Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009/2. szám - 2009. június

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Fókusz

  • Varga Zs. András: Parkolók a senki földjén?

Figyelő

  • Müller György: A kormányzati rendszer átalakítása 2006-ban
  • Smuk Péter: A frakcióvezető különleges hatásköréről
  • Gyülekezési jog – a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (II.)
  • Bordás Mária: Jogalkalmazási kérdések a választási eljárásról szóló törvény gyakorlatában – egy területi választási bizottsági tag szemszögéből
  • Csapó Zsuzsanna: Nemzetközi bíróságok és a gyermekkatonáskodás megítélése (III.)
  • Julesz Máté: A környezetvédelem oktatásának közjogi nézete

Futurum

  • Bodnár Eszter – Mucsi Tamás: Több mint földrajz – Javaslat az arányos országgyűlési választókerületek kialakítására

Faktum

  • Információszabadság – elmarasztalta Magyarországot az EJEB

Fórum

  • „Igenis, Miniszter Úr” (Józsa Zoltán)
  • Végtelenül védtelenül (Szikinger István)
  • „A magyar közigazgatás korszerűsítése” (Chronowski Nóra)

Összefoglalók

Varga Zs. András: Parkolók a senki földjén?

Az Alkotmánybíróság kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a polgári perrendtartásnak azt a módosítását, amely előírta a jogosulatlan parkolás miatti igények egy éven túli érvényesítése esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, illetve a már megindult perek megszüntetését. A rendelkezéshez, illetve annak megsemmisítéséhez a közterületen várakozás önkormányzati szabályozásának anomáliái vezettek. A szabályozás alapján a parkolási társaságok és a várakozó gépjárművet üzemeltetők közötti jogviszonyt a Legfelsőbb Bíróság polgári jogi természetűnek minősítette. A jogviszonyban azonban keverednek a közjogi és a magánjogi elemek, és ennek eredményeként a parkolás igénybevevője kiszolgáltatott helyzetbe kerül a szabályozás összes előnyét élvező társaságokkal szemben.

Müller György: A kormányzati rendszer átalakítása 2006-ban

Szerző tanulmányában a szűk értelemben felfogott kormányzati rendszer (a kormány és a minisztériumok vezetése) szerkezetében a 2. Gyurcsány-kormány működésének kezdetén bekövetkezett változásokat értékeli. Ennek keretében kitér az új állami vezetői modell lényegének bemutatására és a tendenciák értékelésére is. A miniszterelnöki funkció szerepének jelentősebbé válása kapcsán kijelenti, hogy a miniszterelnök hatalmának tartalmát elsősorban a politikai viszonyok és a kormányfő politikai háttere határozzák meg. A kormány szervezetalakítási jogkörének újraértelmezését értékelve kifejti, hogy a kormányzati struktúra egyszerűsítését és átláthatóságát, a tisztségek csökkentését célzó intézkedések szükségessége nem vonható kétségbe. Más kérdés – jegyzi meg –, hogy több lépés törvényi előírások nélkül, politikai önmérséklettel, illetve önkorlátozással is megvalósulhatott volna.

Smuk Péter: A frakcióvezető különleges hatásköréről

Az Országgyűlés ügyrendi bizottságának egy 2001. évi állásfoglalása – amely szerint a frakció hatáskörébe tartozó döntésekről a frakcióvezető bejelentése az irányadó, az Országgyűlés elnöke a bejelentést nem bírálhatja felül – a képviselőcsoportok autonómiájának elve alapján különleges hatáskört állapít meg a frakcióvezető számára. A 2008. évi MDF-frakcióból való kilépés esete nem a megfelelő módon nyert „megoldást”: ebben az esetben ugyanis frakció létszámának 10 fő alá csökkenése – mint jogi tény – a Házelnök számára ismert volt, így a megfelelő joghatás – a frakció megszűnése – hivatalból, a frakcióvezető bejelentésére tekintet nélkül megállapítható lett volna. A vitaindító cikk a hasonló parlamenti viták kezelésére javasolja 1) a frakciószabályzatok Házelnöknek való benyújtását, hogy a frakcióvezető bejelentése ez alapján is vizsgálható legyen, valamint 2) a parlamenti döntésekkel szembeni jogorvoslatok bevezetését.

Gyülekezési jog – a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (II.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008. évi kiemelt projektje részeként második alkalommal hívott össze műhelybeszélgetést a békés gyülekezéshez való jog elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A 2008. november 27-én megtartott tanácskozáson is alkotmányjogászok, jogvédő szervezetek és a rendőrség képviselői, illetve az OBH munkatársai cserélték ki tapasztalataikat, elemezve egyfelől az 75/2008. (V. 29.) AB határozat nyomán kialakult gyakorlatot, másfelől az első rendezvény után felvetődött újabb kérdéseket. E lapszámban Bencze József, Majoros Róbert és Gömbös Sándor által jegyzett előadások közlésével adunk ízelítőt a műhelybeszélgetésen elhangzottakból.

Bordás Mária: Jogalkalmazási kérdések a választási eljárásról szóló törvény gyakorlatában – egy területi választási bizottsági tag szemszögéből

A tanulmány „A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény” (Ve.) elméleti és jogalkalmazási kérdéseit tárgyalja, ennek során egy választási bizottság gyakorlata alapján bemutatja azokat a konkrét jogeseteket is, amelyek a törvényesség szempontjából rávilágítanak a Ve. szabályozásának hiányosságaira. Elsőként azt vizsgálja a tanulmány, hogy a Ve. – jogági hovatartozását tekintve – melyik eljárásjogi törvénnyel mutatja a legtöbb hasonlóságot, és értelmezés útján próbál választ adni olyan jogalkalmazási kérdésekre, mint a hivatalból való eljárás kötelezettsége a bizonyítási eljárásban, valamint a közvetlenül az alapelvekre történő hivatkozás lehetősége a döntésekben. Majd a tanulmány elemzi a jogalkalmazó szempontjából felmerülő „jogállamiság vagy gyorsaság” követelményeinek dilemmáit is, a Ve. szabályozásának joghézagait, valamint kógens, vagy diszpozitív jellegét.

Csapó Zsuzsanna: Nemzetközi bíróságok és a gyermekkatonáskodás megítélése (III.)

A tanulmánysorozat azt vizsgálja, hogy a nemzetközi bíróságok miként érvényesítik a felelősséget a gyermekkatonák alkalmazásának tilalmára vonatkozó nemzetközi normák megsértéséért. Az első rész a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt zajló releváns ügyeket elemezte. A második rész Charles Taylornak a Sierra Leone-i Speciális Bíróság előtt folyt perével foglalkozott, kitérve mind a gyermekkatonák alkalmazására, mind e gyakorlat kriminalizálására. A harmadik, befejező rész összegzi az említett speciális bíróság lényegi következtetéseit e hibrid fórum által elbírált más releváns esetek kontextusában.

Julesz Máté: A környezetvédelem oktatásának közjogi nézete

A környezetvédelmi oktatás a jövő építésének eszköze, amihez a jogi keretet a közjog biztosítja. A jogi háttér kiterjedt, de még mindig nem elégséges. A környezetvédelmi oktatás az emberiség történelmébe ágyazódik, fejlődése lépésről lépésre nyomon követhető a kezdetektől napjainkig. A tárgykörben számtalan kezdeményezés tapasztalható, a törvényhozóknak csak az a dolguk, hogy figyelemmel legyenek ezekre és lefordítsák őket a jog nyelvére. A tények is azt bizonyítják, hogy a közjog sikeres a környezetvédelmi képzés területén, noha sokat kell még tenni, mind elméleti, mind pedig gyakorlati szinten. A környezetvédelmi oktatás kulcsszava az összeegyeztethetőség: mind különböző országok között, mind pedig a társadalom egyes szereplői között.

Bodnár Eszter – Mucsi Tamás: Több mint földrajz – Javaslat az arányos országgyűlési választókerületek kialakítására

Az 1989-ben kialakított választási rendszerünk néhány módosításon átesett az elmúlt két évtizedben, a választókerületek kialakítására vonatkozó szabályozás azonban érintetlen terület, annak ellenére, hogy a változást a jogszabályi garanciák hiátusai mindenképp indokolttá tették volna. A választókerületeknek már a kialakításukkor fennálló aránytalansága az azóta bekövetkezett demográfiai, közigazgatási változások hatására még jelentősebbé vált. Jelenleg olyan választókerületeket is találhatunk a választási térképen, melyek között kétszeres a különbség. 2005-ben az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy az Alkotmánybíróság határozatára, a nemzetközi elvárásokra, más országok gyakorlatára, valamint az eddigi kísérletekre figyelemmel egy lehetséges megoldási módot vázoljon az alkotmányos mulasztás orvoslására.

Contents

Focus

  • Zs. András Varga: Parking Lots in No Man’s Land?

Observer

  • György Müller: Reform of the Hungarian Governmental System in 2006
  • Péter Smuk: On a Special Competence of the Faction Leader

Right to Assembly – on Recent Problems of the Application of Law II

  • Mária Bordás: Questions of Application of Law in the Practice of Act on Election Procedure from the Viewpoint of a Member of a Territorial Election Committee
  • Zsuzsanna Csapó: International Courts and the Legal Appraisal of Child Combatants (III)
  • Máté Julesz: Public law Aspects of Environmental Education

Futurum

  • Eszter Bodnár – Tamás Mucsi: More than Geography – A Recommendation on the Establishment of Proportional Constituency at Parliamentary Elections

Factum

  • Freedom of Information – Hungary Has Violated Article 10 of ECHR

Forum

  • ‘Yes Minister’ – book review (Zoltán Józsa)
  • Endlessly Unprotected (István Szikinger)
  • ‘Modernization of Hungarian Public Administration’ (Nóra Chronowski)

Summary

Zs. András Varga: Parking Lots in No Man’s Land?

The Hungarian Constitutional Court annulled with ex tunc effect an amendment to the Code of Civil Procedure providing for a cessation of cases or rejection of new civil actions initiated by companies operating parking areas due to irregular parking events “older” than a year. The unconstitutionality of the provision in the Code and its annulment was a consequence of certain anomalies of regulation of parking restrictions by local authorities. The legal relation between parking drivers and operating companies was interpreted by the Supreme Court to be of civil law nature. However, the aforementioned legal relation amalgamates civil law and public law components, as a result of which drivers find themselves in a disadvantageous situation as opposed to companies who enjoy a more favourable legal position.

György Müller: Reform of the Hungarian Governmental System in 2006

The study examines the changes of the governmental system, construed in a narrow sense as the government and the leadership of ministries, at the beginning of the second Gyurcsány administration. The author analyzes the most important characteristics and estimates the tendencies of the new state leadership model. Concerning the growing power of the prime minister, the author reveals that the content of the prime minister’s power is determined by the political environment and his or her political background. Having examined the reappraisal of the government’s competence for creating organs, the author emphasizes the necessity of the simplification and clarification of the governmental system as well as the reduction of the number of positions. Nevertheless he also submits that several steps could have been taken without legal measures, by means of political self-restraint or self-limitation.

Péter Smuk: On a Special Competence of the Faction Leader

Based on the autonomy of factions, a 2001 position of the Committee for Standing Orders on the authoritative nature of announcements by faction leaders concerning the decisions taken within the sphere of competence of factions, , and that the Speaker of the Parliament shall not review such announcements, provided a special competence to faction leaders. The case of withdrawal of a deputy from the MDF faction in 2008 was, therefore, resolved in an inadequate manner: the fact that the faction-membership decreased below the necessary 10 persons – as a fact of legal importance – was known by the Speaker, so the legal effect – the cessation of the faction – could have been established ex officio, regardless to the announcement of the faction-leader. In order to handle such issues, the polemic study recommends that (1) the regulations of factions should be filed with the Speaker and used in order to review the announcements of faction leaders, and (2) legal remedies vis-à-vis parliamentary decisions should be established.

Right to Assembly – on Recent Problems of the Application of Law II

The Parliamentary Commissioner for Civil Rights as a part of his focused project in 2008 convened for a second time a professional workshop on conflicts in the theory and practice of the freedom of assembly. The participants and lecturers were constitutional lawyers, representatives of civil society organizations (especially civil liberties unions), and police officers from Budapest and from the highest national level. The workshop covered a wide range of issues including the relationship of participants of a public demonstration to the police and the media, media coverage of demonstrations, police activities during demonstrations as well as questions of the culture of demonstrations. In his opening speech, the High Commissioner of Hungarian National Police, Lt. Gen. József Bencze emphasised the importance of learning the democratic treatment of masses, and he pointed out the sensitive nature of such police operations as they attract huge public attention. Maj. Róbert Majoros of Budapest Police Department, spoke about the situation after the adoption of Constitutional Court Decision No. 75/2008 (V.29) AB on the process of notification. Col. Sándor Gömbös of the Hungarian National Police, held a lecture on the situation non-participants of a demonstration.

Mária Bordás: Questions of Application of Law in the Practice of Act on Election Procedure from the Viewpoint of a Member of a Territorial Election Committee

The study focuses on issues of theory and implementation of Act C of 1997 on the Election Procedure (hereinafter: EPrAct). While presenting the practice of an election committee, it demonstrates the shortcomings of the provisions of EPrAct with respect to legality in specific legal cases. The study first examines whether EPrAct resembles any procedural law act , and seeks to answer questions of application of law such as the obligation to proceed ex officio during an evidence, or the possibility of direct reference to basic principles when reaching decisions. Finally the study analyzes the dilemmas of “rule of law vs. speediness” from the point of view of those who apply the law as well as the loopholes, and a ius cogens or dispositive nature of EPrAct.

Zsuzsanna Csapó: International Courts and the Legal Appraisal of Child Combatants (III)

The study examines the way international courts enforce responsibility arising from the infringement of international norms prohibiting the use of child soldiers. The first part of the essay has analysed the relevant cases before the International Court of Justice and the International Criminal Court. The second part of the study has focused especially on the trial of Charles Taylor before the Special Court for Sierra Leone: both from the point of view of use of child soldiers and the criminalization of that practice. The third and final part expounds the essential conclusions taken by the SCSL in other relevant cases before this special hybrid court.

Máté Julesz: Public law Aspects of Environmental Education

Environmental education is a means of building of a better future. Public law provides a legal framework, through which environmental education can be canalized. The legal background is extensive, but still insufficient. Environmental education is deeply rooted in the history of mankind. Steps of its development can be detected from the early ages up to now. There have been numerous initiatives: lawmakers only need to pay attention to those, and translate them into the language of law. Facts demonstrate the success of public law in the field of environmental education, even though, there is a lot to do both on the level of theory and on the level of practice. Compatibility is a key-word of environmental education: compatibility of different countries, compatibility of social actors.

Eszter Bodnár –Tamás Mucsi: More than Geography – A Recommendation on the Establishment of Proportional Constituency at Parliamentary Elections

Our electoral system created in 1989 was amended a few times in the last two decades but the regulation of forming electoral constituencies remained an untouched field, in spite of the fact that the alteration would have been crucial because of the lack of legal guarantees. The disproportion of electoral constituencies which existed already at the time of their drawing became more significant because of the demographic and administrative changes. Currently, we can find on the constituency map some constituencies between that the difference is one hundred percent. In 2005, the Constitutional Court determined the existence of an unconstitutional omission to legislate. The study suggests a possible solution to solve the unconstitutional omission, taking into consideration of the decision of the Constitutional Court, international standards, practice of other states and former attempts in Hungary.


Összes lapszám