Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009/4. szám - 2010. január

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Fókusz

  • Herbert Küpper: IT-alapjog és elektronikus magánszféra – az alkotmánybíróság legitim jogfejlesztése vagy tilos jogalkotása? (I. rész)

Figyelő

  • Hazafi Zoltán: Határok nélkül, avagy a közszolgálat megközelítésének problémája
  • Vincze Attila: Egy félreértett alkotmánybírósági hatáskörről: a hatásköri összeütközés megszüntetése
  • Cserny Ákos: A miniszter alkotmányos jogi felelőssége az európai országokban
  • Serák István: Gondolatok a sztrájkjog és a tulajdonhoz való jog alkotmányos összefüggéseiről a 2008-as vasúti sztrájk apropóján
  • Visegrády Antal: Az igazságszolgáltatás néhány aktuális kérdése

Futurum

  • Nagy Gusztáv: A magyar gazdasági alkotmányosság alapjai – egyes alkotmányos alapértékek és alapvető jogok fényében
  • Mizser Csilla: Megyék és/vagy régiók – lesz még változás?

Faktum

  • Alkotmányellenességek a parkolásról szóló jogszabályokban (Kocsis Miklós)
  • Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának sztrájkjogi témájú alkotmánybírósági indítványa (Osztopáni Krisztián)

Fórum

  • Csink Lóránt: Az államfő jogállása Magyarországon és Európában (Jakab András)
  • A néma alkotmány – Tóth Gábor Attila könyvéről (Koltay András)
  • „A köztársasági Alkotmány 20 éve” – tudományos konferencia Pécsett (Csikós Tímea, Osztopáni Krisztián, Tömösvári Noémi, Tukszár Edit)
  • „A szuverenitás új határai” – az 5. Európai Jogász Fórum Közjogi Szekciójáról (Chronowski Nóra)
  • Nemzetközi szeminárium Vilniusban (Drinóczi Tímea)

Összefoglalók

Herbert Küpper: IT-alapjog és elektronikus magánszféra –
az alkotmánybíróság legitim jogfejlesztése vagy tilos jogalkotása? (I. rész)

A német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) 2008. február 27-én kelt határozatában – a szakirodalomban bevett rövid megnevezés szerint – „IT-alapjog” néven új alapjogot deklarált. Ennek kapcsán elvi szinten felvetődik az a kérdés, vajon legitim-e az ilyen alkotmánybírósági gyakorlat? Másképpen fogalmazva: az alkotmánybíráskodás új, addig az alkotmányszövegből ki nem olvasott (és talán „objektív szemmel” ki sem olvasható) alapjogok kialakításával korlátozhatja-e a törvényhozó mozgásterét? Erre, az alkotmánybíráskodás szerepének alapjait érintő kérdésre mind Magyarországon, mind Németországban választ kell adni. Herbert Küpper írása néhány olyan érvet mutat be, amelyek e válaszkereséshez felhasználhatók lehetnek.

Hazafi Zoltán: Határok nélkül, avagy a közszolgálat megközelítésének problémája

A szerző „Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda)” című doktori értekezésének szakmai vitája kapcsán elemzi a magyar közszolgálat fejlődésének kérdéseit, megújításának lehetséges irányait és feltételrendszerét. A közszolgálat fejlődésének történeti elemzése során azt a következtetést vonja le, hogy a köztisztviselői törvény ugyan deklarálta a karrierrendszer elveit, valójában a kezdetektől sem voltak adottak egy valódi karrierrendszer működéséhez szükséges intézményi és pénzügyi feltételek. A szabályozásban egyre inkább keverednek a karrierrendszer és az állástípusú rendszer jegyei és hiányzik a koncepcionális fejlesztés. Ennek következtében a közszolgálat egy szabályozási rendszerváltozás küszöbéhez ért, amelynek alapját nem a kétféle modell szembeállítása, hanem központilag harmonizált összekapcsolása képezheti.

Vincze Attila: Egy félreértett alkotmánybírósági hatáskörről: a hatásköri összeütközés megszüntetése

Az Abtv. 50. § (1) bekezdése alapján, „[h]a – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését”. Ez a hatáskör a gyakorlatban egy közigazgatási hatáskör-kijelölő normává vált (I.), ami azonban se nem illeszthető az alkotmánybírósági hatáskörök rendszerébe, se nem alkalmazható a Ket. hatályba lépése óta (II.). Ezért a jelen írásnak az a hipotézise, hogy hogy ez valójában egy német Organstreitverfahren (III.) szerepét kellene betöltse, de számos ok miatt erre nem került sor (IV), bár elvben erre alkalmas lenne az Abtv. 50. § (V.). és eljárásjogilag is át lehetne terelni ide az erre irányuló, de más formában megjelenő eljárásokat (IV.), ami azzal az előnnyel is járna, hogy számos eleddig alkotmánybírósági hatáskörbe nem tartozó közjogi aktus is ellenőrizhetővé válna.

Cserny Ákos: A miniszter alkotmányos jogi felelőssége az európai országokban

A miniszterek alkotmányos jogi felelőssége a civil államok egyik alkotmányos biztosítéka. Gyakorlati megvalósulása abban áll, hogy a közhatalmat gyakorló különböző szervezetek érvényesíthetik a végrehajtó hatalom vezetőinek személyi felelősségét. Az alkotmányjogi felelősség oly módon valósul meg, hogy a végrehajtó hatalom vezetőit különleges tevékenységek miatt egy különleges bíróság előtti eljárás során lehet felelősségre vonni, az általánostól mind funkciója, mind tartalma tekintetében különböző jogi szabályozás alapján. Így ez a speciális szabályozás a miniszteri felelősség garanciájának tekinthető, mivel a hagyományos eljárási és szervezeti megoldások úgy tűnik – kétség kívül – nem biztosítják a bűncselekményt elkövető miniszterek elszámoltathatóságát. Az elszámoltathatóság ilyen fajta eljárás-központú formája, főként azon elemek vizsgálatát igényli, melyek az imént meghatározott különleges vonással rendelkeznek. Következésképpen, a felelősség alapját a vád és ítélet szervezetei, az eljárási szabályok, valamint az elszámoltathatóság jogi következményei képezik.

Serák István: A sztrájkjog és a tulajdonhoz való jog összefüggései: gondolatok egy határozatlan idejű országos sztrájk apropóján

A dolgozat alapgondolataként a 2008. év karácsonyán lezajlott vasutassztrájk egyik követelésének alkotmányellenességét állítom, és ezzel összefüggésben a sztrájkjog és a tulajdonhoz való jog magyar szabályozásának néhány kérdését elemzem. A sztrájkjog témakörén belül a fogalmi alapokat és a sztrájk céljának, a tulajdonhoz való jog körében pedig a jog lényeges tartalmának, valamint a rendelkezési jog kérdéseit taglalom. Rámutatok arra, hogy az Alkotmányban tételezett sztrájkjog, hiányos szabályozási háttér mellett sem irányulhat a tulajdonhoz való jog lényeges tartalmának – a konkrét esetben a munkáltatók, mint tulajdonos a rendelkezési jogának – korlátozására, a szakszervezet követelése ugyanis a rendelkezési jogból folyó autonómiáját egy adott területen teljes körűen el kívánta vonni, ami a tulajdonhoz való jog lényeges tartalmát sértette volna.

Visegrády Antal: Az igazságszolgáltatás néhány aktuális kérdése

A tanulmány a harmadik hatalmi ág működésének két jelentős és aktuális problémájával, az ítélkezés hatékonyságával és a bírói etikával foglalkozik. Utóbbi kapcsán hat pontba foglalva rendszerezi és ismerteti a bírói etikának a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai kódexekből következő fundamentális elveit és szabályait. Kiemelendő, hogy tanulmányának tárgyát képezik az etikai szabályok alkalmazásával, illetve megszegésével összefüggő kérdések is.

Nagy Gusztáv: A magyar gazdasági alkotmányosság alapjai – egyes alkotmányos alapértékek és alapvető jogok fényében

A rendszerváltozás eredményei lényegében két nagy területet változtattak meg: a társadalom és a gazdaság területeit. Az utóbbi területen bekövetkezett változások azonban – az előbbivel szemben – nem hagytak nyomot az Alkotmányon, a gazdasági alkotmány szinte teljesen hiányzik, pedig a közjogi-politikai alkotmány garanciarendszeréhez hasonló biztosítékokra a gazdaság szférájában is szükség volna. A gazdasági alkotmány alapvető célja az állam szabályozó-közhatalmi és gazdálkodó-tulajdonosi szerepeinek következetes szétválasztása, a (szociális) piacgazdaság és a gazdasági, szociális és kulturális alapvető jogok biztosítása, valamint ezeken keresztül az adott gazdasági körülmények közötti optimális jólét és gazdasági biztonság megteremtése az embereknek.

Mizser Csilla: Megyék és/vagy régiók – lesz még változás?

A rövid tanulmány részlet a Regionalizmus és önkormányzatok című doktori értekezésből, melynek témája a régiók és a regionalizmus átfogó vizsgálata, többoldalú megközelítése. A dolgozat a régiók és a regionalizmus hazai és egyes európai vonatkozásait vizsgálja az önkormányzatok szemszögéből. Érinti a tágabb történelmi, politikai, kulturális összefüggéseket is és kitér a régiók szempontjából jelentős kihívásokra és lehetőségekre. Vizsgálja a középszint problémáját, a megye – avagy régió kérdésének középpontba állításával. A NUTS-rendszerben egyaránt szükség van a 2. és 3. szintre, tehát régióra és megyére is. De a kettő nem is zárja ki egymást: ésszerű és szakmai alapokon álló munkamegosztást kell a két területi szint között kialakítani, azzal, hogy kimondjuk és véglegesítjük: a prioritás a régióé.

Contents

Focus

  • Herbert Küpper: IT-fundamental Right and Electronic Privacy – the Constitutional Court’s Legitimate Law Improvement or Prohibited Legislation? (Part 1)

Observer

  • Zoltán Hazafi: Without Borders, or the Problem of Approaching Public Service
  • Attila Vincze: On a Misunderstood Competence of the Constitutional Court: Elimination of Conflicts of Competence
  • Ákos Cserny: The Responsibility of Ministers under Constitutional Law in the European Countries
  • István Serák: The Relationship of the Right to Strike and the Right to Property: Some Ideas on the Grounds of a General Strike in Hungary
  • Antal Visegrády: Some current issues of the justice

Futurum

  • Gusztáv Nagy: The Foundations of the Hungarian Economic Constitutionalism in the Light of Various Basic Rights and Constitutional Principles
  • Csilla Mizser: Counties and/or Regions – Will There Be Any Changes?

Factum

  • Unconstitutionality of Regulation on Parking (Miklós Kocsis)
  • Initiative of the Ombudsman on Right to Strike before the Constitutional Court (Krisztián Osztopáni)

Forum

  • Lóránt Csink: The Status of the Head of State in Hungary and in Europe
  • The Mute Constitution – on the Book of Gábor Attila Tóth (András Koltay)
  • “Twenty Years of Republican Constitution” – Conference in Pécs (Tímea Csikós, Krisztián Osztopáni, Noémi Tömösvári, Edit Tukszár)
  • “New Limits of Sovereignty” – 5th European Jurists’ Forum, Public Law Session (Nóra Chronowski)
  • International Seminar in Vilnius (Tímea Drinóczi)

Summary

Herbert Küpper: IT-fundamental Right and Electronic Privacy – the Constitutional Court’s Legitimate Law Improvement or Prohibited Legislation? (Part 1)

The German Federal Constitutional Court (Bundesverfassungsgericht) in its decision – adopted on 27 February 2008 – declared a new fundamental right, which is referred in the literature as „IT-fundamental right”. This raises the theoretical question: Is this practice of the Constitutional Court legitimate or not? With other words: Could the Constitutional Court limit the legislator’s freedom to create new fundamental rights, which did not exist previously? This question has to be answered in Germany and in Hungary as well, as it connects closely to the basics of the role of the Constitutional Courts. The study demonstrates some of the arguments, which can be useful in answering these questions.

Zoltán Hazafi: Without Borders, or the Problem of Approaching Public Service

The author analyzes the questions of Hungarian public service’s development, and the possible directions and conditions of its renewal on the occasion of the professional debate of his doctoral thesis “Our public service law in the changing national and international context (de lege lata, de lege ferenda)”. While analyzing the development of the public service from a historical perspective, he draws the consequence that though the act on civil service declared the principle of a career system, in reality the financial and institutional conditions necessary for a functioning career system were missing from the start. The characteristics of the career- and job-based systems are mixed in the regulation, and there is no conceptual development. Consequently, public service has reached the threshold for a change of regime in regulation, which should be based on a centrally harmonized linking of the two models.

Attila Vincze: On a Misunderstood Competence of the Constitutional Court: Elimination of Conflicts of Competence

According to Section 50 of the Act on the Constitutional Court if conflicts of competence arise between state organs other than courts, these organs may propose the elimination of the conflict of competence to the Constitutional Court. This competence has become a general competence to determine the administrative organ having power and duty to proceed. However, this interpretation does not fit into the system of the competences of the Constitutional Court and cannot be applied in this sense since the new rules of administrative procedure are to be applied. Hence, the author argues that this competence should be reinterpreted in the sense of the German Organstreitverfahren, which also could solve many problems of contemporary Hungarian constitutional law. Even if the wording makes it capable to interpret as an Organstreitverfahren there are many reasons why it has not happened yet. The author also proposes a procedural solution in order to enforce the proper use of this competence.

Ákos Cserny: The Responsibility of Ministers under Constitutional Law in the European Countries

The responsibility of ministers under constitutional law is meant to be one of the constitutional guarantees of states. Due to its realisation in practice the personal responsibility of the leaders in the executive power can be validated by different organizations of public authority. The responsibility under constitutional law is realized "when leaders of the executive power might be held accountable for special activities in a special procedure before a special court based on legal regulations, which are different from the general rules in both feature and content. Thus, this special regulation can be regarded as a guarantee of ministerial responsibility, since the traditional procedural and organisational solutions do not seem to adequately secure the accountability of the ministers who have committed crimes. This procedure-oriented form of accountability principally demands the investigation of elements, which sustain the special features defined previously. Consequently, the basis of responsibility consists of the organisations dealing with prosecution and the passing of judgements, the procedural regulations as well as the legal consequences of accountability.

István Serák: The Relationship of the Right to Strike and the Right to Property: Some Ideas on the Grounds of a General Strike in Hungary

The author claims that the actions of railway trade union, which called out a general strike in December 2008, were unconstitutional, because it intended to persuade the railway company to allow a certain amount of money for each worker of the company after the privatization of one subsidiary company. The author, therefore, examines the Hungarian legal regulation of the right to strike and the right to property. The paper construes the categories of strike, considers its lawful purposes, and within the domain of the right to property, the right of the owner to free disposition. The author demonstrates that the right to strike does not allow the strikers to restrict the right to free disposition as a substantial matter of the right to property.

Antal Visegrády: Some current issues of the justice

This study deals with 2 significant and current problems of the third branch – the efficiency of judging and the judicial ethics. In connection with the latter, he methodizes into 6 points and describes the fundamental principles and rules, stemming from the available international and national codes, of the judicial ethics. It shall be emphasized, that the issues connected to the application, or violations of ethical rules are subject of his study, as well.

Gusztáv Nagy: The Foundations of the Hungarian Economic Constitutionalism in the Light of Various Basic Rights and Constitutional Principles

The change of regime in Hungary brought fundamental changes in both the social and economic sphere, but in the latter case this did not leave traces on the Constitution, unlike in the first case: an economic constitution is still and almost completely missing. It is clear that the economic field requires the same guarantees as the sphere of public institutions and politics. The main goal of an economic constitution is to guarantee a consequent separation of the two roles of the state – that of the regulator-legislator and of the owner-manager – and to assure the functioning of the (social) market economy and the basic economic, social and cultural rights, to create a framework through these rights that bring optimal well-being and economic security to the people within the given economic situation.

Csilla Mizser: Counties and/or Regions – Will There Be Any Changes?

This short study is a part of the dissertation entitled „Regionalism and Self-governments”, which has studies regionalism in a comprehensive manner. The dissertation examines national and European concepts of regions and regionalism from the point of view of self-governments. It portrays the wider historical, political and cultural connections, and touches upon major challenges and possibilities concerning regions. It also studies the problems of mid-level administration by focusing on the question of counties vs. regions.

In the NUTS system there are both level 2 and 3, that is, both countries and regions, are necessary. But they do not exclude each other: a rational and professional division of labour between the two regional units needs to be established, but it should be clearly states that the regions enjoy priority.


Összes lapszám