Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2012/ 1. szám - 2012. március

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Tartalom

Fókusz
  • Ádám Antal: A posztmodernitásról és a posztdemokráciáról
Figyelő
  • Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Történeti alkotmány és kontinuitás az új Alaptörvényben
  • Bordás Mária: A „hatékony” állam győzelme a jogállam fölött?
  • Hegedűs Péter: A kisajátítási eljárás gyakorlati problémái
Futurum
  • Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a parlamenti vitában
  • Bodnár Eszter: Alkotmányjogi dilemmák az új országgyűlési választási törvénnyel kapcsolatban
  • Klein Tamás: Az új egyházügyi szabályozás színe és fonákja
Faktum
  • Alkotmányellenesség az új médiaszabályozásban (Kocsis Miklós)
Fórum
  • Ajánlás a vizsgálóbizottsági tevékenység újraszabályozásához (Orbán Balázs András)
  • Egy korszak zárása – az ombudsmani jogvédő munka elmúlt két évének alapvetése (Berkes Lilla)
  • „Az európai alkotmányos térség és a nemzeti alkotmányosság” – nemzetközi konferencia az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (Chronowski Nóra)

Contents

Focus
  • Antal Ádám: On Post-modernity and Post-democracy
Observer
  • Lóránt Csink – Johanna Fröhlich: Historical Constitution and Continuity in the New Hungarian Basic Law
  • Mária Bordás: Triumph of the Effective State over the Rule of Law?
  • Péter Hegedűs: Problems Concerning the Practice of Expropriation
Futurum
  • Georgina Naszladi: The Constitutional Complaint in the Parliamentary Debate
  • Eszter Bodnár: Constitutional Dilemmas Concerning the New Act on Parliamentary Elections
  • Tamás Klein: Progressive Developments and Negative Tendencies in the New Regulation of Hungarian Church Law
Factum
  • Unconstitutional Elements of the Media-laws (Miklós Kocsis)
Forum
  • Recommendation for the Re-regulation of the Supervisory Activity of Parliamentary Committees (Balázs András Orbán)
  • Closure of an Era – the Foundations of the Ombudsman’s Right Protecting Activity in the Last Two Years (Lilla Berkes)
  • “European Constitutional Area and National Constitutionalism” – International Conference at Faculty of Law of Eötvös Loránd University (Nóra Chronowski)

Összefoglalók / Summary

Ádám Antal: A posztmodernitásról és a posztdemokráciáról

A tanulmány a posztmodernitás, a jogállamtípusok és a posztdemokrácia jellegzetességeit rendszerezi, és vonatkoztatja Magyarország Alaptörvényére. A posztmodernitás egyik tipikus közhatalmi rendszerét az alkotmányos jogállam valósítja meg, amelynek jogrendszere nemzetközi jogilag, szupranacionális jogilag és az alkotmány által markánsan meghatározott. Ennek a társadalmi és közhatalmi rendszernek bizonyos túlzásait törekszik kiigazítani az irányított demokrácia, vagy posztdemokrácia, amelynek azonban húsz hátrányos megnyilvánulását is bemutatja a tanulmány.

Antal Ádám: On Post-modernity and Post-democracy

The study systematizes the features of post-modernity, types of states governed by rule of law and post-democracy referring also to the Fundamental Law of Hungary. The typical form of postmodern governmental system is the constitutional state under the rule of law, whose legal order is strongly determined by international, supranational and constitutional law. Even though the so-called post-democracy or directed democracy strives to rectify certain exaggerations of the aforementioned social and governmental system, the study introduces as much as twenty negative features thereof.

Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Történeti alkotmány és kontinuitás az új Alaptörvényben

A legtöbb történeti alkotmánnyal foglalkozó tanulmány az Alaptörvény kapcsán elsőként azt vizsgálja, hogy mit takar e fogalom, majd ezt követően kitér arra, hogy a történeti alkotmány jellegzetességei mennyiben nyújtanak segítséget az Alaptörvény értelmezéséhez. Jelen írásban a kiindulópontot megfordítjuk: elsőként azt vizsgáljuk, hogy az Alaptörvény milyen támpontokat ad önmaga értelmezéséhez, majd pedig a történeti alkotmány lehetséges jelentéstartalmai közül kívánjuk kiválasztani azt, amelyik az Alaptörvény értelmezéséhez segítséget adhat. Elemzésünkben központi szerepet játszik a folytonosság elve, amely kijelöli azt a keretet, amelybe helyezve a történeti alkotmány az Alaptörvény fogalmi rendszerének integráns részévé képes válni. Végkövetkeztetésünk, hogy a rendszerváltás óta eltelt években kifejlődött, széles értelemben vett alkotmányos kultúra képezheti az alapját a történeti alkotmány alaptörvényi fogalmának.

Lóránt Csink – Johanna Fröhlich: Historical Constitution and Continuity in the New Hungarian Basic Law

The majority of essays that examine the historical constitution in the light of the new Hungarian Basic Law first analyse the meaning of that notion, and subsequently demonstrate how its special features may be able to assist the interpretation of the provisions of the Basic Law. The present study analyses the problem in a reversed order: first it identifiesthe guidelines that the Basic Law provides for its own interpretation, then it makes an attempt to determine the potential interpretation of the historical constitution that may assist the interpretation of the Basic Law. The principle of continuity plays a major role here, as it provides the framework, wherein the historical constitution may become an immanent part of the conceptual system of the Basic Law. The study concludes that the constitutional culture, taken in a broad sense, which has developed in the past two decades, may serve as a basis for the notion of historical constitution.

Bordás Mária: A hatékony állam győzelme a jogállam fölött?

A tanulmány a magyar kormány politikáját elemzi a hatékonyság és a jogállamiság szempontjából. Elsőként azt vizsgálja, hogy az alkotmánybírósági jogértelmezés az elmúlt csaknem két évben milyen hatással volt a fékek és ellensúlyok rendszerére. Ez a folyamat lehetővé tette, hogy a kormány gazdaságpolitikáját a jogállamiság szempontjainak háttérbe szorításával valósítsa meg. A gazdasági alkotmányosság intézményeinek funkciója olyan hatékonysági követelmények előírása a kormány számára, amely nélkül a csak a központi döntések végrehajtására koncentráló gazdasági kormányzás a piaci folyamatok szempontjából szükségképpen inadekvát döntéseket hoz. A politika, amely uralja az államszervezetet, a gazdasági folyamatokat nem képes a saját szempontjai alá rendelni, amelynek eredményeként a gazdaság visszahat a politikára, és megfosztja gazdasági hátterétől, legitimitásának legfontosabb alapjától.

Mária Bordás: Triumph of the Effective State over the Rule of Law?

This study analyses the policy of the Hungarian government from the point of view efficiency and the rule of the law. It examines how the constitutional legal interpretation of the last two years has affected the system of checks and balances. This process gave the government the opportunity to implement its economic policy by pushing considerations of the rule of the law into the background. The function of economic constitutional regulations is to provide for efficiency requirements for the government. In absence of such regulations, the economic governance focusing exclusively on the implementation of central policy will necessarily make inadequate economic decisions. The politics controlling the state system cannot subordinate economic processes to its own ideas, as economy will react by depriving politics of its most important base of legitimacy: the economic background.

Hegedűs Péter: A kisajátítási eljárás gyakorlati problémái

A tanulmány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alkalmazásával felmerülő fontosabb gyakorlati kérdéseket, problémákat foglalja össze a törvény szerkezeti felépítését követve. Elsőként az egyes fontosabb, gyakrabban előforduló kisajátítási célokat, az azok megvalósítását érintő kérdéseket veszi végig. Felvet az ingatlanok teljes, illetve részletes kisajátításának szabályait érintő alkotmányos aggályokat, továbbá foglalkozik a teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás elvének érvényesülésével, a kártalanítás módjával, a kártalanításra jogosult személyével, illetőleg az ingatlanokat terhelő használati és értékjogok és a kisajátítás viszonyával. A tanulmány utolsó részében a kisajátítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos jogalkalmazói kérdéseket és gyakorlati tudnivalókat taglalja.

Péter Hegedűs: Problems Concerning the Practice of Expropriation

The study deals with practical problems related to the Expropriation Act of 2007, following the structure of that act. It explains the most important and frequent legal objectives of expropriation from a practical point of view. The study also examines a serious problem concerning the total and partial expropriation of real estates, which involves the constitutional right to property. In addition it analyses the principle of total, prompt and unconditional compensation, the methods and the subjects of compensation as well as the relationship of rights concerning real estates, such as mortgage and usufruct on one hand, and expropriation on the other. Finally, the study enumerates the practical questions and experiences related to the procedure of expropriation.

Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a parlamenti vitában

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény lényeges változásokat eredményezett az Alkotmánybíróság hatásköreit illetően. E változások közül újszerűsége miatt különös jelentőségű az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetése, amely új dimenzióját teremti meg az alkotmányvédelem haza rendszerének. Ez által lényegesen hatékonyabbá válhat az alapjogok rendes bíróságok előtti védelme, illetve megnőhet az alkotmány szerepe a mindennapi jogalkalmazásban. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa az alkotmányjogi panasz részletszabályainak alakulását az új alkotmánybírósági törvény megalkotásának folyamatában, egészen az első tervezet benyújtásától a végleges törvényszöveg elfogadásáig, szemléltetve a parlamenti vitában megjelenő elérő álláspontokat, és hozzáfűzve a szerző kritikai észrevételeit.

Georgina Naszladi: The Constitutional Complaint in the Parliamentary Debate

The Fundamental Law of Hungary that came into force on 1 January 2012 significantly changed the competencies of the Constitutional Court. The introduction of the so-called real constitutional complaint bears outstanding importance among these changes owing to its novelty, which creates a new dimension of the domestic system of constitution protection. By means of this, the protection of fundamental rights before regular courts may become more effective, and the role of the constitution may increase in the everyday application of law. The study intends to outline the formation of the specific regulation of constitutional complaint during the making of the new Act on the Constitution Court from the submission of the first draft to the adoption of the act by presenting the various standpoints in the parliamentary debate and the critical remarks of the author.

Bodnár Eszter: Alkotmányjogi dilemmák az új országgyűlési választási törvénnyel kapcsolatban

A tanulmány néhány alkotmányjogi dilemmát vet fel a 2011. december 30-án elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvénnyel kapcsolatban. Így vizsgálja, hogy összhangban áll-e az Alaptörvény szövegével, az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakított követelményekkel, valamint a vonatkozó nemzetközi emberi jogi egyezményekkel az egyéni választókerületi győztes töredékszavazat-szerzése, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők egyszavazatos választójoga, a kedvezményes nemzetiségi kvóta, a választókerületek kialakításának szabályai, illetve az új választási rendszer egyes további elemei.

Eszter Bodnár: Constitutional Dilemmas Concerning the New Act on Parliamentary Elections

The study focuses on certain constitutional dilemmas concerning the Act CCIII of 2011 on the election of the Members of Parliament adopted on 30 December 2011. It examines whether the fragmentary votes of the winner in single-member constituencies, the single vote of Hungarians living abroad, the preferential quota of lists of national minorities, the rules concerning the establishment of constituencies and some other elements of the new electoral system are in harmony with the text of the Basic Law, the requirements originating from the practice of the Constitutional Court and international human rights instruments.

Klein Tamás: Az új egyházügyi szabályozás színe és fonákja

Az Országgyűlés kétharmados többsége – a múlt esztendőben – Magyarország Alaptörvényének elfogadásával hozzákezdett a közjogi rendszer átalakításához. A törvényhozó az Alaptörvény végrehajtásához számos sarkalatos törvény megalkotását is elvégezte, köztük elsőként az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat formulázó új regulákat. A törvényhozás első kísérlete, amely radikálisan szakított a vallási tevékenységet végző közösségek jogállására vonatkozó tradícióval az Alkotmánybíróság normakontroll szűrőjén – formális indokok alapján – megakadt. A második szabályozási javaslat elfogadása után, amely folytatta az alkotmányvédő testület által megsemmisített törvény koncepcióját, a kérdés változatlanul fennáll: A törvény szabályai vajon megfelelnek-e a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogának Alaptörvényben felállított szigorú koordinátáinak? A tanulmány – címének megfelelően – fel kívánja tárni a szabályozás pozitív, progresszív fejleményeit, s elsősorban alapjogi szempontból annak árnyoldalait is.

Tamás Klein: Progressive Developments and Negative Tendencies in the New Regulation of Hungarian Church Law

The two-thirds qualified majority in the Parliament started the reform of the system of public law by adopting the Basic Law of Hungary last year. The legislative body has also passed several cardinal Acts for the implementation of the Basic Law, the first of which contained the detailed regulation of church law. The first parliamentary attempt to radically break with the traditions concerning the legal status of religious societies was hampered by a preliminary review of the Constitutional Court due to formal reasons. After the adoption of the second, revised regulation, which follows the conception of the act that had been eliminated by the Constitutional Court, the question still remains: Do the regulations of the act meet the strict requirements of the freedom of conscience and religion provided for by the Basic Law? In line with its title, the study seeks to enumerate the relevant positive and progressive developments as well as the negative tendencies.


Összes lapszám