Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009/1. szám - 2009. március

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Tartalom

Fókusz

  • Ádám Antal: A magyar Alkotmányból hiányzó alapértékekről
  • Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és a gyűlöletbeszéd

Figyelő

  • Holló András: Hatvanéves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
  • Hajas Barnabás, Bihari Mihály: Gyülekezési jog – a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (I.)
  • Vincze Attila: A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény – sok hűhó semmiért?
  • Drinóczi Tímea: „Nyugodjék BÉKében”? Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról
  • Majtényi Balázs: A polgári jogi jogképesség alapjogi garanciája – az Alkotmány 56. paragrafusa
  • Balás Endre: A jegyző birtokvédelmi döntéseivel szembeni jogorvoslatokról – de lege ferenda

Futurum

  • Barta Attila: A területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig

Faktum

  • Parkolóperek – az Alkotmánybíróság döntésének következményei (Kocsis Miklós)

Fórum

  • Valóban védtelenül? (Szabó Máté, Kondorosi Ferenc, Somogyvári István, Varga Zs. András)
  • Pécsi konferenciasorozat indult a 2011-es EU-elnökségről (Pánovics Attila)
  • Emberi jogok helyzete ma – 60 éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Zétényi András)

Összefoglalók

Ádám Antal: A magyar Alkotmányból hiányzó alapértékekről

Ádám Antal tanulmányában a nemzetközi, szupranacionális és állami alapnormák hasznosításával, megfelelő rendszerezésével felsorakoztatja azokat az alapértékeket, amelyek véleménye szerint Magyarországon alaptörvényi megerősítésre, majd követésre érdemesek. Tanulmányának elején tisztázza az alkotmányi értékek fogalmát, majd kifejti nézeteit az alkotmányos jogállam újszerű feladataival, az alkotmányi alapelvekkel, az emberi és állampolgári alapjogokkal, az alapvető tilalmakkal, kötelességekkel és felelősségekkel kapcsolatosan. Külön kitér a biztonságra, mint jogi értékre, kiemelve, hogy a terrorizmus és más veszélyek terjedése miatt a demokratikus és egyéb jogi alapértékek védelmében szükségessé válhat ezeknek a korábbinál erőteljesebb korlátozása.

Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és a gyűlöletbeszéd

A tanulmány a csaknem két évtizede működő Alkotmánybíróság gyűlöletbeszéddel foglalkozó határozatainak kritikai szempontú áttekintését végzi el – a 95/2008. (VII. 3.) AB határozat apropóján. Bemutatja ennek kapcsán az Alkotmánybíróság működésének kezdeti időszakának kapcsolódó dilemmáit, a tárgykörben született alaphatározatokat amellett érvelve, hogy a testület – napjainkban bírált – hibás gyakorlatának okait a gyökereknél kell keresnünk. Szerző kritika tárgyává teszi a legújabb alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági döntéseket is, összevetve azokat az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával is. Egyetértését hangsúlyozza az apropót jelentő határozathoz csatolt különvéleménnyel, amely szerint „az Alkotmánybíróság precedensjoga egyre inkább távolodik így a nemzetközi tendenciáktól”.

Holló András: Hatvanéves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A címben jelzett jubileum kapcsán Szerző áttekinti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának előzményeit jelentő történelmi eseményeket, a Nyilatkozat megszületésének körülményeit, elsősorban a dokumentum „utóéletének” szempontjából. Ismerteti a Nyilatkozat hatását a magyar nemzeti alkotmányjogi gondolkodásra, az alkotmányozásra és az alapjogi törvényalkotásra, kitérve a témával foglalkozó hazai szakirodalomra is; az „általánostól” az „egyes” felé mozdulva vázolja az alapjogvédelem tárgyában hozott hét legfrissebb alkotmánybírósági határozatot. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évben az ENSZ keretében az emberi jogi ismeretterjesztés a Nyilatkozat széles körű megismertetésének jegyében telt el. E program jelmondata, mottója: ”Méltóság és igazságosság mindannyiunknak.”

Hajas Barnabás, Bihari Mihály: Gyülekezési jog – a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (I.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté, 2008. évi kiemelt projektje részeként második alkalommal hívott össze műhelybeszélgetést a békés gyülekezéshez való jog elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A 2008. november 27-én megtartott tanácskozáson is alkotmányjogászok, jogvédő szervezetek és a rendőrség képviselői, illetve az OBH munkatársai cserélték ki tapasztalataikat, elemezve egyfelől az 75/2008. (V. 29.) AB határozat nyomán kialakult gyakorlatot, másfelől az első rendezvény után felvetődött újabb kérdéseket. A Közjogi Szemle 2008/3. számában megkezdett gyakorlatot folytatva, az országgyűlési biztos úr felkérte az előadókat, hogy hozzászólásaik írásos változatát juttassák el lapunknak. Az előadások, hozzászólások sorrendjét formabontó módon megváltoztattuk, és – annak komplexitása miatt – Bihari Mihály hozzászólásai alapján kidolgozott kitűnő tanulmányával nyitjuk a sort. A következő lapszámban Bencze József, Majoros Róbert, Gömbös Sándor, Lápossy Attila és Hajas Barnabás által jegyzett előadások közlésével adunk ízelítőt a műhelybeszélgetésen elhangzottakból.

Vincze Attila: A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény – sok hűhó semmiért?

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény valóban hozzájárul-e a pénzügyi alkotmányosság elmélyítéséhez, az Alkotmány pénzügyi rendelkezéseinek hatékonyabb érvényesítéséhez. A vizsgálódás a következő kérdésekre keres választ: tartalmaz-e anyagi jogilag új szabályokat a törvény, vagy csak megismétli azokat a szabályokat, amelyeket eleddig is be kellett volna tartani; illetve nyújt-e olyan új eljárási garanciákat, amelyek segítenek, akár az új, akár a régi anyagi jogi szabályok következetesebb érvényesítésében. Szerző – elemezve a fennálló magyar és közösségi jogi kereteket – rámutat bizonyos párhuzamosságokra, az új szabályok által felvetett hatékonysági és alkotmányossági problémákra, illetve a Költségvetési Tanács hatásköreivel kapcsolatos dilemmákra.

Drinóczi Tímea: „Nyugodjék BÉKében”? Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról

A 154/2008. (XII. 17.) AB határozat kimondja, hogy az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alkotmányellenes. A tanulmány „kommentárszerűen” elemzi a határozatot, egyes alkotmánybírósági megállapításokat szó szerint, másokat tömörítve idéz, de mindegyiket kritikai szempontból elemzi. Például megkérdőjelezi az államcél és az állami feladat szinonimaként való kezelését; felveti, hogy a határozat alapjaként az Alkotmány 15. §-ának másik fordulatát (család) is fel lehetett volna használni; rámutat az alkotmányi és a törvényi szabályozás közti különbségre; felhívja a figyelmet arra, hogy ha a határozat egyes részében foglaltakat „komolyan vesszük”, akkor az élettársi kapcsolat és a névviselés, illetve a megfelelően alkalmazni rendelés jogtechnikai szabálya alkotmányossága megkérdőjelezhető.

Majtényi Balázs: A polgári jogi jogképesség alapjogi garanciája – az Alkotmány 56. paragrafusa

Az Alkotmánynak az 56. paragrafusa a következőket tartalmazza „A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes,” e rendelkezést a hazai szakirodalom az alapjogi jogképességgel hozza összefüggésbe. E szakirodalmi álláspont ellenére arra nézvést, hogy ki tekinthető embernek, így a különböző emberi jogok lehetséges alanyának, nem az 56. paragrafus kapcsán, hanem más az alapjogi fejezetben szereplő rendelkezések elemzése során kell a megfelelő következtetéseket levonni. A jogképesség fogalmának az Alkotmányban történő megjelenése pedig nem utal másra, mint egy kiemelt jelentőségűnek tartott polgári jogi elvnek az alapjogok szintjén történő megismétlésére.

Balás Endre: A jegyző birtokvédelmi döntéseivel szembeni jogorvoslatokról – de lege ferenda

A tanulmány a jegyző birtokvédelmi döntéseivel kapcsolatos jogorvoslatokat tekinti át az Alkotmánybíróság határozata, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának fenti kérdéssel kapcsolatos végzése és a Közigazgatási Kollégium kapcsolódó véleménye alapján. A jelenleg hatályos szabályozás a jogorvoslat terén nem ellentmondásmentes, pontosításra szorul. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a jegyző végzését sérelmesnek tartó fél milyen jogorvoslattal élhet. A birtokvédelmi eljárás során kiszabott bírság, és az eljárást felfüggesztő végzéssel szemben például nincs helye semmiféle jogorvoslatnak. Ez az állapot szerző szerint alkotmánysértő, mivel az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan államigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az ellentmondások feloldására a tanulmányban a Ptk. és a Ket. módosítására vonatkozó szabályozási javaslat található.

Barta Attila: A területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig

A tanulmány szerzője dr. Barta Attila, a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának első éves PhD hallgatója. Doktori kutatási témája a területi kormányhivatalok és a területi államigazgatási szervek jogi szabályozása az európai és magyar gyakorlatban. Kutatását Dr. Balázs István, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetőjének témavezetése mellett végzi. A tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar által 2008. november 29-én megrendezett Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozóján elhangzott előadás kismértékben módosított változata. A szerző e tanulmányán keresztül keresztmetszetét adja eddigi kutatásainak. Ennek keretében röviden ismerteti a magyar területi államigazgatásra vonatkozó megállapításait és képet ad a középszintű államigazgatás hazai fejlődésének legfontosabb jellemzőiről.

Contents

Focus

  • Antal Ádám: Basic Values Missing from the Hungarian Constitution
  • Géza Kilényi: The Constitutional Court and Hate Speech

Observer

  • András Holló: 60 Years of the Universal Declaration of Human Rights
  • Barnabás Hajas, Mihály Bihari: Right to Assembly – on Recent Problems of the Application of Law I.
  • Attila Vincze: The Law on the Economic Operation of the Government - Much Ado about Nothing?
  • Tímea Drinóczi: Hungarian Constitutional Court about the Registered Common-law Marriage
  • Balázs Majtényi: Legal Capability in Civil Law as a Fundamental Right: Article 56 of the Constitution
  • Endre Balás: On Remedies against the Decisions of the Town Clerk in the Field of Possession Protection – de lege ferenda

Futurum

  • Attila Barta: The Development of Hungarian Territorial State Administration Following the Transition into Democracy

Factum

  • Decision of the Constitutional Court on Parking Trials (Miklós Kocsis)

Forum

  • Really Unprotected? (Máté Szabó, Ferenc Kondorosi, István Somogyvári, Zs. András Varga)
  • Conference-series in Pécs on the EU Presidency 2011 (Attila Pánovics)
  • Human Rights Today – 60th Anniversary of the UDHR (András Zétényi)

Summary

Antal Ádám: Basic Values Missing from the Hungarian Constitution

The author enumerates the basic values that should be reaffirmed and applied on a constitutional level by using and systematizing international, supranational and national legal documents. In the first part of his study, the author defines the notion of constitutional value, and then explains his views on recently emerged functions of constitutional Rechtsstaat, constitutional basic principles, human and citizen’s rights as well as basic prohibitions and responsibilities. He explicitly refers to the notion of security as a legal value, and underlines that, due to the spreading of terrorism and other threats, a more extensive limitation of fundamental rights might be necessary to protect democracy and other legal basic values.

Géza Kilényi: The Constitutional Court and Hate Speech

The study deals with decisions of the twenty-year-old Hungarian Constitutional Court in a critical approach – a propos Decision No. 95/2008 (VII. 3.) AB. It describes the relevant dilemmas the Constitutional Court had to face in the initial period of its functioning and the basic decisions concerning the same subject matter. In his reasoning he points out that the reasons of the erroneous practice of the Court, which is nowadays often subject to criticism, need to be sought at the roots. The author also criticizes the most recent Constitutional Court and Supreme Court decisions, comparing them with the practice of the European Court of Human Rights. He expressly agrees with a separate opinion to Decision No. 95/2008 (VII. 3.) AB, which states that “the case-law of the Constitutional Court diverges more and more form international trends”.

András Holló: 60 Years of the Universal Declaration of Human Rights

With regard to the anniversary indicated in the title of the study, the author reviews the historical events preceding the adoption of the Universal Declaration of Human Rights, the political situation at the time of drafting of the Declaration, in the light of the “afterlife” of the document. Drawing on Hungarian legal literature, he portrays the effects of the Declaration on the Hungarian doctrine of constitutional law, the Constitution and the legislation relating to fundamental rights. He deals with seven recent constitutional court decisions in the field of protection of fundamental rights moving from the general towards the more specific issues. The author also highlights that the promotion of human rights within the framework of the United Nations has mainly been achieved by a widespread dissemination of the Declaration. The motto of that project was “Dignity and justice for all of us”.

Barnabás Hajas, Mihály Bihari: Right to Assembly – on Recent Problems of the Application of Law I

The Parliamentary Commissioner for Civil Rights, Prof. Dr. Máté Szabó, as a part of his focused project in 2008, convened for a second time a professional workshop on conflicts in the theory and practice of the freedom of assembly. The participants and lecturers were constitutional lawyers, representatives of civil society organizations (especially civil liberties unions), and police officers from Budapest and from the highest national level. On the 27 November 2008 workshop, the Parliamentary Commissioner reiterated that, during the project, his colleagues attended several public demonstrations on the spot, and many reports were prepared as a result of special investigations.

The workshop covered a wide range of issues including the relationship of participants of a public demonstration to the police and the media, media coverage of demonstrations, police activities during demonstrations as well as questions of the culture of demonstrations. In his opening speech, the High Commissioner of Hungarian National Police, Lt. Gen. József Bencze emphasised the importance of learning the democratic treatment of masses, and he pointed out the sensitive nature of such police operations as they attract huge public attention. Maj. Róbert Majoros of Budapest Police Department, spoke about the situation after the adoption of Constitutional Court Decision No. 75/2008 (V.29) AB on the process of notification. Col. Sándor Gömbös of the Hungarian National Police, held a lecture on the situation non-participants of a demonstration. On behalf of the Parliamentary Commissioner, Mr. Attila Lápossy, spoke about “peaceful” behaviour during a public demonstration; Mr. Barnabás Hajas, leader of the Ombudsman's project on the freedom of assembly, held a presentation on the theoretical and practical questions of institutional protection. Prof. Mihály Bihari, former president of the Constitutional Court, commented the lectures, underlined the importance of such consultations, and pointed out several other questions related to Constitutional Court decisions concerning the freedom of assembly and the functions of the police.

Attila Vincze: The Law on the Economic Operation of the Government - Much Ado about Nothing?

The article analyses a new law enacted by the Hungarian Parliament, which aims to achieve more economic operation of the government. The article points out, however, that the main rules set in the new law originate from existing constitutional and community rules and they are therefore unnecessary or duplicate the applicable rules. Sometimes these rules differ from each other, which possibly lead to a breach of rules on a higher level of the hierarchy of norms. The newly enacted law contains guarantees for lower expenditures: the duty to assess the financial impact of a new legislation and a pay-as-you-go rule. However, these rules are not elaborate, and as such their effectiveness is questionable. Bearing in mind the existence of similar organs, the newly established Budgetary Council can likewise be considered a superfluous body.

Tímea Drinóczi: Hungarian Constitutional Court about the Registered Common-law Marriage

Constitutional Court Decision No. 154/2008. (XII. 17.) AB declares that the introduction of registered common-law marriage for homosexuals is not contrary to the Constitution, but the Act on registered common-law marriage is unconstitutional. This essay is a critical commentary of selected statements and arguments of the abovementioned decision of the Constitutional Court. It questions, inter alia, that the concepts of “state purposes” and “state functions” can adequately be used as synonyms; suggests that the second part of Article 15 of the Constitution (i.e., family) could have served as a basis of the decision; points out the differences between constitutional and legislative regulations,; and draws the attention to the fact that if certain statements in the decision may question the constitutionality of regulations on common-law marriage and the right to a name as well as some legislative methods.

Balázs Majtényi: Legal Capability in Civil Law as a Fundamental Right: Article 56 of the Constitution

Article 56 of the Constitution expressly states that „in the Republic of Hungary everyone is legally capable”. This provision is usually considered in domestic legal literature as a basis of legal capability in the domain of fundamental rights. The concept of human being as a subject of various human rights, however, needs to be construed in the light of other sections of the chapter on fundamental rights rather than Article 56. The inclusion of the notion of legal capacity in the Constitution, therefore, merely reaffirms an outstandingly important principle of Civil Law in the catalogue of fundamental rights.

Endre Balás: On Remedies against the Decisions of the Town Clerk in the Field of Possession Protection – de lege ferenda

The study examines the remedies against the decisions of the town clerk in the field of possession protection by analysing the practice of the Hungarian Constitutional Court and the Supreme Court. The regulation in force is far from being unambiguous, and should be clarified. It is not clear at all what kind of remedy is available for the contestants against the decision of the town clerk. There are no remedies against fines imposed in a possession protection procedure or against decisions suspending the procedure. The author considers the situation unconstitutional, taking into consideration Article 57, paragraph 5, of the Constitution that guarantees the right to remedy against administrative decisions violating one’s rights or lawful interests. Amendments to the Administrative Code and the Civil Code proposed in the study would eliminate contradictions in the prevailing regulation.

Attila Barta: The Development of Hungarian Territorial State Administration Following the Transition into Democracy

The essay is a slightly modified version of a lecture delivered by the author on 29 November 2008 at a seminar organized by the Faculty of Law of the Károli Gáspár University of the Reformed Church, and summarizes the research results of the author. On the one hand it briefly describes the conclusions regarding Hungarian territorial state administration, and on the other hand, it gives an overall picture on the major aspects of the development of mid-level public administration.


Összes lapszám