta azt a kérdést, hogy állami szervek jogosultak-e és ha igen, milyen feltételek mellett alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Ennek során megállapította: mivel az indítványozó egészségügyi szolgáltatónak nincsenek közhatalmi jogosítványai, van indítványtételi jogosultsága. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert önmagában az, hogy a bíróság jogértelmezése és az általa levont következtetések nem esnek egybe az indítványozóéval, nem vet fel alkotmányossági problémát. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást csatolt, amelyben kifejtette: állami tulajdonú magánjogi jogalany alaptörvényi jogai esetében az ad iránymutatást, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtójának van-e védendő autonómiája, illetve funkcionálisan milyen tevékenységet lát el, milyen feladat- és hatáskör ellátására vagy magánjogi cél megvalósítására hozták létre. Dienes-Oehm Egon és Stumpf István különvéleményükben azt javasolják, hogy az Ab-nak ki kellene dolgoznia azt az összetett szempontrendszert, ami alapján az alapjogi jogalanyiság kérdése megítélhető. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

Kihallgatható-e a vádlott a magánvádló távollétében? – 3090/2016. (V. 12.) AB határozat

Az Ab május 3-án elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 509. § (2) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozóról egy internetes oldalon dehonesztáló kifejezések jelentek meg, ezért magánvádlóként büntetőeljárást indított nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. A bíróság első fokon a vádlottakat felmentette, másodfokon a döntést helybenhagyta. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés, amely szerint „a vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni”, diszkriminatív. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a közvádló és a magánvádló nem alkotnak homogén csoportot, így közöttük alkotmányellenes különbségtételre nem kerülhet sor. A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt, míg Czine Ágnes, Pokol Béla, Sulyok Tamás és Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak májusi határozatai

Szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése – IV/3105/2015.

Az Ab 3. öttagú tanácsa május 31-én elutasította a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdéseit támadó alkotmányjogi panaszt. A nyugdíjfolyósító igazgatóság határozatot hozott az indítványozó szolgálati járandóságként folyósított nyugdíjának 2013. június 1. és december 31. közötti szüneteltetéséről, mert az egyéb forrásból származó jövedelme 2013 májusában elérte a támadott szabályban előírt keretösszeget, vagyis a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Az indítványozó szerint a kereseti korlátozás a járulékfizetéssel megalapozott, ellenérték fejében szerzett jog elvonását valósítja meg. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó által hivatkozott személyek csak azon jogviszonyukból fakadó jövedelmük tekintetében mentesülnek a szüneteltetés alól, amelyek vonatkozásában nem minősülnek biztosítottnak. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

Formális hatályon kívül helyezés hiánya – 3097/2016. (V. 24.) AB határozat

Az Ab 1. öttagú tanácsa május 17-én elutasította a központi fűtésről és a melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó Budapesti II. és III. kerületi Bíróság szerint a kormányrendelet formális hatályon kívül helyezésének hiánya jogbizonytalanságot okoz, annak bíróság általi alkalmazása sértené az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglaltakat. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint nem áll fenn ugyanis olyan ellentétes tartalmú, egyidejűleg alkalmazandó szabályozás, amely a jogalkalmazás során értelmezéssel ne lenne feloldható. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

Ha pontatlan a mondatszerkesztés – 3098/2016. (V. 24.) AB határozat

Az Ab 1. öttagú tanácsa május 17-én elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítványokat. A támadott rendelkezés előírja a bíróságnak, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét állapítsa meg. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának bírái szerint ez a szabályozás sérti a peres feleknek a pártatlan bírósághoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogát és a normavilágosság követelményét is. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezéseket, mert a támadott rendelkezésből nem következik az, hogy a bíróságnak a Pp. általános előírásaival ellentétesen, normatív felhatalmazás nélkül, hivatalból kellene bizonyítást lefolytatnia. A testület szerint nyelvtani szempontból vizsgálva a rendelkezéseket, valóban feltűnő a mondatszerkesztés pontatlansága, ám az előírások nem tekinthetők olyan mértékben homályosnak vagy ellentmondásosnak, hogy azok eleve értelmezhetetlennek vagy alkalmazhatatlannak minősülnének. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)