Kapcsolattartási jog gyakorlása szempontjából egyes igazolványok (pl. személyazonosító okmány és TAJ-kártya) átadásának hiánya minden esetben akadálya az elvitel jogával rendelkező szülő alkotmányos jogai gyakorlásának, míg más igazolványok (pl. útlevél) esetében ezek átadására nem minden esetben, hanem a körülményektől függően lehet szükség – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2805/2021. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. 

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék és a Budapest II. és III. Kerületi Bíróság támadott döntéseit.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó és volt házastársa bontóperével egyidejűleg a bíróság jóváhagyta egyezségüket a közös gyermekekkel való kapcsolattartásról. Az indítványozó volt házastársa a 2020 nyarára eső időszakos kapcsolattartáskor az indítványozó többszöri kérése ellenére is megtagadta a gyermekek okiratainak átadását abból a célból, hogy az indítványozó ne tudjon külföldre utazni a gyermekekkel. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránt az indítványozó bírósághoz fordult, kérelmét azonban az elsőfokú bíróság elutasította arra hivatkozva, hogy az okmányok átadásának kötelezettsége nem volt benne a kapcsolattartást szabályozó bírósági döntésben.

A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta, továbbá rögzítette, hogy az okiratok átadása érdekében kapcsolattartás újraszabályozása iránti eljárás kezdeményezhető.

Az indítványozó álláspontja szerint a joggyakorlatot és a vonatkozó jogszabályokat a bíróságok tévesen értelmezték és alkalmazták, amely következtében sérült a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz és a tisztességes eljáráshoz való alapjoga.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy

az eljáró bíróság nem ismerte fel az ügy alapjogi relevanciáját, és a jogértelmezésével akadályozta a kapcsolattartáshoz való jognak a maga teljességében történő, az egyezség szerinti gyakorlását.

Az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta:

egyes igazolványok (például: személyazonosító okmány és TAJ-kártya) átadásának hiánya minden esetben akadálya az elvitel jogával rendelkező szülő alkotmányos jogai gyakorlásának, míg más igazolványok (például az útlevél) esetében ezek átadására nem minden esetben, hanem a körülményektől függően lehet szükség.

Az Alkotmánybíróság tanácsa a vizsgált ügyben megállapította az Alaptörvény támadott rendelkezéseinek sérelmét, és a támadott bírói döntéseket megsemmisítette.