“Az Executive MBA képzés a holisztikus szemléletmód és a résztvevők sokszínűsége folytán olyan képességekkel ruházza fel a hallgatókat, melyek segítségével az intenzív nemzetközi versenyben is sikeresen helyt tudnak állni” – állítja Szabó Gergely Gábor ügyvéd, aki 14 év praxissal a háta mögött a közelmúltban felvételt nyert a világhírű és nagy presztizsű IE Business School programjába. A felvételi rendszerről, a képzés felépítéséről, a külföldi képzésekben és az üzleti gondolkodásban rejlő lehetőségekről, valamint a szakmai fejlődés lehetséges útjairól beszélgettünk.
Milyen szakterületeken tevékenykedik ügyvédként, és gyakorlott szakemberként miért döntött úgy, hogy egy Executive MBA programban részt vesz? Mennyiben kapcsolódik az ügyvédi praxis a választott továbbképzési irányhoz?
14 éve dolgozom a Bán, S. Szabó, Rausch and Partners Ügyvédi Irodában, itt kezdtem ügyvédjelöltként és 2021-től már partnerként tevékenykedem. Szabályozási és tranzakciós ügyekkel foglalkozom. A TMT, az energiajog és az adatvédelem azok a tárgykörök, amelyek az irodán belül partnerként hozzám is tartoznak. Emellett tranzakciókban veszek részt, bankjoggal és versenyjoggal is foglalkozom.
Alapvetően azért gondoltam, hogy egy Executive MBA képzés hasznos lenne számomra, mert jogi tanácsadóként a teljes képet és a tanácsainknak az eredményét nem mindig látjuk pontosan előre. Az üzleti folyamatok és az üzleti döntéshozatal mindig egy picit különbözik a jogi tanácsadástól és úgy gondoltam, hogy ha egy ilyen irányú képzést elvégzek, sokkal hatékonyabb lehet az a tanács, amit én személy szerint az ügyfeleinknek nyújtok. Volt egy komolyabb jogvitánk, amit szerencsére sikerült peren kívül rendezni, és az egyeztetések során a másik oldalon egy olyan ügyvéd vett részt, aki jogászként szokatlanul magabiztosan mozgott az üzleti világban – ő volt az aki közvetlenül inspirált arra, hogy ezen a területen továbbképezzem magam. Magabiztosan tudta a különböző álláspontokat egyeztetni és ez által sokkal hatékonyabban tudta az ügyfele érdekét képviselni, tovább vinni és szintetizálni mindazt, ami az üzleti tanácsadás sikerességéhez elengedhetetlenek.
Mennyiben más egy hazai képzés egy külföldi képzéstől? Nyújthat többet? Lehet hatékonyabb? Miért az IE Business School-t választotta?
Mindenképp külföldi képzésben gondolkodtam, és kizárólag erre az egyetemre jelentkeztem, így összehasonlítási alapom a hazai és a külföldi MBA képzések kapcsán igazából nincsen. A fő szempontom az volt, hogy szélesítsem a spektrumot, a magyar képzésben elsajátított elméleti és gyakorlati tudásomat. Egy neves külföldi egyetem – úgy gondolom, hogy – erre kiváló terep. Új szemléletmódot és kapcsolati tőkét ad, amivel kiegészíthetem az itthon tanultakat és hatékonyabbá tehetem a mindennapi munkám. Nemzetközileg magasan rangsorolt, nagy presztizsű egyetemet kerestem, amely a legjobb oktatókat és a legfelkészültebb hallgatókat csábítja magához. Mindenképp szerettem volna olyan képzésen részt venni, ahol élvonalbeli szakemberektől tanulhatok és tapasztalt, világlátott társak motiválnak.
A kiválasztásnál fontos szempont volt az is, hogy az ügyvédi pályámat ne kelljen megszakítanom, így elsősorban Európán belül keresgéltem, elsősorban olyan képzés után, amely nem igényel állandó fizikai jelenlétet.
A szűrőmön végül az IE Business School akadt fent. Ez az egyetem alapvetően az innovációra és a vállalkozói szemléletre helyezi a hangsúlyt, és ami még nagyon tetszett, hogy sokszínűek, a világ minden részéről érkeznek a hallgatói, így több aspektusból vizsgálják ugyanazokat a problémákat és megoldási módokat.
Az oktatás áprilisban kezdődik, de az alapozó tantárgyak online anyagai már rendelkezésünkre állnak, ezeket már lehet böngészni.
Hogyan zajlott a felvételi eljárás, milyen metodika alapján történt a kiválasztás?
A felvételi eljárás több körben online zajlott. Még a jelentkezést megelőzően egy személyes konzultációval indult, ezt követően kellett egy online rendszerben összeállítanom magamról egy nagyon részletes felvételi csomagot, melyben le kellett írnom – dokumentumokkal alátámasztva – a tanulmányi és az eddigi szakmai életem minden mozzanatát. A jelentkezés során alaposan körüljárták, hogy ki vagyok, mi motivál, mit értem el eddig és a jövőre nézve mik a terveim, céljaim. Esszét kellett írni, például arról is, hogy miért épp az adott szakterületen tevékenykedem. Érdekes, tanulságos és hasznos önismereti kalad volt számomra ez a procedúra.
A jelentkezést elsőként egy rövid, 3 részes online vizsga követte, amelynek keretében igen szűkös időkereten belül kellett adekvát szakmai megoldásokat és válaszokat adni üzleti-vezetési kérdésekben. Az első két rész szóban zajlott, 30 másodpercen belül kellett egy-egy kérdést végiggondolni, aztán 1 percben megfelelően érvelni és alátámasztani a képviselt álláspontot. A harmadik, írásbeli részben is 30 másodperc állt rendelkezésre a kérdés átgondolására, majd 5 perc alatt kellett a 400-500 szavas válasz megfogalmazni. Fontos tudni, hogy a tartalom mellett a strukturálásra és a helyesírásra is kiemelt figyelmet fordítanak.
Az egyetem saját rövid felvételi vizsgáját követően választhattam volna, hogy a külföldi egyetemek által elfogadott ún. GMAT, vagy GRE vizsga eredményét küldöm meg, vagy megpróbálom az IE Business School saját vizsgáját. Mivel munka mellett sem időm, sem energiám nem volt hónapokat gyakorolni a GMAT/GRE vizsgákra, ezért a saját vizsgát választottam – erre eleve nem lehet felkészülni és jelentősen nagyobb hangsúlyt fektet a problémamegoldó készségre.
A rövid vizsga tulajdonképpen egy beugró a jelentősen hosszabb online felvételi vizsga előtt. Ez a második, hosszú vizsga hat részes, a rövid vizsgához hasonló extrém időszorítással. Az első részben egy pénzügyi analízist kellett írni egy hipotetikus cég beszámolói, pénzügyi terve és különböző kimutatásai alapján. A második rész ugyanezen cég belső működésével, piacaival kapcsolatos adatokra és kérdésekre terjedt ki. Volt klasszikus IQ teszt része is a vizsgának, majd két további matematikai feladatsor következett. Az utolsó rész végül egy olyan helyzetet szimulált, ahol egy kollegát kellett helyettesíteni és 15 perc alatt feldolgozni több, mint 40 emailjét előre megadott szempontok szerint. A hosszú online vizsga lényege az volt, hogy rendkívüli időnyomás, pszichikai presszió alatt a lehető legjobb megoldásokat adja a vizsgázó – olyan készségeket tesztelnek, amelyekre a mindennapi munkánk során is nagy szükség van.
A sikeres vizsgákat követően egy hosszú szóbeli interjú következett, ahol a teljes felvételi anyagom kivesézését követően mélyrehatóan beszélgettünk a céljaimról, motivációimról és arról, hogy én személy szerint mit tudok hozzátenni a képzéshez, mi az, amitől az általam színvonalasabb lesz.
Az egész felvételi procedúra rendkívül összetett, minden szempontból letesztelik a vizsgázót, kiderítik, hogy beszéli-e a szakmai nyelvet olyan szinten, hogy a képzés során fel tudja találni magát a legkülönbözőbb élethelyzetekben. Előre vetítik, hogy a képzésen mire lehet számítani.
Azt kell hogy mondjam, hogy a felvételi folyamat végére lényegtelenné vált számomra, hogy felvesznek-e. A vizsgák és interjúk során nagyon sokat tanultam önmagamról, tisztázódtak bennem a motivációim, a céljaim, igazából már önmagában ezért érdemes volt jelentkeznem.
A jelentkezők milyen arányban jutnak be az IE Business School képzéseire?
Az IE Business School sok szakkal és képzéssel rendelkezik, mindegyikről nem tudok nyilatkozni. Az előzetes konzultáción nekem azt mondták, hogy a jelentkezők nagyjából 25 százalékát veszik fel arra a képzésre, ahova én jelentkeztem.
Egy nagy presztizsű egyetem Executive MBA programja önmagában feltételez egyfajta szakmai életutat és tapasztalatot. Már a jelentkezés is egy szűrő, komoly elszántságot mutat a jelentkezőről, aki nemcsak az idejét, de a pénzét is áldozza a képzés elvégzésére. Azt azért kiemelném, hogy bár üzleti képzésről van szó, nem kizárólag vállalati szférában tevékenykedők jelentkezhetnek.
Milyen hosszú a képzés és hogyan épül fel? Mennyiben igényel személyes jelenlétet az oktatás?
Ez egy 20 hónapos képzés, amelynek struktúráján az elmúlt évek tapasztalatai alapján épp most finomítottak. A 20 hónap alatt a jelenléti oktatás nagyjából 6-7 hét, a fennmaradó rész pedig online zajlik.
Szombatonként van egy online szeminárium – egy esetközpontú beszélgetés. Az oktató ilyenkor mindig felvet egy valós, üzleti életből vett problémát és azt próbálják megoldani a hallgatók. Mindenki a saját szakmai álláspontját és gondolatát hozzáteszi az adott témához és az oktató tulajdonképpen csak moderál, amellett, hogy ő is elmondja a véleményét. Így nem csak az oktatótól, hanem egymástól is tanulnak a hallgatók. A beszélgetést követően az oktató kiadja azt a feladatot, amit a rá következő heti szemináriumig csapatban kell projektmunka keretében megoldani. A csapatok rotálódnak, egy csapaton belül különböző szakterületekért felelős hallgatókat osztanak be, így a tanácsadói szakma mellett a HR, pénzügy, marketing, vagy akár bármely más releváns terület is képviselheti magát.
Ami nekem személy szerint még nagyon tetszik, hogy nem egy szakdolgozat megírásával és védéssel abszolválunk a képzés végén, hanem a záróvizsga egy igazgatósági ülés szimulációja, melynek keretén belül napirendi pontok összeállítása mellett problémát oldanak meg a vizsgázók, érvelnek a saját álláspontjuk mellett, illetve a végén szintetizálniuk kell a különböző álláspontokat. Mindezt természetesen olyan szoros időkorlátok között kell véghezvinni, amelyek a mindennapi munkánkat is jellemzik.
Jól értem, hogy a képzés metodikáját, színvonalát a résztvevő hallgatók személye és aktivitása is jelentősen alakítja, mondhatni meghatározza?
Ez így van! Ezért is olyan komplex és erőtpróbáló a kiválasztás és ezért kíváncsiak arra a felvételi során, hogy mit tud a jelentkező hozzátenni az összképhez. Az Executive MBA képzési programja keretében tulajdonképpen tapasztalt és motivált szakemberek, mint hallgatók tanulnak egymástól és a gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatóktól, akik a képzés kereteit és metodikáját adják meg, mintegy „porondmesterként”. A hallgatók nemzetközi gazdasági környezetben felmerülő gyakorlati problémákat próbálnak megoldani együtt és ezáltal új szempontokat illetve szemléletmódot kapnak. A képzés tágítja a látásmódjukat, növeli a szakmai eszköztárukat, fejleszti a képességeiket és a személyiségüket egyaránt.
Teljesen más a háttere, a gondolkodásmódja egy japán hírközlési szolgáltatónál dolgozó vezetőnek, mint egy német mérnöknek, vagy egy amerikai turisztikai szakembernek. Ugyanakkor lényegét tekintve mindannyiuknak hasonló problémákat kell megoldaniuk a szervezetükön belül és kívül, és megvannak a módszerek arra, hogy közös nevezőre lehessen hozni a különböző néző- és álláspontokat. Azért is jó egy Executive MBA képzés, mivel a holisztikus szemléletmód és a résztvevők sokszínűsége folytán olyan képességekkel ruházza fel a hallgatókat, amelyek folytán az intenzív nemzetközi versenyben sikeresen helyt tudnak állni.
Ön mit vár ettől a képzéstől? Mit gondol, milyen pozitív hozadéka lesz az Ön számára?
Azt várom, hogy magabiztosabban tudjak nemzetközi környezetben fellépni és azokat a tranzakciókat, amelyeket viszünk, még hatékonyabban tudjam képviselni. Bízom benne, hogy tudom fejleszteni a képességeimet, mind a meggyőzés és a magabiztos fellépés terén, mind pedig azon a téren, hogy a részletek mellett a teljes képet is lássam, hogy a különböző igényeket megfelelően tudjam szintetizálni, és kritikus gondolkodás mellett hatékonyan, holisztikus módon tudjak problémát megoldani.
Az ügyvédi munka ma már nem csupán jogi tanácsadás – sokkal többet várnak tőlünk az ügyfelek. Nemcsak az ügyfél érdekében, de az ügyfél helyett és az ő fejével kell gondolkodnunk. A vállalati szférában sokszor gazdasági, adott esetben akár sales és marketing témakörökben is tanácsot kell adnunk. Fognunk kell az ügyfelünk kezét, nehogy tévútra menjen, hiszen sok esetben egy tranzakció során a kezdetekkor nem is tudja, hogy pontosan mit szeretne.
Az irodánknak nagyrészt külföldi, közép- és nagyvállalati ügyfelei vannak. Több, mint 25 éve vagyunk a piacon, és azt gondolom, hogy a stabil szakmai hátterünket nagyban segítik az ilyen irányú képzések. Fontos, hogy olyan szolgáltatást, olyan megközelítést tudjunk adni az ügyfeleinknek, amely nemcsak megfelel az aktuális, bárhol a világon megszokott magas szintű nemzetközi gyakorlatnak, hanem ahhoz képest érdemi többletet is nyújt.
Ön mit javasol a fiatal jogász generációnak? Hogyan építsék az ügyvédi szakmai pályájukat? Hogyan tegyék eladhatóvá a tudásukat?
Először is mindenkinek végig kell gondolnia, hogy a jogon belül mivel is szeretne foglalkozni. A jogi pálya nagyon diverzifikált. Ma már nem lehet mindennel foglalkozni és mindenhez is érteni. Célszerűbb kiválasztani a szívünkhöz legközelebb álló jogterületet, vagy területeket és azokban elmélyült tudásra szert tenni, majd – adott esetben – erre a tudásra ráerősíteni, továbbképződni, fejlődni, mind szakmailag, mind a területhez szükséges képességekben. Van, hogy egy LL.M., vagy egy szakjogász képzés segít előre lépni, de az is lehet, hogy nem feltétlenül a szervezett utakban, vagy nem kifejezetten jogszakmai fejlődésben kell gondolkodni.
Ha például egy jogász már olyan életszakaszban van, hogy egy csoportért felelős és abból szeretné a legtöbbet kihozni, akkor én mindenképpen javaslom, hogy az üzleti gondolkodást is plántálja magába.
Ami szerintem a legfontosabb, hogy őrizzük meg a nyitottságunkat a világra, ne ragadjunk bele egyetlen élethelyzetbe vagy álláspontba sem, tágítsuk a látószögünket és merjünk kilépni a komfortzónánkból. Nincs olyan probléma, amelynek csak egyetlen jó megoldása van – ez a jogra is igaz. Ha a legjobb döntésre törekszünk, akkor fontos, hogy lássuk a különböző utakat és prezentájuk ezeket az ügyfeleinknek is.
________________________________________________________________________________
Szabó Gergely Gábor a jogi diploma megszerzését követően 2009-ben elvégezte a Central European University International Business Law LL.M. képzését, majd az Emory University, Atlanta keretében működő World Law Institute tanfolyamát. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen energetikai szakjogász képesítést szerzett.
Az egyetem melletti gyakornokoskodást követően szakmai tapasztalatait a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Irodánál szerezte, amely budapesti iroda korábban a Shearman and Sterling magyarországi irodája, majd később a Gleiss Lutz magyar partnere volt és jelenleg is számos nemzetközi kapcsolattal rendelkezik. Már ügyvédjelölt korától kezdve az iparág nagyjaitól tanult, így vált tranzakciós és szabályozási jogban jártas ügyvéddé.
2013 óta ügyvédként dolgozik a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Irodával számos tranzakcióban és szabályozási ügyben, többnyire közép- és nagyvállalatok részére. 2021-ben pedig partnerként csatlakozott az irodához, ahol 12 ügyvéddel és az őket segítő professzionális személyzettel dolgozik együtt.
Évtizedes, aktív tapasztalattal rendelkezik a társasági jog (M&A), az ingatlanjog, az ICT, TMT és hírközlés, az adatvédelem, a bankjog és finanszírozás, a versenyjog, a energiajog, a munkajog és a compliance területén.
