Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010/1. szám - 2010 március

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Fókusz

  • Herbert Küpper: IT-alapjog és elektronikus magánszféra – az alkotmánybíróság legitim jogfejlesztése vagy tilos jogalkotása? (II. rész)

Figyelő

  • Blutman László: A nemzetközi szerződések törvénybe iktatása: homokszemek a gépezetben
  • Chronowski Nóra: Szolidaritás az alkotmányban és azon túl?
  • Wiener György: Formális és informális elemek a kormányzásban (I. rész)
  • Müller György: A Miniszterelnöki Hivatal fejlesztésének irányai (1990-2009)
  • Koi Gyula: Adminisztratív komparatisztika: tegnap, ma, holnap
  • Szilovics Csaba: Korrupció és közbeszerzés

Futurum

  • Kocsis Miklós: Köztes szervezetek a felsőoktatási igazgatásban

Faktum

  • Alkotmányellenes a jogalkotási törvény (Kocsis Miklós)
  • Alkotmánybírósági döntés az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról (Ercsey Zsombor)

Fórum

  • „A kommentár módszertani paradigmaváltást is jelent” – Beszélgetés Jakab Andrással (Chronowski Nóra)
  • Tabló a nyugat-európai országok és az Európai Unió törvényhozásáról (Serák István)
  • Éghajlatvédelmi tárgyalások fagyos légkörben – a koppenhágai klímakonferencia kudarcának háttere (Pánovics Attila)
  • „Magyarország 2011 – Kihívások és lehetőségek” (Kocsis Anita Hanga)

Összefoglalók

Herbert Küpper: IT-alapjog és elektronikus magánszféra –
az alkotmánybíróság legitim jogfejlesztése vagy tilos jogalkotása? (II. rész)

A német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) 2008. február 27-én kelt határozatában – a szakirodalomban bevett rövid megnevezés szerint – „IT-alapjog” néven új alapjogot deklarált. Ennek kapcsán elvi szinten felvetődik az a kérdés, vajon legitim-e az ilyen alkotmánybírósági gyakorlat? Másképpen fogalmazva: az alkotmánybíráskodás új, addig az alkotmányszövegből ki nem olvasott (és talán „objektív szemmel” ki sem olvasható) alapjogok kialakításával korlátozhatja-e a törvényhozó mozgásterét? Erre, az alkotmánybíráskodás szerepének alapjait érintő kérdésre mind Magyarországon, mind Németországban választ kell adni. Herbert Küpper írása néhány olyan érvet mutat be, amelyek e válaszkereséshez felhasználhatók lehetnek.

Blutman László: A nemzetközi szerződések törvénybe iktatása: homokszemek a gépezetben

A 2005. évi L. törvény szabályozza azon nemzetközi szerződések megkötésének, kihirdetésének és értelmezésének belső eljárásait és szabályait, melynek Magyarország részesévé válik. A törvény új rendelkezéseket vezetett be, melyek tisztáztak sok kérdést ezekben az eljárásokban, de néhány probléma fennmaradt. A tanulmány ezeket elemzi és kitér olyan kérdésekre, mint a világos különbségtétel fontossága a nemzetközi szerződés törvénybe iktatása és kihirdetése között; a kihirdetésről szóló törvényekben előforduló „kihirdetésről szóló deklarációt” tartalmazó rendelkezések, és hatályba lépésük időpontja; a magyar jogi nyelvben szokásosan alkalmazott „kihirdető törvény” fogalmának problémája; a nemzetközi szerződések nyilvántartása; vagy a Magyarország által 2005 előtt kötött, be nem iktatott és ki nem hirdetett nemzetközi szerződések kérdése és helyzete.

Chronowski Nóra: Szolidaritás az alkotmányban és azon túl?

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szolidaritás elve miként értelmezhető alkotmányjogi szempontból. Ehhez előkérdésként a szolidaritás általános jelentését tárja fel, illetve áttekinti a szolidaritási elv relevanciáját más tudományterületek szempontjából. Ezt követően jogi szempontból azt vizsgálja, hogy a szolidaritásnak van-e alkotmányi meghatározottsága, azaz jogi értéknek, alkotmányi értéknek tekinthető-e a demokratikus jogállamban, megjelenik-e a normatartalomban vagy az alkotmánybírósági érvelésben.

Wiener György: Formális és informális elemek a kormányzásban

Kormányzás és jog viszonyát, kapcsolatrendszerét fogalmilag is a formalitás és a megszüntethetetlen informalitás kettőssége jellemzi. E politikai tevékenység ugyanis túlmutat a jog szféráján, a normák alkotásán és alkalmazásán. Bár a kormányzás általános szervezeti kereteit az írott- és a szokásjog kétségtelenül meghatározza, s működésének egyik legfontosabb eszköze a szabályozás, folytonosan változó tartalmát és a döntéshozatal konkrét mechanizmusát a normák alig határolhatják körül. A jog szerepe a kormányzati tevékenység rendezésében természetesen történelmi koronként és országonként jelentősen átalakult. Modern viszonyok között a változás elsősorban a politika fokozódó „közjogiasítását” jelentette. A kétrészes tanulmány az említett jelenségeket a magyar kormányzati ciklusok elemzésével szemlélteti, az Antall-kormánytól a Bajnai-kabinetig.

Müller György: A Miniszterelnöki Hivatal fejlesztésének irányai (1990-2009)

A miniszterelnök középponti helyzete olyan szervezeti hátteret feltételez, amelyen keresztül kézben tarthatja kormányának működését és meghatározhatja a kormánypolitikát. Ennek kialakítása hosszabb időt, több kormányzati ciklust igényelt, és csak az Orbán-kormánnyal fejeződött be. A Miniszterelnöki Hivatal alkalmassá tétele a kormányzati folyamatok vezérlésére, fejlesztésének elkerülhetetlen és elvében helyes iránya volt. A hatalomkoncentrációnak azonban létezett a kormányzati központtá szervezéstől nem könnyen megkülönböztethető rosszabbik útja is, mert a Miniszterelnöki Hivatalt a kezdettől és mindinkább mértéktelenebbül a kormányzati szerkezet alakításának eszközeként is használták.

Koi Gyula: Adminisztratív komparatisztika: tegnap, ma, holnap

A tanulmány bemutatja az Amerikai Egyesült Államok, a (volt) Szovjetunió, Franciaország, Németország, és Magyarország összehasonlító közigazgatásának történeti hátterét. A tanulmány megemlékezés a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete megalapításának 60. évfordulójáról. Az első rész bemutatja az összehasonlító közigazgatás különféle művelőit, és jellemző műveiket. A szerző figyelemmel van az összehasonlító közigazgatás kutatásában megmutatkozó hiányosságokra. A második rész vizsgálja a magyarországi összehasonlító közigazgatási kutatásokat 1972 és 2009 között. Az összehasonlító közigazgatás terén végbement első fontos kutatás „A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos megalapozása” (1972-1987) volt. Az összehasonlító közigazgatás hazai kutatásának legjelentősebb alakja Lőrincz Lajos, az IIAS volt alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatóprofesszora.

Szilovics Csaba: Korrupció és közbeszerzés

A közpénzek felhasználása az állami működés azon metszete, amelyben a jogosulatlan előny megszerzése közvetlen módon, és viszonylag szabadon történhet meg úgy, hogy a döntési pozícióban lévő a rábízott közvagyonból kis kockázattal képes a közpénzt magánpénzzé transzformálni. A magyar állam működése – főként a közbeszerzések rendszere – a gyakorlati tapasztalatok és kutatások szerint jelentős korrupciós érintettséget mutat. E tanulmány célja, hogy a rövid történeti áttekintés után a közbeszerzési korrupció társadalmi hátterét elemezze, illetve felhívja a figyelmet a norma szövegének néhány érdekességére, amellyel a kreatív, de rosszindulatú felhasználók visszaélhetnek. Négy alapvető tényezőt vizsgál: a magyar társadalom alacsony szintű jogkövetési hajlandóságát, a jogi-pénzügyi kultúra alacsony színvonalát, a politika szerepét, valamint a magyar pályázati rendszer működését. Végezetül kitér néhány további, közbeszerzéssel kapcsolatos problémára is – mint például a központosított közbeszerzés jogi helyzete, egyes jogintézmények eltérő definíciója stb. – és megoldási javaslatokat is megfogalmaz, felsorolva a kapcsolódó eszközöket.

Kocsis Miklós: Köztes szervezetek a felsőoktatási igazgatásban

A tanulmány a felsőoktatási autonómia alakításában részt vevő szervezetekre vonatkozó általános megállapításokat követően bemutatja a köztes szervezetek rendszerének magyarországi megvalósulását. Részletesen elemzi egymáshoz való viszonyukat, és a leszűrt következtetések hasznosításával javaslatokat fogalmaz meg a rájuk vonatkozó joganyag fejlesztésére vonatkozóan.

Contents

Focus

  • Herbert Küpper: IT-fundamental Right and Electronic Privacy – the Constitutional Court’s Legitimate Law Improvement or Prohibited Legislation? (Part 2)

Observer

  • László Blutman: Enactment of International Treaties: Sand in the Machine
  • Nóra Chronowski: Solidarity in the Constitution and Beyond?
  • György Wiener: Formal and Informal Elements in the Governance
  • György Müller: Directions of Development of the Prime Minister’s Office (1990-2009)
  • Gyula Koi: Administrative Comparatistics: Yesterday, Today, Tomorrow
  • Csaba Szilovics: Corruption and Public Procurement

Futurum

  • Miklós Kocsis: Intermediate Organizations in the Administration of Higher Education

Factum

  • Unconstitutionality of the Act on Legislation (Miklós Kocsis)
  • Constitutional Court Decision on the Property Tax (Zsombor Ercsey)

Forum

  • ‘The Commentary Means Also a Change of Paradigm Regarding the Methodology’ – Interview with András Jakab (Nóra Chronowski)
  • Survey on the Legislation of West-European Countries and the European Union (István Serák)
  • Climate Protection Negotiations in a Cool Atmosphere – the Background of Failing the Climate Conference in Copenhagen (Attila Pánovics)
  • ‘Hungary 2011 – Challenges and Opportunities’ (Anita Hanga Kocsis)

Summary

Herbert Küpper: IT-fundamental Right and Electronic Privacy – the Constitutional Court’s Legitimate Law Improvement or Prohibited Legislation? (Part 2)

The German Federal Constitutional Court (Bundesverfassungsgericht) in its decision – adopted on 27 February 2008 – declared a new fundamental right, which is referred in the literature as „IT-fundamental right”. This raises the theoretical question: Is this practice of the Constitutional Court legitimate or not? With other words: Could the Constitutional Court limit the legislator’s freedom to create new fundamental rights, which did not exist previously? This question has to be answered in Germany and in Hungary as well, as it connects closely to the basics of the role of the Constitutional Courts. The study demonstrates some of the arguments, which can be useful in answering these questions.

László Blutman: Enactment of International Treaties: Sand in the Machine

In 2005 an Act has been passed regulating internal legal procedures and rules of concluding, promulgating and interpreting international treaties, to which Hungary becomes a State Party. It introduced new legal rules which clarified many questions in these procedures but some problems have survived. This article analyses these problems touching upon the necessity to make clear distinction between promulgation and enactment of international treaties; the clauses containing „declaration of promulgation” of the Acts by which international treaties are adopted as domestic law and the entering into force of these clauses; the problem concerning the concept of "promulgating Acts" regularly used in Hungarian legal terminology; the official registration of international treaties; or the question and status of international treaties concluded before 2005 by Hungary, which have not been enacted and promulgated.

Nóra Chronowski: Solidarity in the Constitution and Beyond?

In the days of financial and economic crises, social stress, global pandemics or natural disasters the question of solidarity comes to the front. The study argues that the principle of solidarity also has constitutional significance and legal relevance. It can be interpreted as a constitutional value which results its effective constitutional protection by the courts. Three projections of solidarity can be distinguished on a constitutional level: the political, the social and the international – or global – solidarity. These projections can also be found in the Hungarian Constitution, however, the Constitutional Court referred mainly to the social solidarity in its decisions dealing with the social insurance system.

György Wiener: Formal and Informal Elements in the Governance

The relationship between governance and law is characterized conceptually by the dichotomy of formality and informality which cannot be eliminated. Namely, this political activity goes beyond the sphere of law, the creation and application of norms. Although, the general institutional framework of governance is unquestionably determined by the written and customary law, and one of the most important instruments of its operation is the regulation, the norms can hardly delimit its always changing content and the concrete mechanism of decision-making. The role of law in the settlement of governmental activity has significantly changed through the ages in different countries. In modern relations, the change primarily means the increasing “public legalisation” of politics. The two-pieced study illustrates the above-mentioned phenomenon with the analysis of Hungarian governmental cycles, from the Antall government to the Bajnai cabinet.

György Müller: Directions of Development of the Prime Minister’s Office (1990-2009)

The central position of the Prime Minister presupposes an institutional background, through which he/she is able to hold the functioning of his/her government and is able to determine the politics of government in hand. The evolving of this background required a long period of time and more governmental cycles, and it ended only with the Orbán government. To make the Prime Minister’s Office suitable for controlling the governmental processes was unavoidable and a principally appropriate direction of its development. Although, the concentration of powers had a worse way as well, which is not easily distinguishable from the central governmental organization, because the Prime Minister’s Office was used from the beginnings and increasingly disproportionately as tool of formulating the governmental framework.

Gyula Koi: Administrative Comparatistics: Yesterday, Today, Tomorrow

The paper explores the historical backgrounds of the comparative public administration in the United States, the (former) Soviet Union, France, Germany, and Hungary. This study is a commemoration of the 60th anniversary of the founding of the Institute of Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences. The first part examines the concept of comparative public administration. This part presents the different scholars and typical works of comparative public administration. The author pays attention to the typical lacunae of research in the field of comparative public administration. The second part analyses research in comparative public administration in Hungary from 1972 to 2009. The first important scientific research in the field of comparative public administration was the “The Complex Scientific Foundation of the Development of the Public Administration” (1972-1987). The most important scholar of the Hungarian Researches in comparative public administration is Lajos Lőrincz, the former vice-president of IIAS, ordinary member of the Hungarian Academy of Sciences, research-professor of the Institute of Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences.

Csaba Szilovics: Corruption and Public Procurement

The use of public funds is a part of state operation, in which the undue advantage may be obtained in a direct way and relatively quite easily, as the person in a decision-making position is able to transform the state property into private property at low risk. Significant corruption can be experienced regarding the operation of the Hungarian state, and especially the public procurement system. The aim of this paper is to analyze the social background of corruption regarding public procurement, furthermore to draw the attention to the most interesting parts of legal regulation, which the creative, but malicious users may abuse. Four basic factors are examined: the low level of compliance of Hungarian society, the poor legal and financial culture, the role of politics, and the operation of the Hungarian tendering system. Finally, further problems related to public procurement are also mentioned (for instance, the legal background of the centralized public procurement system, the different definition of certain legal institutions, etc.), and proposals are made with pointing out the related measures.

Miklós Kocsis: Intermediate Organizations in the Administration of Higher Education

After respective general statements of organizations participating in the framing of higher educational autonomy, the study introduces the fulfillment of intermediate organizations’ system in Hungary. It analyzes their relationship in detail and proposes amendments concerning legislative developments utilizing the right conclusions drawn.


Összes lapszám