Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2012/ 2. szám - 2012. június

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Tartalom

Fókusz
Lápossy Attila – Szajbély Katalin: Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek alkotmányosságáról

Figyelő
Tóth Gábor Attila: Bizalom és bizalmatlanság egyensúlya az alkotmányos struktúrákban
Vincze Attila: Származékos pénzügyi tranzakciók és a helyi önkormányzatok
Hoffman István: Modellváltás a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköreinek meghatározásában: generálklauzula helyett enumeráció?
Bordás Mária: A „hatékony” állam győzelme a jogállam fölött? (II. rész)

Futurum
Orbán Balázs András: A névviseléshez való jog – elméletben és gyakorlatban
Haraszti Margit Katalin: A terrorista méltósága. A kínvallatás alapjogi dilemmái (I. rész)

Faktum
  • Eldőlt a korábbi alkotmánybírósági határozatok jogi sorsa (Naszladi Georgina)
Fórum
  • Vita a szabad költözéshez visszavezető útról (Tóth Judit – Szalayné Sándor Erzsébet – Nagy Boldizsár)
  • Contemporary Legal Challenges: EU – Hungary – Croatia (Mirela Župan – Fülöp Péter)
  • Egy komplex magyar kormányzati modell elméleti megalapozása (Fazekas János)
Contents Focus Attila Lápossy – Katalin Szajbély: On the Constitutionality of the Act on the Transitional Provisions of the Basic Law of Hungary

Observer
Gábor Attila Tóth: Balance between Trust and Distrust in Constitutional Structures
Attila Vincze: Derivative Financial Transactions and Local Governments
István Hoffman: Change of Models in the Definition of the Competences of Hungarian County Self-Governments: Enumeration Instead of a General Clause?
Mária Bordás: Triumph of the Effective State over the Rule of Law? (Part II)

Futurum
Balázs András Orbán: The Right to a Name – in Theory and Practise
Margit Katalin Haraszti: Dignity of the Terrorist: Fundamental Rights Dilemmas Concerning Torture (Part I)

Factum
  • The Legal Fate of the Constitutional Court’s Former Decisions Is Decided (Georgina Naszladi)
Forum
  • Debate on the Way Back to the Free Movement (Judit Tóth – Erzsébet Szalay-Sándor – Boldizsár Nagy)
  • Contemporary Legal Challenges: EU – Hungary – Croatia (Mirela Župan – Péter Fülöp)
  • Theoretical Foundation of a Complex Hungarian Governmental Model (János Fazekas)

Összefoglalók / Summary

Lápossy Attila – Szajbély Katalin: Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek
alkotmányosságáról

A 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény hatályba lépésének elősegítésére külön elfogadott
Átmeneti Rendelkezések az alkotmányjogászok körében komoly, elvi jelentőségű vitákat
generáltak. A tanulmány az Átmeneti Rendelkezések alkotmányosságának kérdésével
foglalkozik, kitér annak jogi státuszára és elfogadására, valamint az egyes szabályok jellegére
és tartalmára. A szerzők azt kívánják igazolni, hogy az Átmeneti Rendelkezések számos része
nem felel meg az alapvető alkotmányossági követelményeknek. Alkalmazásuk pedig azzal
hatása járhat, hogy jelentősen szűkül az Alkotmánybíróság vizsgálati hatásköre, csökken az
alkotmányvédelem szintje. Az Átmeneti Rendelkezések jelenlegi formájában az Alaptörvény,
a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat és a nemzetközi alkotmányossági sztenderdek
érvényesülését akadályozhatja. A szerzők így arra a következtetésre jutnak, hogy az egyetlen
adekvát megoldás az lehet, ha az Alkotmánybíróság kimondja az Átmeneti Rendelkezések
nem átmeneti jellegű szabályainak alaptörvény-ellenességét.

Attila Lápossy – Katalin Szajbély: On the Constitutionality of the Act on the
Transitional Provisions of the Basic Law of Hungary

The Transitional Provisions of the Basic Law were passed by the Parliament in a separate
document in December 2011, in order to enable the transition from the rules of the
Constitution to the regulations of the Basic Law that had been adopted in April 2011. The
Transitional Provisions have generated serious theoretical debate among constitutional
lawyers. The study focuses on the constitutionality, legal status, character and content of
these provisions. According to the authors, the Transitional Provisions are not in conformity
with the basic constitutional requirements. Thus their application would entail a diminution
of the powers of the Constitutional Court as well as the level of human rights protection. The
Transitional Provisions would even undermine certain requirements set by the Basic Law
itself, along with international standards and previous Constitutional Court decisions. Hence
the authors believe that the only adequate solution to resolve these problems would be to
declare unconstitutional by the Constitutional Court all non-transitional regulations contained
in the Act on Transitional Provisions.

Tóth Gábor Attila: struktúrákban Bizalom és bizalmatlanság egyensúlya az alkotmányos struktúrákban

A dolgozat azt vizsgálja, hogy miként írhatók le a modern alkotmányjogi jelenségek a
bizalom és köznyelvbeli ellentétpárja, a bizalmatlanság fogalmának segítségével. Az elemzés
először John Locke teóriája alapján politikai filozófiai háttérmegfontolásokat világít meg,
majd egy elméleti keretet vázol fel Anglia és az Egyesült Államok alkotmányfejlődésének
összehasonlításával. Ezt követően a gyakorlati alkalmazásokról esik szó, középpontban
egy magyarországi intézmény, a köztársasági elnöki vétó két évtizedes joggyakorlatának
elemzésével. A dolgozat bemutatja, hogy a fékek és ellensúlyok a bizalmatlanságot
megtestesítő, a zsarnoki hatalom elkerülésére szolgáló intézményi megoldások. Az
alkotmányosság ugyanakkor az intézmények működtetőinek jóhiszemű kooperációját is
igényli, és végső soron a polgárok bizalmát feltételezi. Ha csak a fékek működnek, akkor az
állam működésképtelenné válik. Ha a fékek nem működnek, autoriter rezsim épülhet ki.

Gábor Attila Tóth: Balance between Trust and Distrust in Constitutional Structures

The study examines how the modern constitutional phenomena may be outlined by the
term ‘trust’ and by its idiomatic counterpart, ‘distrust’. First the analysis exposes the
political philosophical background on the basis of John Locke’s theory, and then it outlines a
theoretical framework by comparing the constitutional development of Great Britain and the
United States. Afterwards it turns to the practical implications and surveys the resort to veto
by the Hungarian President of the Republic in the last two decades. The study presents the
system of checks and balances as institutional solutions to avoid despotic power instantiating
distrust. On the other hand, constitutionality requires the bona fide cooperation of institutional
actors and, eventually, it presumes the trust of citizens. If the checks are out of work, an
autocratic regime might be developed.

Vincze Attila: Származékos pénzügyi tranzakciók és a helyi önkormányzatok

Az év elején komoly politikai vihart kavart, amikor kiderült, hogy Hódmezővásárhely
jelentős veszteségeket szenvedett spekulatív célú, származékos pénzügyi tranzakciók
következményeképpen. A jelen cikk előbb bemutatja, hogy az angol és a német jog alapján
a helyi önkormányzatok milyen feltételekkel vehetnek igénybe származékos pénzügyi
tranzakciókat, majd ennek fényében elemzi az ilyen ügyletek jogszerűségét a magyar
jog alapján. Kimutatja, hogy a helyi önkormányzatok nagyon széles hatáskörei ezek
megkötésére is kiterjednek, még akkor is, ha a szabályozás nagyon hézagos. A szabályozási
hiányosságokat az új önkormányzati törvény sem korrigálta, bár a különböző szabályok abba
az irányba mutatnak, hogy míg a spekulatív célú tranzakciók alapvetően nem megengedettek,
addig az adósságoptimalizálási célú származékos ügyletek jogszerűek lehetnek.

Attila Vincze: Derivative Financial Transactions and Local Governments

At the very beginning of this year, a political scandal has embroiled in the wake of
reports of huge losses suffered by a local government as a result of speculative derivative
financial transactions. The present article portrays derivative financial transactions of local
governments under British and German law and, based upon this comparative analysis, it
seeks to answer the question of legality of such transactions under Hungarian law. It points
out that the extremely broad powers of local governments do not exclude such transactions,
but the regulation is exceedingly vague and imperfect. This imperfection has not been
corrected by the new act on local governments either; however, the various rules suggest the
inadmissibility of speculative transactions and the admissibility of debt optimizing derivative
transactions.

Hoffman István: Modellváltás a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköreinek
meghatározásában: generálklauzula helyett enumeráció?

A különféle önkormányzati jogokban több modell alakult ki az önkormányzatiság tartalmának
meghatározása körében. A enumerációs elvet követő államokban az önkormányzati feladat- és
hatásköröket végső soron valamely törvényi felsorolásra, míg a generálklauzulás államokban
azt a helyi közügy általános fogalmára vezették vissza. A magyar közjog hagyományos
rendszerében a területi önkormányzatnak minősülő megyék feladat- és hatásköreit is általános
jellegűként határozták meg. Ebben a rendszerben hozott változást a 2011/12-es közjogi
reform, amelynek keretében a Mötv. a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköreit
kizárólag a törvényben meghatározott négy fő feladatkörre (területfejlesztés, területrendezés,
vidékfejlesztés, törvényben meghatározott koordinációs kérdések) korlátozta. Így a megyék
tekintetében a generálklauzulás szabályozást egy enumeratív modell váltotta fel.

István Hoffman: Change of Models in the Definition of the Competences of Hungarian
County Self-Governments: Enumeration Instead of a General Clause?

Several models of the definition of local government competences have been evolved in the
modern public law systems. The competences of local governments are derived from a legal
taxation (enumeration) in the countries of the ultra vires doctrine, although in the countries
of Continental Europe these are derived from the general clause of the local public affairs.
Traditional Hungarian public law defined the tasks and powers of the county self-government
as general. This system has been changed during the Hungarian Public Law Reform in 2011/
12. The Act on the Local Self-Governments of Hungary has exhaustively enumerated the
competences of the counties (regional development, spatial planning, rural development and
coordinative tasks as defined by the act of Parliament). Hence an enumerative model has
replaced the former general clause model in the definition of tasks and powers of counties.

Bordás Mária: A hatékony állam győzelme a jogállam fölött?

A tanulmány a magyar kormány politikáját elemzi a hatékonyság és a jogállamiság
szempontjából. Elsőként azt vizsgálja, hogy az alkotmánybírósági jogértelmezés az elmúlt
csaknem két évben milyen hatással volt a fékek és ellensúlyok rendszerére. Ez a folyamat
lehetővé tette, hogy a kormány gazdaságpolitikáját a jogállamiság szempontjainak háttérbe
szorításával valósítsa meg. A gazdasági alkotmányosság intézményeinek funkciója olyan
hatékonysági követelmények előírása a kormány számára, amely nélkül a csak a központi
döntések végrehajtására koncentráló gazdasági kormányzás a piaci folyamatok szempontjából
szükségképpen inadekvát döntéseket hoz. A politika, amely uralja az államszervezetet, a
gazdasági folyamatokat nem képes a saját szempontjai alá rendelni, amelynek eredményeként
a gazdaság visszahat a politikára, és megfosztja gazdasági hátterétől, legitimitásának
legfontosabb alapjától.

Mária Bordás: Triumph of the Effective State over the Rule of Law?

This study analyses the policy of the Hungarian government from the point of view efficiency
and the rule of the law. It examines how the constitutional legal interpretation of the last two
years has affected the system of checks and balances. This process gave the government the
opportunity to implement its economic policy by pushing considerations of the rule of the
law into the background. The function of economic constitutional regulations is to provide
for efficiency requirements for the government. In absence of such regulations, the economic
governance focusing exclusively on the implementation of central policy will necessarily
make inadequate economic decisions. The politics controlling the state system cannot
subordinate economic processes to its own ideas, as economy will react by depriving politics
of its most important base of legitimacy: the economic background.

Orbán Balázs András: A névviseléshez való jog – elméletben és gyakorlatban

Az elmúlt két évtized alkotmánybírósági aktivizmusának egyik szimbóluma, előszeretettel
hivatkozott példája az emberi méltóságból levezetett névjog, illetőleg névviseléshez való jog.
Napjainkra a testület több esetben is egyértelműen foglalt állást abban a tekintetben, hogy az
államtól függetlenül az emberi személyiség részévé váló név önállóan is jogosult az alapjogi
védelemre. A névviseléshez való jog azonban nemcsak az alkotmánybírósági aktivizmus,
hanem az alkotmányjog és a közigazgatási jog mint jogágak összefonódásának bemutatására
is alkalmas, hiszen vizsgálata olyan speciális gondolkodásmódot igényel, amely egyidejűleg
van figyelemmel az alkotmányjog-tudományi alapokra, valamint a közigazgatási jog
területéhez tartozó részletszabályokra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a nyilvántartás-vezetéssel
összefüggő technikai rendelkezések azok, amelyek a névviseléshez való alapvető jog valódi
érvényesülését és korlátozását megjelenítik. Jelen tanulmány a fenti szempontokra, továbbá
az eddig feltáratlan összefüggésekre igyekszik rávilágítani, abból az apropóból, hogy a valódi
alkotmányjogi panasz bevezetése a névviseléshez való jog egyes kérdéseit a közeljövőben
nagy valószínűséggel újból az Alkotmánybíróság látókörébe fogja utalni.

Balázs András Orbán: The Right to a Name – in Theory and Practise

Right pertaining to names or rather right to bear a name deduced by the human dignity is one
of the symbols and a commonly cited example of the judicial activism of the Constitutional
Court. By now, the Court has firmly established throughout several cases that the name,
which became without the contribution of the State an inseparable part of human personality,
is independently entitled to protection as a fundamental right. However, the right to bear a
name is able not only to illustrate the judicial activism of the Court, but also to represent
the intertwinement of constitutional and administrative law. The examination of that right
requires a specific way of thinking that simultaneously takes into consideration the basis
of constitutional jurisprudence and the technical rules belonging to administrative law. It is
obvious that provisions related to the keeping of registers represent the actual implementation
and limitation of the fundamental right to bear a name. Bearing in mind that in the near
future the introduction of the real constitution complaint is likely to raise questions related to
the right to bear a name in the practice of the Constitutional Court, the study introduces the
aforementioned aspects as well as the hitherto undisclosed connections.

Haraszti Margit Katalin: A terrorista méltósága. A kínvallatás alapjogi dilemmái

A kínzás, valamint a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma mind
az emberi jogok védelmét biztosító nemzetközi jogi dokumentumok, mind az azokhoz
csatlakozó államok alkotmánya értelmében olyan alapjog, ami sem háború, sem béke idején,

de még az állam létét veszélyeztető, rendkívüli helyzetben sem korlátozható. A magas szintű
absztrakt védelem ellenére néhány, a terrorizmus kihívásainak gyakorlati nehézségeivel
szembesülő állam, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok abszolút tilalmát
megkérdőjelezi. A dolgozatnak négy, eltérő alkotmányos hagyományokkal rendelkező,
azonban a terrorizmus elleni küzdelem gyakorlati nehézségeivel szembesülő állam, Nagy-
Britannia, Izrael, Németország és az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül igyekszik
a kínzást, illetve a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot megvalósító
kihallgatási módszerek nemzetközi jogi, illetve alkotmányos tilalmának megkerülésére
irányuló törekvéseket bemutatni.

Margit Katalin Haraszti: Dignity of the Terrorist: Fundamental Rights Dilemmas
Concerning Torture

Both according to international legal documents on the protection of human rights and
the constitutions of states parties, the prohibition of torture and other cruel, inhuman or
degrading treatment is a fundamental right that may not be limited in either war or peacetime,
or extraordinary situations threatening the very existence of the state. Despite that high-
level abstract protection, certain states, confronted with the practical difficulties related
to the challenges of terrorism, while recognising the absolute ban on torture, question the
absolute ban on cruel, inhuman or degrading treatment. The study briefly reviews attempts to

circumvent the international legal or constitutional bans on interrogation methods involving
torture or other cruel, inhuman or degrading treatment by the example of four states with
differing constitutional traditions, but equally faced with the practical difficulties of the
struggle against terrorism: Great Britain, Israel, Germany, and the United States.


Összes lapszám