Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009/3. szám - 2009. szeptember

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Fókusz

  • Kukorelli István: Húsz éve alkotmányozunk…
  • Somogyvári István: Húsz éves a köztársasági alkotmány

Figyelő

  • Kántás Péter: Amit nem tudunk a közigazgatási jogellenességről
  • Petrétei József: A frakciók szabályozásának kérdőjelei
  • Gyülekezési jog – a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (III.)
  • Fábián Adrián: Az irányítás tartalma

Futurum

  • Sulyok Márton – Gyenge Balázs: Jog és nyelv kapcsolata egy nem mindennapi vállalkozásban

Faktum

  • Jogerős ítélet a Magyar Gárda feloszlatásának ügyében – kommentárral (Chronowski Nóra – Kocsis Miklós)
  • Alkotmánybírósági döntés a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás ügyében (Kocsis Miklós)

Fórum

  • A politikai közösség alkotmánya (Ádám Antal – Tóth Gábor Attila)
  • „A jogállamiság 20 éve” – tudományos konferencia Győrött (Smuk Péter – Kocsis Miklós)

Kukorelli István: Húsz éve alkotmányozunk…

A tanulmány kiindulópontja, hogy 1989-ben alkotmányos rendszerváltozás, jogállami forradalom, békés átmenet történt Magyarországon. A szerző bemutatja az 1989. októberi alkotmányhoz vezető út főbb állomásait, külön foglalkozik a Nemzeti Kerekasztallal és annak alkotmányozói szerepével. Megítélése szerint a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény olyan rendszerváltoztató alkotmányrevízió, amely alapelveit és alkotmányos értékeit tekintve teljes, intézményeiben ugyanakkor részleges. A tanulmány második részében sorba veszi az elmúlt húsz év alkotmánymódosításait, kiemelve azokból a fontosabbakat. A módosításos út és a folytonos alkotmányozás a magyar alkotmányjog sajátossága. A tanulmány az új alkotmány ügyének értékelésével zárul, a szerző bemutatja az ezzel kapcsolatos főbb nézeteket. A szerző személyes véleménye, hogy szükség lenne az értékeket megőrző alkotmányrevízióra. Sajátos kontraszt az, hogy a húsz év alatt megszületett új magyar alkotmányjog ma több, mint az írott és átmeneti magyar alkotmány.

Somogyvári István: Húsz éves a köztársasági alkotmány

A tanulmány a köztársasági alkotmány hatályba lépésének huszadik évfordulója alkalmából készült. Sorra veszi mindazokat az alkotmányozási törekvéseket, amelyeknek szerző a politikai-gazdasági rendszerváltozást közvetlenül megelőző időszaktól kezdve részese volt. Így felidézi az 1989-90 között lezajlott rendszerváltó alkotmányozást, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottságának 1994-98 között folytatott, szövegtervezetben manifesztálódó munkáját, valamint az Igazságügyi Minisztérium 2004-06 közötti alkotmánykonszolidációs tevékenységét, amelynek eredménye azonban adott politikai helyzetben nem vált nyilvánossá. Az új alkotmány megalkotása iránti igény tehát nem múlt el, azonban 2009 nyarán még nem tudható, hogy a következő parlamenti ciklusban kialakul-e olyan többség, amely képes és alkalmas az alkotmányozásra, és ha igen, akkor lényeges modellváltásra törekszik-e, avagy a hatályos alkotmány korrekcióit igyekszik majd elvégezni.

Kántás Péter: Amit nem tudunk a közigazgatási jogellenességről

Ma Magyarországon nincs egyetlen szerv sem, amely teljes körű adatokkal rendelkezne a közigazgatási jogsértések számával, struktúrájával, területi megoszlásával, illetve a szankcionálásra irányuló hatósági eljárások eredményességével és hatékonyságával kapcsolatban. Egyetlen szerv sem folytat vizsgálatot a szankciórendszer ilyen jellegű paramétereinek felmérésére, nem működtet olyan intézményesített mechanizmusokat, melyek lehetővé teszik a rendszer működésének monitorozását, rendszeres értékelését. Az eredményesség és a hatékonyság a közigazgatásban egyelőre a „fantomfogalmak” közé tartozik, hiszen se tételes jogi megfogalmazása, se a jogirodalomban egyértelmű tartalma nem lelhető fel. A szabálysértési ügyek nyilvántartatlanságából adódó visszásságok feltárása után a tanulmány utal a 2010-ben bevezetésre kerülő központi nyilvántartással kapcsolatos reményekre.

Petrétei József: A frakciók szabályozásának kérdőjelei

A tanulmány Smuk Péternek a frakcióvezetők sajátos hatáskörét értékelő vitacikkére reagál, amely a Közjogi Szemle 2009/2 számában jelent meg. Smuk problémafelvetéseivel egyetértve hangsúlyozza, hogy a frakciós vitákkal kapcsolatos jogorvoslati szabályok hiányoznak a hatályos szabályozásból, amit az esetleges új Házszabály megalkotása folyamatában feltétlenül pótolni kellene. Ezt követően arra keresi a választ, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a házelnök mennyiben oldhatja fel a frakciós vitákat. Ehhez előkérdésként áttekinti a parlament és a frakció szervezeti viszonyát, majd elemzi a frakció-megszűnéssel kapcsolatos dilemmákat. Álláspontja szerint a házelnöknek nincs jogi lehetősége a frakciók belügyeibe való beavatkozásra a hatályos Házszabály szerint. Ez a helyzet viszont csorbítja az Országgyűlés tekintélyét, és a részletesebb frakciószabályozás igényét veti fel.

Gyülekezési jog – a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (III.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2008. évi kiemelt projektje részeként második alkalommal hívott össze műhelybeszélgetést a békés gyülekezéshez való jog elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A 2008. november 27-én megtartott tanácskozáson is alkotmányjogászok, jogvédő szervezetek és a rendőrség képviselői, illetve az OBH munkatársai cserélték ki tapasztalataikat, elemezve egyfelől az 75/2008. (V. 29.) AB határozat nyomán kialakult gyakorlatot, másfelől az első rendezvény után felvetődött újabb kérdéseket. E lapszámunkban Hajas Barnabás és Lápossy Attila által jegyzett előadások közlésével zárjuk a műhelybeszélgetésről szóló tudósítást.

Fábián Adrián: Az irányítás tartalma

A közigazgatás-tudomány egyik leggyakrabban vizsgált tárgya az irányítás, a közigazgatási szervek közötti kapcsolat egyik leggyakoribb típusa. Az irányításnak nincs egységes meghatározása sem a jogban, sem a jogtudományban, a vonatkozó közigazgatási joganyag pedig ellentmondásos és hiányos. Az irányítás tartalmának pontos meghatározása több okból is fontos feladat: tisztázható az irányítás fogalmának lényege, megkönnyítheti a jogszabályok rendelkezéseinek értelmezését, elősegíti a jogfejlesztést.

Sulyok Márton – Gyenge Balázs: Jog és nyelv kapcsolata egy nem mindennapi vállalkozásban

Az információs társadalom információszabadsági követelményrendszerében a gyorsaság, hatékonyság és átjárhatóság kiemelkedő jelentőségű feltételek. Az Európa Tanács 1979-es 854. számú ajánlása már a kormányzati információk közzétételét és hozzáférhetőségét, és ezzel együtt az információszabadságot hirdeti, a Bizottság 1. számú 2009-es ajánlása pedig megfogalmazta az elektronikus demokrácia alapelveit, azok között megerősítve a közszféra információinak hozzáférhetőségét, mivel az e-demokrácia fő célja a demokratikus rendszer elektronikus eszközökkel való támogatása. Magyarországon az Alkotmány 61. § (1) bekezdése tartalmazza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot; a 2005. évi XC. törvény pedig már preambulumában kiemeli, hogy a jogállamiság érvényesülése érdekében van szükség az információszabadság fejlesztésére. E célok által vezérelve, 2008 decemberében elkészült a Magyar Jogi WordNet; egy adatbázis, amelyben adó-, vám-, és jövedéki terminológiák szerepel egységesítve, a VPOP, mint végfelhasználó számára. Jelen írás a kutatás jogi szempontú kihívásait mutatja be arra tekintettel, hogy hogyan fér össze a textualista jogászi gondolkodásmód a praktikus számítógépes nyelvészeti eszköztárral.

Contents

Focus

  • István Kukorelli: We Have Been ‘Constitution-making’ for 20 Years...
  • István Somogyvári: The Constitution of the Republic Is Twenty Years Old

Observer

  • Péter Kántás: What You Need To Know about Minor Offences
  • József Petrétei: Some Questions on the Regulation of Parliamentary Factions
  • Right to Assembly – Recent Problems of the Application of Law, Part III
  • Adrián Fábián: The Content of Control

Futurum

  • Márton Sulyok – Balázs Gyenge: The Relationship of Law and Language in an Extraordinary Enterprise

Factum

  • Judgement on dissolution of Hungarian Guard – with comments (Nóra Chronowski – Miklós Kocsis)
  • Constitutional Court Decision on the Referendum on Allowance of MPs’ (Miklós Kocsis)

Forum

  • Constitution of Political Community (Antal Ádám – Gábor Attila Tóth)
  • ‘20 Years of State Governed by Rule of Law’ – Conference in Győr (Péter Smuk – Miklós Kocsis)

István Kukorelli: We Have Been ‘Constitution-making’ for 20 Years...

The study asserts that in 1989 a constitutional change of political system, a revolution subjected to the rule of law, a peaceful transition occurred in Hungary. The author outlines the main stages of the way to the Constitution of October 1989, with special regard to the National Round Table and its constituent role. In his view, Act No. XXXI of 1989, which was published on the day of the proclamation of the Republic of Hungary, was complete with regard to basic principles and constitutional values, but incomplete with regard to institutions. In the second part of the study the author enumerates the amendments of the Constitution in the last 20 years, and highlights the most important ones. The altering method and the continuous “constitution-making” are the nature of Hungarian Constitutional Law. The study concludes with an analysis of the question of a new constitution, and portrays the relevant points of view. The author states that the revision of the Constitution is necessary, but it should preserve the existing constitutional values. He also points out that the prevailing Hungarian constitutional law that has evolved during the last 20 years goes well beyond the text of the temporary Constitution.

István Somogyvári: The Constitution of the Republic Is Twenty Years Old

The study salutes the birthday of the Constitution of our Republic, which came into existence two decades ago. It introduces the constitutional efforts the author has participated in from the period immediately prior to the changes of the political and economic system up to nowadays. The first such attempt was the drafting and adoption of the 1989 Constitution for the changing political and economic system. Although Act No. XXXI of 1989 was formally an amendment of the Constitution, its content was new and - according to the hopes of many an illustrious jurists, in respect of its chosen solutions - final. The second period was between 1994 to 1998, when the National Assembly established a Constitutional Preparatory Committee, endorsed the regulatory principles of the new Constitution, however due to the lack of time the text drafted by the Committee was not submitted to the plenary session. The third period, which lasted from December 2004 to the summer of 2006, featured an attempt of the Minister of Justice, József Petrétei, to prepare an all new Constitution that would preserve the values of the existing Constitution, correct its deficiencies, and improve and consolidate its text. In the course of this attempt, a professional draft was prepared but due to political reasons, it has not even been published. Now, in the summer of 2009, we do not yet know whether the next Parliament would be ready and able to adopt a new Constitution for a new period of political and economic changes, or would merely redress the faults and omissions of the present one.

Péter Kántás: What You Need To Know about Minor Offences

The study examines the effectiveness and efficiency of activities of authorities (control, sanctions) against violations of administrative law – that is, minor offences including violations of local public orders as well as of administrative provisions – committed in Hungary. At present we do not know the expectations of the population towards the controlling-sanctioning “services” of public administration. Having investigated the major websites and statistical data of the three largest circles of authority in the field of minor offences burdened with nearly 600,000 cases per year, the study concludes that efficiency and results is a “phantom notions” in public administration. There is no data on proceedings initiated upon violations of administrative law; therefore, the elaboration of the parameters of results and efficiency of sanctioning legal procedures as well as the evaluation of the complete operation of the system are lacking. It remains to be seen how the Central Registry of Minor Offences, to be introduced in 2010, would change this situation.

József Petrétei: Some Questions on the Regulation of Parliamentary Factions

The study reflects on Péter Smuk’s essay on the competences of the faction leader published in the June issue of Közjogi Szemle. However, it focuses not only on the relations of the Speaker of the Parliament and the faction leaders, but also provides a wider overview on problems of regulation by the Hungarian Standing Orders. The preliminary question concerns the structural relations of the Parliament and party factions. As party factions are not organs of the Parliament in classical terms, the Speaker has only limited legal means to dissolve the inner contests of factions. The regulation in force is not detailed enough, which undermines the authority of the Parliament. The study suggests that a detailed regulation on the establishment and termination of factions, on the rights and duties of faction leaders as well as on the legal remedies against the decisions of factions could help improve the present situation.

Right to Assembly – Recent Problems of the Application of Law, Part III

The Parliamentary Commissioner for Civil Rights, within the framework of his project in 2008, convened for a second time a professional workshop on conflicts in the theory and practice of the freedom of assembly. The participants and lecturers were constitutional lawyers, representatives of civil society organizations (especially civil liberties unions), and police officers from Budapest and from the highest national level. The workshop covered a wide range of issues including the relationship of participants of a public demonstration to the police and the media, media coverage of demonstrations, police activities during demonstrations as well as questions of the culture of demonstrations. In the third part of the conference proceedings, we publish two studies by colleagues of Parliamentary Commissioner’s Office on institutional protection and the peaceful character of the right to assembly.

Adrián Fábián: The Content of Control

Control is one of the most frequent types of contact between administrative authorities; it is one of the most frequently analyzed objects of public administration science. The notion of control has a uniform definition neither in law, nor in jurisprudence, and the relevant administrative legal material is controversial and incomplete. The formulation of a precise definition of control is an important task for a number of reasons: it would clarify the essence of the concept, could facilitate the interpretation of relevant norms, and would assist the development of law.

Márton Sulyok – Balázs Gyenge: The Relationship of Law and Language in an Extraordinary Enterprise

Among the standards of freedom of information in the information society speed, efficiency and interoperability are quintessential preconditions. The 1979 Recommendation No. 854 of the Council of Europe already heralds the publication and accessibility of government information, and along with it, the freedom of information; The 2009 No. 1 Recommendation of the Commission sets forth the principles of electronic democracy, among them reinforcing the access to public sector information, given that the main objective of e-democracy is the support of democratic systems via electronic means. In Hungary, Section 61 (1) of the Constitution sets forth the right to access public information, whereas the preamble of Act No. XC of 2005 stresses that the development of the freedom of information is needed to promote the rule of law in a constitutional state. Led by these goals the Hungarian Legal WordNet, a database comprising unified terminologies of tax, customs and excise law for use of the Hungarian Customs and Finance Administration, was constructed by December 2008. This article lays out the challenges of research from a juridical standpoint with particular focus on how to accommodate the textual legal way of thinking with the practical toolbox of cyber-linguistics.


Összes lapszám