Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010/ 4. szám - 2010. december

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

TARTALOM

Fókusz
  • Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Judit: Túl az alkotmányon…
Figyelő
  • Kilényi Géza: Néhány gondolat az alkotmánybírói függetlenségről szóló tanulmányhoz
  • Koltay András: A médiaalkotmányról
  • Hoffman István: Néhány gondolat a helyi közügy fogalmának értelmezéséről – a bírósági joggyakorlat tükrében
Futurum
  • Gurbai Sándor: A gondnokság alá helyezett személyek választójogának vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kiss v. Magyarország ügyben meghozott ítélete alapján
  • Böröcz Miklós – Németh Csaba: Az Európai Unió jelenléte a koszovói igazságszolgáltatásában és rendőrségben
  • Kiss Mónika Dorota: Gondolatok a véleménynyilvánító helyi népszavazásról
Faktum
  • Alkotmányellenes a különadó-törvény (Kocsis Miklós)
Fórum
  • Hivatalos bírálói vélemény Kukorelli István: „Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban” című doktori művéről (Bragyova András)
  • Kis magyar parlamentarizmus (Smuk Péter)
  • Carol Harlow – Linda Pearson – Michael Taggart (eds.): Administrative Law in a Changing State. Essays in Honour of Mark Aronson (Koi Gyula – Szalóki Gergely)
  • Beszámoló a pécsi nemzetközi EUNICOP konferenciáról (Drinóczi Tímea – Fülöp Péter)
  • „Az államszervezet átalakítása” Tájékoztató az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottsága üléséről (Chronowski Nóra)

CONTENTS

Focus
  • Nóra Chronowski – Tímea Drinóczi – Judit Zeller: Beyond the Constitution…
Observer
  • Géza Kilényi: Some Thoughts on the Study about the Independence of Judges of the Constitutional Court
  • András Koltay: On the New “Media Constitution”
  • István Hoffman: Some Thoughts on the Interpretation of the Definition of Local Public Affairs – Considering the Practice of the Hungarian Courts
Futurum
  • Sándor Gurbai: Examination of the Right of Persons Placed under Guardianship to Vote According to the European Court of Human Rights’ Judgment in the Case of Kiss v. Hungary
  • Miklós Böröcz – Csaba Németh: The Presence of the European Union in the Kosovo Judicial System and in the Kosovo Police
  • Mónika Dorota Kiss: Remarks on Local Referendum with Expression of Opinion
Factum
  • The Extra Tax Law is Unconstitutional (Miklós Kocsis)
Forum
  • Evaluation of Prof. István Kukorelli’s Academic Doctoral Dissertation (András Bragyova)
  • Small Hungarian Parliamentarism (Péter Smuk)
  • Carol Harlow – Linda Pearson – Michael Taggart (eds.): Administrative Law in a Changing State. Essays in Honour of Mark Aronson (Gyula Koi – Gergely Szalóki)
  • On the International EUNICOP Conference at Pécs (Tímea Drinóczi – Péter Fülöp)
  • “Transformation of the State” (Nóra Chronowski)

ÖSSZEFOGLALÓK/ SUMMARY

Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Judit: Túl az alkotmányon…

A tanulmány apropója a magyar alkotmánybíróság hatáskörének korlátozására irányuló alkotmánymódosítás, felvetése, hogy alkotmányossági felülvizsgálat alá vonható-e az alkotmánymódosító törvény. Ezzel összefüggésben szerzők rámutatnak az alkotmánymódosító hatalom korlátaira, összehasonlító módszerrel bemutatják az európai alkotmányoknak az alkotmánymódosítást korlátozó megoldásait és az európai alkotmánybíráskodás utólagos normakontroll-hatáskörét. A 2010 novemberében elfogadott magyar alkotmánymódosítást a visszaható hatály tilalma és az alkotmánybírósági hatáskörszűkítés tekintetében értékelik.

Nóra Chronowski – Tímea Drinóczi – Judit Zeller: Beyond the Constitution…

The amendment to the Hungarian Constitution of November 2010 on the restriction of the powers of the Constitutional Court raises the question whether or not amendments to the constitution may be reviewed by the Constitutional Court. Until now such practice was explicitly excluded by the Hungarian Constitutional Court as it is bound by the constitution. The study suggests the abandonment of that practice in exceptional cases, when an amendment endangers the fundamental principles of the constitution, arguing that the power to amend the basic law is not unlimited. The exclusion of the constitutional review of acts on state budget and taxation, and the retroactive effect of taxation introduced by the November 2010 amendments to the constitution are in irresolvable conflict with the principles of rule of law and the protection of fundamental rights.

Kilényi Géza: Néhány gondolat az alkotmánybírói függetlenségről szóló tanulmányhoz

A tanulmány a Közjogi Szemle 2010. szeptemberi számában megjelent „Alkotmánybírói függetlenség Európában. És Magyarországon?” című íráshoz fűz kiegészítő megjegyzéseket. Egyrészt történeti aspektusból bemutatja, miként alakultak ki az alkotmánybíró-választás szabályai a rendszerváltás időszakában, és kritikával illeti a 2010-ben kialakított jelölési szabályozást. Másrészt utal a hatalommegosztás rendszerének differenciálódására, s felhívja a figyelmet az egycentrumú hatalomgyakorlás veszélyeire.

Géza Kilényi: Some Thoughts on the Study about the Independence of Judges of the Constitutional Court

The article adds some comments to the study entitled “Independence of the Constitutional Court Judges in Europe - and in Hungary?” published in the September 2010 issue of Public Law Review. On the one hand it offers a historical overview on the regulation of nomination and election of judges of the Constitutional Court was formulated during the period of transition in the late 1980s. It criticises the new rules of regulation adopted in 2010. On the other hand it evokes the differentiation of the doctrine of division of power, and draws attention to the dangers of the unipolar exercise of power.

Koltay András: A Médiaalkotmányról

A Médiaalkotmány a médiaszabályozás olyan új eleme, amelynek előzménye a magyar jogrendszerben nemigen volt. Talán leginkább a még mindig hatályba lévő 1986-os Sajtótörvényhez köthetjük, amely részben konkrét, érvényesülő rendelkezéseket és szimplán deklaratív, ellenőrzési mechanizmus nélkül hagíott szabályokat is tartalmaz. Azonban míg a Sajtótörvény minden szempontból idejétmúlt és a szakmán belül már régóta hatályon kívül helyezésre „ítélt“ szöveg, addig a Médiaalkotmány igyekszik a jelen médiával kapcsolatos egyes problémáira hasonló műfajú választ adni. Azaz, a deklaratív rendelkezéseknek (a sajtószabadság kinyilvánítása, a közszolgálati médiával kapcsolatos előírás, regisztrációs kötelezettség), a szöveg tömörségének és a sajtószabadságot alapvetően érintő, a törvényben meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek (a gyűlöletbeszéd korlátozása, a személyiségi jogok, alkotmányos rend védelme, sajtó-helyreigazítás, illetve a média számára biztosított jogosultságok) köszönhetően kaphatta becenevét.

András Koltay: On the New “Media Constitution”

The purpose of the Act is to introduce basic regulation on media content. An additional objective is to establish the most important theoretical foundations. The mandatory implementation of the EU Directive on Audiovisual Media Services adopted in 2007, which was due in December 2009, would also be partly realized through this legislation. The statute would to a large extent replace the 1986 Press Act, the rules of which not listed here could be also integrated in the new media law.
Some of the provisions of the media constitution are directly enforceable, the rule protecting the interests of the media and the audience (restriction of hate speech, protection of personality rights and constitutional order, right of reply, and rights guaranteed to the media), while others constitute a collection of declarative basic principles (declaration of the freedom of the press, duty concerning public service media, and registration obligations), whose detailed elaboration will also be the task of the new media law. Thus, in reality, the Act will only achieve its full meaning and become enforceable later.

Hoffman István: Néhány gondolat a helyi közügy fogalmának értelmezéséről – a bírósági joggyakorlat tükrében

A magyar Alkotmány a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének meghatározása során a kontinentális államok közigazgatásaira jellemző, a helyi közügyek generálklauzulájára építő szabályozási modellt követett. Ez a szabályozás lehetővé tette a helyi közösségek autonómiájának kiépülését. A helyi közügy általános fogalma azonban számos kérdést is felvet. A generálklauzulákra ugyanis jellemző, hogy a rájuk figyelemmel kialakítható szabályozás rugalmas, ám elhatárolásuk, az általuk lefedett terület határvonalának meghúzása nehézkes, egyfajta széles „szürke zóna” alakul ki. A „szürke zóna” csökkentése, a határvonalak pontos meghúzása ezen megoldás alkalmazása esetén a jogalkalmazó – így többek között a bíróságok – feladata. A bírósági gyakorlat is általában a helyi közügyek generálklauzulikus szabályozásából indul ki, azonban sok esetben nem elégszik meg a generálklauzula értelmezésével, hanem különböző, az általános szabályt példákkal alátámasztó egyéb, kazuisztikus szabályozás elemeire támaszkodik, s azokat egyfajta –nyitott – hatásköri taxációként kezeli, azaz a gyakorlat egyes esetekben jobban tudja kezelni az ultra vires elvhez közelítő értelmezéseket.

István Hoffman: Some Thoughts on the Interpretation of the Definition of Local Public Affairs – Considering the Practice of the Hungarian Courts

The definition of the authority of Hungarian local governments follows the continental model of administrative systems with the general clause of local public affairs. This legal regulation has enabled the evolvement of the autonomy of local communities. The general clause of local public affairs poses several questions. The regulation by general clauses is very flexible, but drawing the borderline is quite a challenge, which explains why there is a wide “grey zone”. Eliminating that “grey zone” is within the authority of Hungarian courts and the Hungarian Constitutional Court. The interpretation related to local governments of the Hungarian courts is generally based on the general clause on local public affairs, but this interpretation of the Hungarian Constitution and the Hungarian Act on Local Governments is often insufficient for the juridical practice: courts frequently search for casuistic regulations of Hungarian municipal law, and interpret the rules of authority of local governments as an open-ended enumeration. Hence the Hungarian juridical practice, in spite of its continental nature, often resorts to the elements of the ultra vires rule of common law systems.

Gurbai Sándor: A gondnokság alá helyezett személyek választójogának vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kiss v. Magyarország ügyben meghozott ítélete alapján

A fogyatékossággal élő gondnokság alatt álló emberek az Alkotmány 70. § (5) bekezdése értelmében a választójoguk gyakorlásából automatikusan ki vannak zárva. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kiss v. Magyarország ügyben, 2010. május 20-án meghozott ítélete alapján az Alkotmány ezen rendelkezése ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
A Bíróság az arányosság követelményével összefüggésben nem tudta elfogadni azt, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyek abszolút, tényleges belátási képességüktől független eltiltása a választásoktól az állam mérlegelési jogkörének még elfogadható terjedelmébe tartozik. A Bíróság az ítéletében kimondta az Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének, a szabad választásokhoz való jogról rendelkező 3. cikkének a sérelmét.

Sándor Gurbai: Examination of the Right of Persons Placed under Guardianship to Vote According to the European Court of Human Rights’ Judgment in the Case of Kiss v. Hungary

According to Section 70 (5) of the Hungarian Constitution, people with disabilities who are placed under guardianship are prohibited to vote. According to the European Court of Human Rights’ judgment in the case of Kiss v. Hungary, delivered on 20 May 2010, the above-mentioned regulation of the Hungarian Constitution is in violation of the European Convention of Human Rights (ECHR).-In the light of the requirement of proportionality, the judgment of the Court did not accept that an absolute bar on voting by any person under guardianship, irrespective of his or her actual faculties, falls within an acceptable margin of appreciation of the State. The Court, therefore, determined that a violation of Article 3 of Protocol No. 1 (right to free elections) of the ECHR had occurred.

Böröcz Miklós – Németh Csaba: Az Európai Unió jelenléte a koszovói igazságszolgáltatásában és rendőrségben

A tanulmány a European Union Law Mission in Kosovo (EULEX) igazságügyi és rendőri tevékenységét mutatja be. A szerzők kettős célt tűztek ki maguk elé jelen tanulmányban. Egyrészt bemutatják azt a jogi környezetet, mely alapján az EULEX bírák és ügyészek jelenleg Koszovóban dolgozhatnak. A jelenlegi uniós jelenlét előzményeként a United Nations Mission in Kosovo (UNMIK) igazságügyi feladatainak rövid ismertetését is elvégzi a tanulmány. A tanulmány második része pedig bemutatja a Koszovóban állomásozó nemzetközi rendőri erőket és az EULEX rendőri munkára vonatkozó eddigi tapasztalatairól is beszámol, tekintettel arra, hogy a tanulmány egyik szerzője korábban Koszovóban EULEX rendőrként teljesített szolgálatot.

Miklós Böröcz – Csaba Németh: The Presence of the European Union in the Kosovo Judicial System and in the Kosovo Police

The essay describes the judicial and police activity of the European Union Law Mission in Kosovo (EULEX). As a Serbian lawyer said: “We do not believe each other. Therefore any interethnic or war crimes case cannot be handled by judges from either of these groups.” This statement can be considered a general truth and one of the main grounds why there is an international presence in the judicial system and the police of Kosovo. Until December 2008 the United Nations (UNMIK – United Nations Mission in Kosovo) had held the main power, but after the declaration of the independence, and after the mission became operational in December 2008, the European Union became the international civilian supervisory organisation in Kosovo. The only legal clarity concerning the EULEX Kosovo is the resolution of the UN Security Council No 1244 (1999). However, there are many sensitive issues. It remains to be seen, for instance, what the EU will achieve in Kosovo, taking into account that the UNMIK could do little with twice as many staff in 10 years.

Kiss Mónika Dorota: Gondolatok a véleménynyilvánító helyi népszavazásról

A helyi önkormányzatok gyakorlatában a helyi népszavazásoknak két típusa alakult ki: a kötelező eredményű (ügydöntő) és a véleménynyilvánító helyi népszavazás. A szakma képviselőit mind a mai napig megosztja a kéttípusú helyi népszavazás egyidejű létjogosultsága. Megállapítható azonban, hogy a véleménynyilvánító helyi népszavazást elismerő szakemberek csoportja nagyobb, mint az azt elutasítóké. A népszavazási típusok vitájának alapját az Ötv.-nek a helyi népszavazás kötelező eredményét kimondó szabálya teremti meg, mivel e rendelkezés többféleképpen értelmezhető. Az Alkotmánybíróság határozatának következtében ugyan „tiszta” képet kaphatunk a helyi népszavazási típusokról, azonban még így is számos kérdés marad megválaszolatlanul. Jelen tanulmány célja, hogy a véleménynyilvánító helyi népszavazás és a kötelező eredményű (ügydöntő) helyi népszavazás gyakorlati összefüggéseit és alapvető kérdéseit vizsgálja.

Mónika Dorota Kiss: Remarks on Local Referendum with Expression of Opinion

In the practice of local governments two types of local referenda have been developed: referenda with binding effect and with expression of opinion. However, there is no uniform opinion among scholars on these two types of local referenda. More experts seem to take a stand on the referendum with expression of opinion than against it. This professional argument is based on the Act on Local Self-Government, especially its regulation of direct democracy at a local level. As a result of the decision of the Constitutional Court, one can get a clearer picture on these two types of referenda; however, there are still several unanswered questions concerning the Act on Local Self-Government and local ordinances.


Összes lapszám