Vannak esetek, amikor az állam bűnüldözési érdeke fontosabb, mint az egyén szabadsága, amikor a terhelt személy alapvető joga nem akadályozhatja az igazság bírósági megállapítását. Ilyenkor az egyénnel szemben kényszerítő intézkedések alkalmazhatóak. De mik is a kényszerintézkedések? Ki rendelheti el? Mikor lehet jogerős ítélet nélkül korlátozni a személyi szabadságot vagy a vagyoni jogokat?
A bíróság helyt adott az ügyészség indítványának és – ismét – elrendelte a Hableány tragédiájában érintett Viking Sigyn hajó ukrán származású kapitányának letartóztatását, arra tekintettel, hogy tartani lehet a szökés veszélyétől – szólt a hír. Felmerülhet a kérdés: miért nem érvényesül az ártatlanság vélelme? Lehet jogerős ítélet nélkül bezárni valakit?
Tóth Mihály meghatározása alapján a kényszerintézkedések olyan hatósági aktusok, amelyek a büntetőeljárás eredményessége vagy rendje érdekében törvényi felhatalmazás alapján állampolgári jogokat sértenek, illetve korlátoznak. Fantoly Zsanett megfogalmazásában „bizonyos esetekben fontosabb az állam bűnüldözési érdeke, mint az egyén szabadságjoga, a terheltet megillető alapvető jogok nem akadályozhatják a bűncselekmény felderítését és a bizonyítást, végső soron az igazság bírósági megállapítását”. Azonban a kényszerintézkedések alkalmazása nem lehet önkényes, az elrendelésük nem előrehozott büntetést jelent, valamint a személyi szabadság vagy más alapvető jog csak akkor korlátozható, ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek.
A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) a kényszerintézkedéseket aszerint csoportosítja, hogy az adott kényszerintézkedés mely emberi, illetve állampolgári jogot korlátozza, elsősorban a személyi szabadságot vagy a vagyoni jogokat érinti-e. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések: az őrizet, a távoltartás, a bűnügyi felügyelet, a letartóztatás és az előzetes kényszergyógykezelés. A vagyont érintő kényszerintézkedések: a kutatás, a motozás, a lefoglalás, a zár alá vétel és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.
A kényszerintézkedések esetében is érvényesül a szükségesség és arányosság követelménye, vagyis csak a legszükségesebb mértékben és ideig kerülhet sor a kényszerítő eszköz alkalmazására, valamint a fokozatosság elve, amely alapján súlyosabb eszköz csak akkor rendelhető el, ha enyhébb eszközzel – más eljárási cselekménnyel, vagy más kényszerintézkedéssel – a cél nem érhető el. Fantoly példájával élve, a nyomozási bíró – az arányosság követelményére tekintettel – nem rendelheti el a letartóztatást, ha az elérni kívánt célhoz elegendő a bűnügyi felügyelet is. Amennyiben pedig az eljárás végén bebizonyosodik a vádlott jogerős felmentése okán, hogy a kényszerintézkedés elrendelésére nem volt szükség, kártalanításra tarthat igényt. A kényszerintézkedést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani úgy, hogy az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen. A magánéletet, illetve a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket – például a kutatást – lehetőleg reggel 6 óra és este 22 óra között kell végrehajtani. A hatóságok kötelezettsége a kényszerintézkedés végrehajtása során a magánszféra és a személyes adatok fokozott védelme, valamint kerülendő a szükségtelen károkozás. A Be. lehetőséget biztosít a bíróság és az ügyészség számára, hogy az általa elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásához igénybe vegye a nyomozó hatóság, a rendőrség segítségét.
Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket – az őrizet kivételével – az ügyészség indítványára bíró engedélyezi.
A tetten ért elkövető elfogásának szabályai önállóan kerültek elhelyezésre, kiemelve az őrizet szabályai alól, mivel időben megelőzi az elfogás az őrizet elrendelését. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, azonban köteles a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, vagy amennyiben erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni.
Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy szabadságának – legfeljebb 72 óráig tartó – átmeneti elvonása, melyre akkor kerülhet sor, ha tetten érték és a személyazonossága nem állapítható meg, vagy ha vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető, vagy ha a tárgyaláson rendzavarást követ el. Az őrizet végrehajtása rendőrségi fogdában történik.
A bírói engedélyes személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendeléséhez, fenntartásához, illetve meghosszabbításához az alábbi általános és a különös feltételeknek kell fennállniuk. Általános feltétele, hogy a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek; valamint a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.
Utóbbi vagylagos – különös – feltételek a következőek: a szökés, elrejtőzés veszélye; a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának vagy a bűnismétlés veszélye. A Be. e kategóriákon belül megkülönbözteti a ténybeli és a megalapozott feltételezésen alapuló okokat. Ténybeli ok lehet, ha a terhelt korábban – a büntetőeljárás során – megszökött, míg feltételezésen alapuló ok lehet, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt lehetőség szerint véghezvinné.
A távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el. E kényszerintézkedés a terhelt szabad kapcsolattartását és ennek érdekében a szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. Távoltartás esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát.
A bűnügyi felügyelet intézménye a terhelt jelenlétének a biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozásának az érdekében rendelhető el. A terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. Ekkor a terhelt a bíróság által meghatározott területet, lakást, intézményt, stb. nem hagyhatja el, nyilvános helyeket nem látogathat, valamint meghatározott időközönként és módon jelentkeznie kell a rendőrségnél. A bűnügyi felügyelet és a távoltartás egymás mellett is elrendelhető. Amennyiben a távoltartás indokolt és célszerű, azonban önmagában nem elegendő, mert az eljárás folyamán a terhelt jelenlétének a biztosítása is szükséges, a távoltartás mellett – párhuzamosan – bűnügyi felügyelet elrendelésére is sor kerülhet. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedés a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, illetve az óvadék.
A Be. a magatartási szabályok megszegése esetén is a fokozatosságra törekszik. Ha a terhelt a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait megszegi, elsődlegesen rendbírsággal sújtható. Azonban a magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetében a terhelt letartóztatása is lerendelhető.
A legsúlyosabb kényszerintézkedés a letartóztatás, a terhelt jelenlétének a biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozásának érdekében rendelhető el, különösen a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, a terhelt személyi és családi körülményeire, a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára, valamint a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel. Kihangsúlyozandó, csak akkor kerülhet sor az alkalmazására, ha a törvényben megjelölt tárgyi vagy személyi körülmények alapján a kényszerintézkedés céljainak biztosítására a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet nem alkalmas.
Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának elvonása, melynek célja – kizárólag – a bűnismétlés megakadályozása. Ez a kényszerintézkedés a kényszergyógykezeléssel szemben – mely egy büntetőjogi intézkedés – az ítélet jogerőre emelkedéséhez képest előbbre hozza a terhelt gyógyítását és szabadságától való megfosztását.
Vagyont érintő kényszerintézkedések
A kutatás célja a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a jármű, az információs rendszer, illetve az adathordozó átkutatása, amely a magán- és családi életet, az otthon tiszteletben tartásához fűződő jogot korlátozza, ezért a kutatás a terhelten kívül más házijogát is korlátozhatja. A kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság, ha azonban közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő adat megismerésére irányul, bíróság rendeli el.
A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének az átvizsgálása. A motozást az ügyészség vagy a nyomozóhatóság rendelheti el.
A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza, célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet. A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el. A törvény meghatározza azokat a dolgokat, amelyeket nem lehet lefoglalni, ilyen például a terhelt és a védő közötti közlés vagy küldemény.
A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Elrendelhető dologra, számlapénzre és elektronikus pénzre, stb., valamint ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vétel elrendelése kötelező. A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét bíróság rendeli el, amennyiben az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.
