Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011/ 4. szám - 2011. december

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Tartalom

Fókusz
  • Blutman László: Az Alkotmánybíróság és az alkotmány feletti normák: könnyű liaison elkötelezettség nélkül?
Figyelő
  • Hoffman István: Modellváltás előtt a magyar települési önkormányzatok igazgatási szervezetrendszerének vezetésében – nemzetközi kitekintéssel
  • Somogyvári István: Alkotmányreform-alternatívák
  • Kocsis Miklós: A tudomány szabadságának új konstitucionális keretei
  • Kirs Eszter: A népirtás mögötti népirtó politika jelentősége az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége szempontjából
Futurum
  • Antal Attila: Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája
  • Haász Veronika: Hogyan lesz reaktív ombudsmanból proaktív emberi jogi biztos
  • Szilágyi Emese: Szabad döntés, egyenlő részvétel. A párt- és kampányfinanszírozás alkotmányos elvei
Faktum
  • Alkotmánybírósági határozat a nemesi előnevek és címek használatának alkotmányosságáról (Naszladi Georgina)
Fórum
  • Az adatvédelmi biztos közérdekű adatoknak minősítette a radarképeket (Bakos Eszter – Krausz Miklós)
  • Chronowski, Nóra – Drinóczi, Tímea – Takács, Tamara (eds.): Governmental Systems of Central and Eastern European States. Oficyna, Warszawa 2011 (Tóth Judit)
  • Hallgatók szimulált parlamenti ülése Győrben (Huba Lilla Luca – Hubay Dalma Gabriella – Hubay Fruzsina Dóra – Spiegler Tamás)

Contents

Focus
  • László Blutman: Constitutional Court and Supraconstitutional Norms: An Airy Liaison Without Commitments?
Observer
  • István Hoffman: Before a Change of Models in the Executive System of Hungarian Local Self-Governments – with an International Outlook
  • István Somogyvári: Alternatives of Constitutional Reform
  • Miklós Kocsis: New Constitutional Frameworks of the Freedom of Science
  • Eszter Kirs: The Significance of a Broader Genocidal Policy Concerning the Criminal Responsibility of the Individual
Futurum
  • Attila Antal: The Environmental Philosophy of the New Fundamental Law
Veronika Haász: How to Become From a Reactive to a Proactive Human Rights Ombudsman
  • Emese Szilágyi: Free Decision-making, Equal Participation. The Constitutional Principles of Party and Campaign Financing
Factum
  • Constitutional Court Decision on Using Noble Title in the Name (Georgina Naszladi)
Forum
  • Radar Pictures Are Data of Public Interest (Eszter Bakos – Miklós Krausz)
  • Chronowski, Nóra – Drinóczi, Tímea – Takács, Tamara (eds.): Governmental Systems of Central and Eastern European States. Oficyna, Warszawa 2011 (Tóth Judit)
  • Law Students’ Simulated Parliamentary Sitting in Győr (Lilla Luca Huba – Dalma Gabriella Hubay – Dóra Fruzsina Hubay – Tamás Spiegler)

Összefoglalók/ Summary

Blutman László: Az Alkotmánybíróság és az alkotmány feletti normák: könnyű liaison elkötelezettség nélkül?

Az Alkotmánybíróság a 61/2011. AB határozatában foglalkozott az alkotmánymódosítások felülvizsgálhatóságával. Ennek során próbálta azonosítani azt a mércét, mely alapján egy ilyen felülvizsgálat elvégezhető. A jelen tanulmány értelmezi az Alkotmánybíróság álláspontját az alkotmányos normák hierarchiájáról és az alkotmány feletti normák kérdéséről. Megkülönbözteti a normák elsőbbségének különböző formáit (érvénytelenítő, érvényesülési és értelmezési elsőbbség), melyek alapján próbálja azonosítani az alkotmányfelettiség lényegét. A határozatban lényeges kérdés, hogy vannak-e olyan magasabb rendű normák melyek érvénytelenségi elsőbbséggel rendelkeznek alkotmányos normákkal szemben. Az Alkotmánybíróság szerint érvénytelenítő elsőbbséggel csak azok az alkotmányon belüli normák rendelkeznek, melyeket az alkotmányozó hatalom kifejezett módon, és magasabb rendűként határoz meg. Ilyen normákat nem talált a felülvizsgálat céljaira.

László Blutman: Constitutional Court and Supraconstitutional Norms: An Airy Liaison Without Commitments?

In its Decision No. 61/2011, the Constitutional Court dealt with the question whether it has authority to review constitutional amendments. In doing so, the body tried to identify the standards on the basis of which such review could be performed. The present study provides an interpretation of the Court’s position on the hierarchy of constitutional norms and the issue of supraconstitutional standards. It distinguishes different forms of primacy of norms (invalidating, operative and interpretive primacy). This distinction serves as a basis for identifying the essence of supraconstitutionality. A key question in the decision was whether there were superior standards, which could have invalidating primacy over constitutional rules. The Constitutional Court held that invalidating primacy might only be attributed to those standards, which had been explicitly determined by the constituent power in the constitutional text as superior to other constitutional norms. Such standards have not been found by the Court for the purposes of review.

Hoffman István: Modellváltás előtt a magyar települési önkormányzatok igazgatási szervezetrendszerének vezetésében – nemzetközi kitekintéssel

A stratégiai döntések és az operatív igazgatási feladatok megosztásának különféle szabályozási rendszerei alakultak ki az egyes országok önkormányzati jogaiban. Egyes államokban az igazgatási szervezetrendszer nem különült el élesen a stratégiai döntéshozó testülettől, vagy annak feladatait egy speciális bizottság látta el. Más államokban kialakult egy elkülönült rendszer. Az elkülönült végrehajtó szervezet vezetése szintén változatos formákat ölthetett, ugyanis lehetett az egyszemélyi vezetésű, vagy kettős vezetésű. A kettős vezetésen belül is több típust lehet elkülöníteni. Az 1990-ben kialakuló magyar önkormányzati rendszer – a korábbi szabályozásbeli adottságokra, valamint a történeti hagyományokra is figyelemmel – egy erős, közvetlen testületi vezetési jogkörök melletti duális rendszert teremtett meg a helyi politikus polgármester és az igazgatási professzionalista jegyző szerepkörének intézményesítésével. A tervezett új önkormányzati törvény ezt a kettős rendszert számolná fel a jegyző polgármester alá rendelésével, s így egyszemélyi igazgatási vezetővé válásával, valamint az átruházott államigazgatási hatáskörök körének szűkítésével, az önkormányzati és az államigazgatási hatáskörök szervezeti szétválasztásával. Így az önkormányzati szervezeti jog ezen pontján is modellváltásra kerülne sor.

István Hoffman: Before a Change of Models in the Executive System of Hungarian Local Self-Governments – with an International Outlook

Distinct regulatory systems have evolved concerning the distribution of strategic and operative local decisions in the laws of local self-government in different countries. In certain states the administrative body is not clearly separated from the strategic decision-making body, or a special committee of that body carries out these functions. In other countries a separate executive system has been developed. The leadership of the executive body can assume various forms: it can be either monocratic or dual, the latter of which comprising several sub-types, as well. In 1990, the emerging Hungarian system of local self-governments – taking into consideration the former regulation and historical traditions –opted for a dual system with relatively strong direct executive functions possessed by the local representative body. That system rests on the dichotomy of the mayor, a local politician layman, and the so-called notary, an administrative professional, (the functions of whom are similar to the Anglo-Saxon city manager). The draft of the new Hungarian act on local self-governments would eliminate this dichotomy by the subordinating the notary to the mayor, and by the limitation of delegated administrative powers. Hence a change of models will also take place in this particular segment of law of organization of Hungarian local self-governments.

Somogyvári István: Alkotmányreform-alternatívák

A tanulmány szerzője vizsgálat tárgyává teszi a 2010-ben elkezdett és 2011. április 25-én lezárult magyar alkotmányozási folyamatot. Ennek során kitér a kormánypártok és az ellenzéki frakciók alkotmánykoncepcióinak leglényegesebb elemeire és az elfogadott Alaptörvény egyes jellemzőire is.

István Somogyvári: Alternatives of Constitutional Reform

The author examines the Hungarian constitution-making process, which began in 2010, and concluded on 25 April 2011. He analyzes both the most important elements of constitutional conceptions prepared by the governing parties and opposition forces and certain features of the final text of the Basic Law.

Kocsis Miklós: A tudomány szabadságának új konstitucionális keretei

A tanulmányban szerző arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a tudományfilozófia egyes aktuális problémáit, majd elvégzi az ezekre adott konstitucionális szintű magyar közjogi reakciók kritikai értékelését. Ezt követően rendszerezi a jogi és nem-jogi nézőpontokat annak érdekében, hogy de lege ferenda javaslatokat fogalmazhasson meg a tudomány szabadságának korszerű, más diszciplínák eredményeire is figyelemmel történő szabályozására vonatkozóan.

Miklós Kocsis: New Constitutional Frameworks of the Freedom of Science

The study intends to outline the actual problems of science philosophy, and to critically evaluate the Hungarian legal responses at the constitutional level. Systematizing the legal and non-legal approaches, it seeks to formulate de lege ferenda proposals with a view to regulate the freedom of science in a manner, which is up-to-date and takes into consideration the achievements of other disciplines.

Kirs Eszter: A népirtás mögötti népirtó politika jelentősége az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége szempontjából

A tanulmány a népirtás definíciójával foglalkozik. A bűntett fogalmi keretei tágításának lehetőségét vizsgálja az egyén tette mögötti népirtó politika kritériuma szempontjából. A népirtás bűntettének szimbolikus jelentőségét és gyakorlati jellegzetességeit figyelembe véve, korlátozott azon törekvések legitimitása, melyek a népirtás definíciójának elszigetelt esetekben való alkalmazását célozzák. Ebből adódóan foglalkozik a szerző a kérdéssel, hogy megállapítható-e egyéni büntetőjogi felelősség a népirtás bűntettének elkövetéséért szélesebb körű népirtó politika jelenléte nélkül. A szerző érvelése szerint a kontextus eleme – elkövetési magatartástól függetlenül – minden esetben kiinduló pont kell, legyen a népirtásért való büntetőjogi felelősség megállapítása tekintetében.

Eszter Kirs: The Significance of a Broader Genocidal Policy Concerning the Criminal Responsibility of the Individual

The paper provides an analysis on the definition of the crime of genocide. It examines the possibility of broadening the definition of that crime with regard to the requirement of a broader genocidal policy. With the symbolic meaning and the practical characteristics of genocide in mind, the legitimacy of efforts to apply the definition of the crime to isolated cases seems to be limited. Consequently, the author deals with the question whether a genocidal policy is needed for individual criminal responsibility for the crime of genocide. According to the arguments of the author, the contextual element should in all cases be a starting point for the ascertainment of individual criminal responsibility in cases of genocide.

Antal Attila: Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája

Jelen tanulmány a 2010-2011-ben lezajlott alkotmányozási folyamatot elemzi környezetjogi és környezetpolitikai szempontból. Kiindulópontom az, hogy e rendkívüli esemény lehetőséget biztosított arra, hogy a szakma összefoglalja álláspontját a leendő Alkotmány környezetvédelmi filozófiáját illetően. Ennek középpontjában többek között az Alkotmánybíróság gyakorlatának Alkotmányba emelése állt. Az alkotmányozás folyamata azonban igen kevéssé követte ezt az irányt, sőt sokáig úgy tűnt, hogy visszalépés következik be a hatályos állapotokhoz képest. A bizonytalan helyzetet még az Alaptörvényre vonatkozó törvényjavaslat is fenntartotta. Végül az elfogadott törvényszöveg nem csak, hogy megőrizte a hatályos szabályozást, hanem igen értékes (és értelmezésre váró) elemekkel gazdagította a hazai környezeti demokrácia alkotmányos szintjét, kialakítva az Alaptörvény környezetvédelmi filozófiáját. Mindennek ellenére fájó pontként konstatálhatjuk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi posztjának helyettessé degradálását és a legtöbb alkotmánybírósági vívmány figyelmen kívül hagyását.

Attila Antal: The Environmental Philosophy of the New Fundamental Law

This article analyzes the Hungarian constitutional process between 2010 and 2011 from the point of view of environmental law and policy. The main thesis is that this extraordinary event was an opportunity to summarize doctrinal positions regarding the environmental philosophy of the future Constitution. The principal objective was, inter alia, to enact the practice of the Constitutional Court in the Fundamental Law. Unfortunately, however, the constitutional process did not follow this direction; what is more it appeared for quite some time that a regress could occur as compared to the prevailing constitutional conditions. The uncertainties were maintained even by the Bill on the new Fundamental Law. Finally, the adopted text of the Fundamental Law not only preserved the existing regulation, but also enriched the constitutional basis of environmental democracy by numerous valuable elements worthy of interpretation. Nevertheless, sore points remain, including the demotion of the Hungarian Parliamentary Commissioner for Future Generations to a deputy official, and the non-observance of the majority of achievements of the Constitutional Court.

Haász Veronika: Hogyan lesz reaktív ombudsmanból proaktív emberi jogi biztos?

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalának Nemzeti Emberi Jogi Intézményként való hivatalos elismerése rávilágít arra, hogy milyen hiányosságai vannak a magyar ombudsman-típusú jogvédelemnek. Ahhoz, hogy az emberi jogok védelme Magyarországon a nemzetközi elvárásokkal összhangba kerüljön, az is szükséges, hogy a visszásságokat vizsgáló reaktív ombudsmant a jövőben egy proaktív emberi jogi biztos váltsa fel. Ehhez elengedhetetlen az újonnan létrejött ombudsmani intézmény, az alapvető jogok biztosa mandátumának bővítése mind jogszabályi szinten, mind pedig a gyakorlatban.

Veronika Haász: How to Become From a Reactive to a Proactive Human Rights Ombudsman

The accreditation of the Office of the Parliamentary Commissioner for Civil Rights as National Human Rights Institution shows the shortcomings of the Hungarian ombudsman-based legal protection. In order to protect human rights in Hungary according to the international expectations, the reactive maladministration ombudsman should be replaced by a proactive human rights ombudsman. For this purpose, the broadening of the mandate of the newly established ombudsman institution, the commissioner for fundamental rights is essential both in legislation and in practice.

Szilágyi Emese: Szabad döntés, egyenlő részvétel. A párt- és kampányfinanszírozás alkotmányos elvei

A pártok megalapítása, a működésükben való részvétel az egyesülési szabadság egy speciális formájának gyakorlása. Aki kampányhadjáratokban korteskedik, az a közvélekedés befolyásolására törekszik. Ám mindez pénzigényes tevékenység. Ezért a jogalkotó számos államban megalkotja a direkt és indirekt pártfinanszírozás szabályait. E szabályok kialakítása során a közhatalom gyakorlóinak tekintettel kell lenniük a pártok államtól való függetlenségének tételére, amelynek értelmében a pártok közötti versenynek szabadnak kell maradnia. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban megmutatták, hogy a politikai erők közötti szabad versenyt nem csupán az állami források okozta előnyösebb helyzet torzíthatja. Egyes érdekcsoportok domináns befolyása hasonló negatív következményekkel járhat a közösségi akaratképzés folyamatára. Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy megmutassam, a magán-érdekcsoportok iránti egyoldalú elkötelezettség megelőzésének szükségességét hasonló alkotmányos megfontolások támasztják alá, mint pártok államtól való függetlenségének és esélyegyenlőségének tételét.

Emese Szilágyi: Free Decision-making, Equal Participation. The Constitutional Principles of Party and Campaign Financing

Founding a party or taking part in the life of a party are forms of exercising the freedom of association. Whoever takes part in a campaign, tries to influence the public opinion. But political campaigns have skyrocketing costs. For that reason, legislators create rules on direct and indirect state funding of political parties in many countries. In doing so, the legislator has to respect the independence of political parties, so the competition between parties must remain free. However, experiences in the last few years have shown that influential interest-groups may cause distortions in the political decision-making process, as well. In this study, the author strives to demonstrate from a constitutional point of view that the prevention of such distorting influences is just as necessary as to save the independence of parties.


Összes lapszám