Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010/2. szám - 2010 június

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Fókusz

  • Ádám Antal: A középmérték és az értékpluralitás elméletének íve

Figyelő

  • Wiener György: Formális és informális elemek a kormányzásban (II. rész)
  • Komanovics Adrienne: Információszabadság Európában: Az Európa Tanács egyezménye a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről
  • Domaniczky Endre: Az első magyar egyesülési törvényjavaslat

Futurum

  • Christián László: Alternatív megoldások a rendészetben
  • Hadi Nikolett: A jelnyelvi nyelvi státusz tartalma hazánkban a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény alapján
  • Techet Péter: Érvényesség, érvényesülés és az akarat

Faktum

  • Alkotmányellenes a Ptké. (Kocsis Miklós)

Fórum

  • Húsz év után (Szabó Máté – Pesti Sándor)
  • Alkotmányjogi Tudományos Diákkörök országos találkozója (Bencze Judit, Huba Lilla Luca, Kecskeméti László, Naszladi Georgina)

Összefoglalók

Ádám Antal:*A középmérték és az értékpluralitás elméletének íve

Szerző a középmértékre vonatkozó különböző felfogások áttekintését és értékelését követően vázolja a pluralista értékfelfogásra vonatkozó nézetét, azon belül pedig a pluralista jogi axiológiai felfogását, amely szerint bármely jelentős normarendszer előírásai, értékforrásúak és értékszolgálatúak. A komplex emberi biztonság jelentőségének érzékeltetését követően vizsgálja e követelménynek az „optimálist” szolgáló középmértékkel összefüggő viszonyát.

Wiener György: Formális és informális elemek a kormányzásban (II. rész)

A tanulmány a magyar kormányzati gyakorlatban 1998-tól megfigyelhető formális és informális elemek bemutatására és értékelésére koncentrál, kiemelve, hogy az 1998-2002 között regnáló kormány, miközben meghatározó jelentőségű változtatásokat hajtott végre a formális szerkezetben, új, többelemű informális intézményrendszert is kiépített, amelyet részben – részleges módosításokkal – a későbbi kormányok is átvettek. A tényleges hatalmat mindegyik időszakban jórészt az előkészítő megbeszélések gyakorolták.

Komanovics Adrienne: Információszabadság Európában: Az Európa Tanács egyezménye a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről

Az Európa Tanács tagjai 2009. június 18-án írták alá a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló egyezményt, amely mint ilyen, jelenleg teljesen egyedülálló a megannyi nemzetközi szerződés között. Habár nagy várakozás előzte meg, sajnálatos módon az Egyezmény szabályai túlságosan „puhára” sikerültek. Pozitívum, hogy az Egyezmény tágan határozza meg a szerződés tárgyi hatályát és a kedvezményezettek körét, azonban az Egyezményből hiányzik a nyitottság vélelmének lefektetése, vagy a közérdekű bejelentők védelme. Az Egyezmény szűken határozza meg a kötelezetti kört; a határidőkre és a belső jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályok nagyon puhák, továbbá a monitoring rendszer is lehetne hatékonyabb, például az egyéni petíciós jog biztosításával. Sokkal haladóbb szabályok is születhettek volna a részvételi hajlandóság csökkenésének valós veszélye nélkül.

Domaniczky Endre: Az első magyar egyesülési törvényjavaslat

A tanulmány az első magyar, az országgyűlés által nem tárgyalt, végül irattárba került, és elfeledett egyesületi (és gyülekezési) törvényjavaslatot kívánja bemutatni. Tekintettel arra, hogy a korszakban az egyesülési és gyülekezési szabályokat általában egymásra figyelemmel szabályozták, a tanulmány elemzi a gyülekezési részt is, amelyet össze is hasonlít egy korabeli törvénnyel: az 1875-ös horvát gyülekezési jogszabállyal. Az elemzés célja az egykori magasszintű kodifikációs tevékenység és – a jelenlegi szabályozás újragondolása kapcsán – az egykori magyar megoldások bemutatása.

Christián László: Alternatív megoldások a rendészetben

Jelen tanulmány egy PhD disszertáció témaköreit, irányvonalait és alapvetéseit igyekszik nagyon vázlatosan bemutatni. A disszertáció célja átfogó képet adni a magyar rendészetről, nemzetközi összehasonlítással. A jelen struktúrából kiindulva azt vizsgálom, hogy milyen alternatív megoldásokkal lehetne hatékonyabbá tenni a rendészet működését. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az állami rendészeti monopólium alternatíváit keresem, hanem azt, hogy a rendészeti feladatok, hatáskörök hogyan oszthatók meg másként a rendészetben érdekelt szervek között.

Hadi Nikolett: A jelnyelvi nyelvi státusz tartalma hazánkban a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény alapján

A tanulmány a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt vizsgálja. A törvény célja a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, továbbá annak biztosítása, hogy a hallássérült és a siketvak személyek a magyar jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használhassák, és az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást igénybe vehessék. A tanulmány elemzi a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek elsajátítására vonatkozó szabályokat.

Techet Péter: Érvényesség, érvényesülés és az akarat
Az akarat szerepe az alkotmányozásban és a jogéletben

A dolgozat annak az igazolási kísérlete, hogy a jog érvényességének és a jog érvényesülésének fogalmát, jelenségét az akarat révén kössük össze. Ennek alapján az alkotmányozást a létrehozó és elfogadó akaratok találkozásaként értelmezzük – de az egész jogi élet hatékonysága is eme összefüggés dinamikájától, vitalitásától függ. A dolgozat a jog megszületésének elméleti ábrázolásához kínál egy olyan modellt, amelyben az akarat játssza a főszerepet.

Contents

Focus

  • Antal Ádám: Theoretical Curves of the Median Term and the Value of Pluralism

Observer

  • György Wiener: Formal and Informal Elements in Governance (Part 2)
  • Adrienne Komanovics: Freedom of Information in Europe: Agreement of the European Council on the Accessibility of Documents Containing Data of Public Interest
  • Endre Domaniczky: The First Draft of the Hungarian Act on the Right of Association

Futurum

  • László Christián: Alternative Solutions in Law Enforcement
  • Nikolett Hadi: The Content of Linguistic Status of Sign Language in Hungary under the Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the Use of Hungarian Sign Language
  • Péter Techet: Validity, Effectiveness and Will

Factum

  • Decision of the Constitutional Court on the Effect of Civil Code (Miklós Kocsis)

Forum

  • Twenty Years After (Máté Szabó – Sándor Pesti)
  • Scientific Student Conference on Constitutional Law (Judit Bencze, Lilla Luca Huba, László Kecskeméti, Georgina Naszladi)

Summary

Antal Ádám: Theoretical Curves of the Median Term and the Value of Pluralism

The author reviews and evaluates various approaches on the median term followed by outlines on his view of the pluralist value conception, including his pluralist position of legal axiology, according to which the provisions of any notable standard system originate from and serve values. After indicating the importance of complex human security, he examines the relationship of that requirement with the “optimal” median term.

György Wiener: Formal and Informal Elements in Governance (Part 2)

The paper introduces and evaluates formal and informal elements in the practice of Hungarian governance since 1998. The government established a new, multiple informal institutional system between 1998 and 2002, which was partially prolonged by the following governments with particular modifications. The government introduced decisive changes of great importance in the formal governmental structure between 1998 and 2002. In those times, power had mostly been exercised via preliminary sessions.

Adrienne Komanovics: Freedom of Information in Europe: Agreement of the European Council on the Accessibility of Documents Containing Data of Public Interest

The Council of Europe Convention on Access to Official Documents (2009) is the first binding international legal instrument to recognise a general right of access to documents. While there are several positive aspects, such as the broad definition of the material scope, the generously stipulated group of beneficiaries as well as the list of exemptions, the Convention nevertheless displays several shortcomings. The Convention fails to include a clear guarantee of the right of access to documents and the presumption of openness. The narrow definition of ”public authorities” the failure to set clear time frames, as well as the absence of limits on State reservations seriously undermine the effectiveness of the right to information. The paper argues that more progressive provisions could have been adopted, arguably without the risk of limited participation in the Convention.

Endre Domaniczky: The First Draft of the Hungarian Act on the Right of Association

This paper focuses on the first – and forgotten – final draft of the act on the right of association (and assembly) of 1868, which had never been discussed in the Hungarian Parliament. Because of the joint regulation of these fundamental rights, the study analyses the rules of the draft concerning the right of assembly and compares it to the Croatian act on the right of assembly of 1875. The aim of the research was to demonstrate the high-level of codification and the formal solutions of regulation of the right of association.

László Christián: Alternative Solutions in Law Enforcement

This essay will briefly introduce the main themes and topics of a PhD thesis about alternative law enforcement. The thesis aims to introduce and describe the Hungarian law enforcement system and enforcement bodies, and provide a comparison to other international law enforcement systems and practices. The starting point is the present enforcement structure, and a study of alternative solutions that would be more efficient. It is important to emphasize, that the author does not seek an alternative to the State enforcement monopoly, but rather examines the possibility of rearranging the enforcement tasks and competences between affected organisations.

Nikolett Hadi: The Content of Linguistic Status of Sign Language in Hungary under the Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the Use of Hungarian Sign Language

The study examines the Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the use of Hungarian Sign Language. One of the purposes of the Act is to recognize the linguistic status of Hungarian Sign Language. Besides, the Act ensures that deaf and deaf blind persons can use Hungarian Sign Language and special communication systems and have access to sign language interpreting services financed by the state. The study analyzes the rules pertaining to the learning of the sign language and special communication systems.

Péter Techet: Validity, Effectiveness and Will
The Role of the Will in Constitution-Making and Legal Reality

 
This paper tries to prove that the idea and the phenomenon of force (validity) and success (effectiveness) of the law should be connected with the will. By this reason, constitution-making can be explained as the coincidence of the establishing and accepting will – but the efficiency of the total legal reality depends on the dynamism and vitality of this relationship. The paper offers a theoretical model describing the birth of law in which the will plays the leading part.


Összes lapszám