Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010/3. szám - 2010 október

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Fókusz

  • Koltay András: Az Alkotmány új 61. §-a. A vélemény- és sajtószabadság új ruhában
  • Müller György: A kormányzati viszonyok változásai 2010-ben

Figyelő

  • Bo ros Anita: Koncepcionális javaslatok a Ket. felülvizsgálatához
  • Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea: Alkotmánybírói függetlenség Európában. És Magyarországon?
  • Szalayné Sándor Erzsébet: Új távlatok az európai alapjogvédelemben
  • Kirs Eszter: Ütköző érdekek az átmeneti igazságszolgáltatás színpadán

Futurum

  • Antal Attila: A környezeti demokrácia Magyarországon – alkotmányos alapok
  • Előházi Zsófia: Építtetői fedezetkezelés: problémakezelés vagy problémahalmozás?
  • Szabó Zsolt: A parlamenti ellenőrzés fogalma és eszközei

Faktum

  • Az Alkotmánybíróság döntése a Lisszaboni Szerződést kihirdető törvény alkotmányosságáról (Mohay Ágoston)
  • Alkotmányellenesség az SPS rendszerről szóló törvényben (Kocsis Miklós)

Fórum

  • Hol a tervezés, a koordináció és a szakmaiság? Alkotmánymódosítások – 2010. április-július (Drinóczi Tímea)
  • A helyi önkormányzati választási rendszer változtatásainak főbb jellemzőiről (Fülöp Péter)
  • Beszámoló egy könyvbemutatóról (Kristó Katalin)

Összefoglalók

Koltay András: Az Alkotmány új 61. §-a. A vélemény- és sajtószabadság új ruhában

Az Alkotmány 61. §-a tartalmazza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot. A szöveg korábbi verziója e jogok védelmének legfontosabb alapjaként szolgált az utóbbi 20 évben. A most elfogadott új szöveg szintén védi e jogokat, némileg modernizált fogalmakat használva és néhány fontos kiegészítéssel. Az új 61. § tartalmazza a sajtó sokszínűségéhez való jogot, amelyet egyaránt értelmezhetünk a sajtó és a közönség szempontjából. A második jelentős újdonság, hogy a szöveg biztosítja a megfelelő tájékoztatáshoz való jogot, ami az állam fokozottabb felelősségét eredményezi a megfelelő médiapiac fenntartása érdekében. A harmadik fontos változás, hogy a közszolgálati média alkotmányos státust kapott. A tanulmány bekezdésről bekezdésre elemzi a szöveget, igyekszik felfedni minden apró módosulást, és eltöprengeni azok jövőbeni következményeiről.

Müller György: A kormányzati viszonyok változásai 2010-ben

A tanulmány a 2010-es parlamenti választások utáni magyar kormányzati viszonyokat értékeli. Az elemzés szerint a miniszterelnök-helyettesi tisztség bevezetése a kormány belső viszonyait mérsékelten érintette, a politikai értelemben rendkívül erős miniszterelnök helyzete pedig alkotmányjogi szempontból nem változott meg, de hatalma a kormányzati személyzeti politika centralizációjával tovább szélesedett. A korábbi negatív tapasztalatok és a két szféra összekapcsolódása miatt a tanulmány vitatja a politika és a közigazgatás szétválasztásának elvére épülő államtitkári rendszer visszaállításának helyességét. A kevés és átfogó feladatkörű minisztérium felállítása a kormányzati struktúra egyszerűsítését célozta, kockázati tényezőit a szerző a szakterületekért felelős államtitkárok helyzetének bizonytalanságában, az önálló pénzügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal megszüntetésében látja.

Boros Anita: Koncepcionális javaslatok a Ket. felülvizsgálatához

A Ket. és a Ket.-Novella a XXI. század kihívásainak megfelelő hatékony közigazgatási eljárás korábbi béklyóinak lerázására volt hivatott: a jogalkotói cél nemes és támogatandó, ám a jogalkotási folyamat és az említett jogszabályok alkalmazhatósága számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel. Írásunk a közigazgatási hatósági eljárás szabályozásának előzményeit felvázolva, megpróbál felvetni néhány olyan – elsősorban koncepcionális és nem részletszabályokra vonatkozó- eljárásjogi problémát, melyet a Ket. módosítása, vagy egy új eljárásjogi kódex kidolgozása vonatkozásában megfontolandónak tartunk, annak érdekében, hogy az eljárás hatékonyabbá, egyszerűbbé, gyorsabbá váljon és nem utolsó sorban a hatóság és az ügyfél számára is könnyen értelmezhető és könnyen végrehajtható szabályrendszerre épüljön.

Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea: Alkotmánybírói függetlenség Európában. És Magyarországon?

Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom 2010 júniusában az alkotmánybírákra vonatkozó jelölési szabályok megváltoztatását határozta el, amelynek eredményeképpen az Alkotmánybíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Szerzők bemutatják az új szabály keletkezését, csoportosítják az európai államok alkotmánybíró-jelölésre és -választásra vonatkozó megoldásait, s ehhez képest az eljárási alkotmányosság kontextusában értékelik a magyar alkotmánymódosítást.

Szalayné Sándor Erzsébet: Új távlatok az európai alapjogvédelemben

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez csatolt 14. Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése együttesen lehetőséget teremtett arra, hogy az Európában évtizedek óta egymás mellett létező emberi jogi rezsimek az Európa Tanács és az Európai Unió keretében végre intézményes formában is összekapcsolhatók legyenek. Mindkét emberi jogi, alapjogi védelmet megvalósító rendszer az ezredfordulóra már reformra szorult. A strasbourgi bíróság kontrollmechanizmusa a gyorsítás és egyszerűsítés jegyében, az uniós jogalkotás és ítélkezés pedig a koherens európai alapjogi értelmezéshez való közvetlen hozzáférés érdekében döntött a változtatás mellett. A tanulmány az Európai Uniónak az Egyezményhez való csatlakozásával összefüggő jelenségekre, összefüggésekre, kérdésekre és esetleges következményekre kívánja felhívni a figyelmet, számos kérdést továbbgondolásra nyitva hagyva.

Kirs Eszter: Ütköző érdekek az átmeneti igazságszolgáltatás színpadán

A tanulmány célja, hogy felvázolja az átmeneti igazságszolgáltatás büntetőjogi vonatkozásában ütköző érdekek hálóját, és javaslatokat tegyen azok egymáshoz való közelítése tekintetében. A cikk első része a békéhez és igazságszolgáltatáshoz, a rövid- és hosszú távú békéhez fűződő, valamint az áldozati és elkövetői érdekek ütközését, és a büntető igazságszolgáltatás demokratikus átalakulásban betöltött szerepét vázolja fel. Az eltérő érdekek párhuzamos legitimitása nyomán cél kell, hogy legyen, hogy az átmenetet befolyásoló szereplők, nevezetesen a jelenlévő nemzetközi és nem-kormányzati szervezetek, a nemzetközi és nemzeti büntetőbírói intézmények, illetve a helyi politika színeiben felbukkanó szereplők madártávlatból szemléljék saját tevékenységüket, és törekedjenek a párhuzamosan működő intézményekkel, szervezetekkel folytatott dialógusra és összhangteremtésre. A tanulmány második része e tekintetben sorakoztat fel javaslatokat.

Antal Attila: A környezeti demokrácia Magyarországon – Alkotmányos alapok

A tanulmány a hazai környezeti demokrácia közjogi alapjainak vizsgálata során a rendszerváltás után kialakult környezetjog teljesítményének értékeléséhez igyekszik néhány értékelési szempontot adni. A környezeti demokráciát tágan értelmezve, egyfajta környezetvédelemre „berendezkedett” jogrendként és társadalomként fogjuk fel. Fő hipotézisünk az, hogy az így felfogott környezeti demokrácia csak megfelelő alkotmányos alapokon bontakozhat ki. Ennek kapcsán rámutatunk a hazai környezeti demokrácia „Alkotmány-alatti” erősségeire, ugyanakkor körvonalazzuk a környezeti demokrácia erősebb alkotmányos megalapozását is.

Előházi Zsófia: Építtetői fedezetkezelés: problémakezelés vagy problémahalmozás?

2009. október 1-jén lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), mely új jogintézményként vezette be az építtetői fedezetkezelést. A rendelkezés célja az, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését elősegítse. Az elősegítés lényege az, hogy az építtető a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésének napjától kezdve a szerződés megszűnését követő elszámolásig a Magyar Államkincstár által vezetett fedezetkezelői számlára utalja a vállalkozói díjat oly módon, hogy minden (rész)számla kifizetésének esedékességekor a szükséges pénzügyi forrás biztosan rendelkezésre álljon. A tanulmány elemzi az új rendelkezéseket és felhívja a figyelmet a szabályozás ellentmondásaira.

Szabó Zsolt: A parlamenti ellenőrzés fogalma és eszközei

A XXI. század parlamentjeiben a kormány felett gyakorolt ellenőrzés szerepe jelentősen megnövekedett. A törvényhozások ma leginkább a törvények végrehajtására irányuló kontroll által tudnak bekapcsolódni az államhatalom gyakorlásba. Ezért a parlamenti ellenőrzésnek számos eszköze alakult ki, amelyek különféleképpen csoportosíthatók. Így megkülönböztethetünk például bizottságok és plénum és általi, folyamatban lévő és lezárt ügyekre irányuló, közvetlen és közvetett, többségi és kisebbségi, formális és informális ellenőrzést. A magyar alkotmányos rendszer biztosítja a legfontosabb ellenőrzési jogköröket az Országgyűlés számára, ám nincs sem elméleti, sem kellő gyakorlati támpont arra nézve, hogy melyik eszköz milyen esetben alkalmazható. Ez a tanulmány az ellenőrzési eszközök rendszerezéséhez, és a parlamenti ellenőrzés elméleti alapjainak tisztázásához segít hozzá, alkotmány- és eszmetörténeti kitekintéssel.

CONTENTS

Focus

  • András Koltay: The New Section 61 of the Hungarian Constitution – The Freedom of Speech and Press in New Clothes
  • György Müller: Changes in Governmental Relationships in 2010

Observer

  • Anita Boros: Conceptional Proposals on the Review of the Act of Public Administration
  • Nóra Chronowski – Tímea Drinóczi: Independence of the Constitutional Court Judges in Europe - and in Hungary?
  • Erzsébet Szalayné Sándor: New Perspectives of the European Human Rights’ Protection
  • Eszter Kirs: Clashing interests on the stage of transitional justice

Futurum

  • Attila Antal: Environmental Democracy in Hungary – Constitutional Bases
  • Zsófia Előházi: Builder’s Collateral: Solution or Accumulation of Problems?
  • Zsolt Szabó: Concept and Tools of Parliamentary Oversight

Factum

  • Decision of the Constitutional Court on the Lisbon Treaty Act (Ágoston Mohay)
  • Unconstitutionality of the Act of the SPS-system (Miklós Kocsis)

Forum

  • Where are planning, coordination and professionalism? Modifications of the Constitution – April-July 2010 (Tímea Drinóczi)
  • The more Capital Features of the Changes of the Local Municipal Electoral System (Péter Fülöp)
  • Report on a Book Presentation (Katalin Kristó)

Summary

András Koltay: The New Section 61 of the Hungarian Constitution – The Freedom of Speech and Press in New Clothes

Section 61 of the Hungarian Constitution deals with the freedom of speech and press as well as with the freedom of information. Its former version served as the foundation of the protection of these fundamental rights in the last 20 years. The newly approved text obviously also safeguards them, but with modernised terminology and with some important supplements. Section 61 now contains the right to have a pluralist media, which can be interpreted both from the viewpoint of citizens and the media itself. The second main amendment is that the text now contains the people’s right to be adequately informed by the media, which puts more responsibility on the state to maintain a proper media market. The third important change is that Section 61 gives public service media a constitutional status. The article analyses the text from paragraph to paragraph, tries to explore every minor changes thereof, and speculates on the future consequences of the amendments.

György Müller: Changes in Governmental Relationships in 2010

The study evaluates the relationships in the Hungarian governmental system after the 2010 elections. The introduction of the position of Deputy Prime Minister has made little impact on governmental internal relations according to the study. With centralizing governmental staff policy, the authority of the Prime Minister has further increased, however its exceedingly potent political position has not changed in terms of constitutional law. The paper challenges the adequacy of the re-institution of State Secretary system based on the principle of separation of politics and public administration in respect of previous negative experiences and the interconnection of the two spheres. A simplified governmental structure was aimed by establishing a smaller number of ministries with comprehensive duties. The related risk factors named by the author include the obscure situation of State Secretaries responsible for their fields and the abolishment of autonomous offices, such as the Ministry of Finance and the Prime Minister’s Office.

Anita Boros: Conceptional Proposals on the Review of the Act of Public Administration

The Act on Public Administration (Ket.) and its Amendment were destined for overcome the previous obstacles of the effective administrative procedure appropriate for the challenges of the 21st century. The aims of the creators of these laws are noble and should be supported; however, the procedure of law-creation and the applicability of the above-mentioned acts raise countless unanswered questions. By outlining the preliminaries of official public administration procedures, the study tries to raise some - mainly conceptional and not particular - problems of procedural law that should be considered in case of modifying the Ket. or drafting a new code on procedural law in order to make the procedure more effective, more simple, faster and last but not least to make it rely on an easily executable system of rules that are easy to understandable by both the authority and the clients.

Nóra Chronowski – Tímea Drinóczi: Independence of the Constitutional Court Judges in Europe - and in Hungary?

In June 2010, the constituent power in Hungary modified the constitutional rule on the nomination procedure for Constitutional Court judges and stipulates that the nomination is made by a parliamentary committee consisting of the members of parliamentary factions. In this paper the authors reveal the evolution of the present rule, the antecedent drafts submitted by previous governments and its effect on the independence of the judges of the Constitutional Court. By making a comparative analysis in European context, the authors evaluate the constitutional modification against the background of European mainstream.

Erzsébet Szalayné Sándor: New Perspectives of the European Human Rights’ Protection

The entry into force of both Protocol 14 of the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms and the Treaty of Lisbon made it possible to finally set up an institutionalised connection between the parallel human rights regimes of Europe – between the Council of Europe and the European Union architecture. Both systems of protection of human rights and fundamental freedoms were in need of reform by the turn of the millennium. The controlling mechanism of the Strasbourg Court decided to change in order to provide a speedier and simpler system; European Union law was changed to ensure direct access to a coherent interpretation of fundamental rights in Europe. This article aims to draw attention to some aspects, possible consequences and questions of the EU joining the Convention, while leaving open some facets of the topic for further discussion.

Eszter Kirs: Clashing interests on the stage of transitional justice

The main aim of the paper is to introduce clashing interests related to the criminal aspects of transitional justice and to provide suggestions for the reconciliation of these interests. The first half of the paper visits the debates over the issues of peace versus justice, positive versus negative peace, clashes of interests of perpetrators and victims, and the role of criminal justice in the process of democratic transition. Due to the parallel legitimacy of these different interests the relevant stakeholders, namely international and non-governmental organizations, international and domestic criminal judicial forums and local political actors, shall endeavour to consider their own activity with a bird’s eye and to build a constant and substantial dialogue with each other. The second half of the paper presents proposals in this regard.

Attila Antal: Environmental Democracy in Hungary – Constitutional Bases

The study seeks to give a basis for assessment of the performance of the democratic Hungarian environmental law by the examination of the Hungarian environmental democracy. The environmental democracy, in broad terms, is a kind of "environment-established" legal order or society. Our main hypothesis is that the perceived environmental democracy can unfold only on adequate constitutional grounds. In this context, we point out the "sub-constitutional" strengths of domestic environmental democracy, and outline a stronger constitutional basis of environmental democracy.

Zsófia Előházi: Builder’s Collateral: Solution or Accumulation of Problems?

On 1st October 2009 a new government decree took effect, which introduced the legal instrument of builder’s collateral. The objective of the regulation is to guarantee the financial performance of building investment contracts. The Hungarian State Treasury assumed a new role: the builders have to keep an account of the Treasury during the whole period of the construction, in order to cover the construction and taking into construction activities must be used it in the building construction activity. The decree is in accordance with European Law, but the Hungarian regulation is poorly thought-out. That is why there are serious problems in practice both on the side of builders and contractors. This article tries to bring out the contrast of the Hungarian regulations and to reveal the ways of a revision.

Zsolt Szabó: Concept and Tools of Parliamentary Oversight

The role of control over governmental activities has increased significantly in the 21st century parliaments. Legislations can take part in the exercise of state power mostly by controlling the implementation of laws. That is why several forms of parliamentary oversight evolved, which can be categorized in many ways. For example, difference can be made between parliamentary oversight exercised by committees or by the plenary, focusing on on-going or closed business, direct or indirect, minority- or majority-based, formal or informal. The Hungarian constitutional system provides the parliament with the most important competences for oversight, but there is neither theoretical, nor practice-based guidance as to which should be used in a particular case. This paper – completed with a historical and conceptual approach - helps to create a systematic framework and to clarify the theoretical basis of parliamentary oversight.


Összes lapszám