Mi számít védendő véleménynek? Alárendelhetők-e az írott jog szempontjai etikai, illetve morális szempontoknak? Véleménynyilvánításnak tekintendő-e a hacktivizmus? Egyáltalán mi is az a hacktivizmus? Bűncselekmény vagy alkotmányosan védett alapjog?
A véleménynyilvánításhoz való jog, mint a kommunikációs jogok anyajoga kiemelt helyet foglal el az alapjogok katalógusában. A demokratikus berendezkedésű államokban a véleménynyilvánítás szabadsága garanciális elem, amely egyrészt a szabad vélemény kinyilvánítását, másrészt az információhoz való szabad hozzáférést biztosítja. A véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a szóbeli megnyilvánulásokat, az audiovizuális-, valamint a hanganyagokat, továbbá az írásbeli véleményalkotás bármely – akár elektronikus úton történő (pl. blogbejegyzés, kommentálás) – megjelenési formáját is.
Véleménynyilvánításnak tekintendő-e a hacktivizmus? De mi is az a hacktivizmus?
A fogalom a hackelés és az aktivizmus kifejezések összeházasításából ered.
A hacktivizmus számítógépes hálózatokon, általában az interneten, speciális eszközökkel folytatott proaktív politikai aktivizmus, legtöbbször a szólásszabadság, az emberi jogok és az információ szabadsága jegyében.
Főbb eszközei a hagyományos demonstrációk és polgári engedetlenség – egyelőre el nem ismert – digitális megfelelői, egy hálózathoz vagy egy információs rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés és működésének blokkolása, akadályozása vagy ellehetetlenítése, illetve nem publikus információk megszerzése és kiszivárogtatása.
A hacktivizmus alapvetően ideológiailag motivált tevékenység, a hacktivisták az írott jog szempontjait az etikai, illetve morális szempontoknak rendelik alá.
Magát a kifejezést 1996-ban alkotta meg a legendás Cult of the Dead Cow hackercsoport egyik tagja.
A hacktivizmus útján bizonyos társadalmi csoportok – politikai, illetve ideológiai elköteleződésből – hangot adva álláspontjuknak kívánják felhívni magukra a figyelmet. Az aktivizmus fogalmi elemei közé tartozik, hogy ezen társadalmi csoportok cselekvéseikkel az államot, a jogalkotót törvénykezésre, intézkedésre kívánják rábírni.
Az orosz-ukrán konfliktus következtében a jelenség most kiemelt figyelmet és aktulaitást kapott. A háború kibertérben zajló frontján nagyszámmal léptek harcba hacktivisták, akik egyik vagy másik fél oldalán hajtanak végre ideológiailag motivált cselekményeket. Közmegítélésük a legkevésbé sem egységes. Egyes nézetek szerint ők az „igazság bajnokai”, akiket a háború háttér-hőseiként tartanak számon, akik hozzájárulnak az igazságtalanságok feltárásához és ez által a közvélemény befolyásolására is alkalmasak. Más nézetek szerint a hacktivisták egyszerű bűnözők, akiknek a cselekvései, illetve cselekményei jogellenesek, így semmiképpen sem kívánatosak a demokratikus társadalmakban.
Alapvető hacktivista eszközök és stratégiák
DDoS (Distributed Denial of Service) – túlterheléses támadás: Kollektív online akció, melynek során általában ionágyúknak nevezett szoftverek segítségével annyi lekérést küldenek a célpontot képező weboldal kiszolgálójának, hogy a szolgáltatás összeomlik, az oldal elérhetetlenné válik. Tömegtámogatás demonstrálására és figyelem felkeltésére alkalmas, de önmagában konkrét üzenetek megfogalmazására nem kifejezetten. Számos országban – köztük hazánkban is – jogszabályokat hoztak vagy módosítottak, hogy büntethetővé tegyék.
Deface, Defacement – egy weboldal feltörése és átalakítása, átírása: Többnyire egy-egy hacker, vagy egy kisebb csoport műve, ami önmagában is alkalmas az üzenet közvetlen megjelenítésére, közzétételére a megtámadott felületen.
Információszerzés, betörés, kiszivárogtatás: Weboldalak, adatbázisok, e-mail fiókok és más zárt számítógépes terek, felületek kódjának, jelszavainak feltörése és az így szerzett információ kiszivárogtatása, nyilvánosságra hozatala.
És mi a médiahack?
A médiahack fogalma is köthető a hacktivizmushoz, bár terepe nem korlátozódik a kibertérre, a hagyományos média is célpontja lehet. Ez lényegében valamilyen üzenet nagyszámú emberhez való eljuttatása, figyelemfelkeltés a média működési mechanizmusainak kijátszása, gyakran megtévesztés által.
Hogyan vélekedik a jog a hacktivisták tevékenységéről?
A hacktivizmus jogi megítélése sem egyértelmű. Tekinthető egyrészt politikai, illetve ideológiai jellegű véleménynyilvánításnak (és ilyenként már alkotmányos védelemben részesülhet), melynek célja a társadalmi érdek és a közjó előtérbe helyezése, másrészt az információs rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés eredményeként jogellenes tevékenységként is értékelhető, amely büntetőjogi kategóriaként már üldözendő cselekmény. A jelenségre a jogalkotás még nem adott egységes választ.
A cikk elsődleges forrása dr. Sorbán Kinga tudományos segédmunkatárs előadása (NKE ITKI).
