Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011/ 1.szám - 2011. március

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

TARTALOM

Fókusz
  • Majtényi László – Polyák Gábor: A szabadság hazai hagyományának megtagadása – új médiatörvények Magyarországon
Figyelő
  • Kilényi Géza: Visszatekintés a közigazgatási eljárásjog hányattatásaira
  • Sulyok Gábor: Az általános jogelvek nemzetközi jogforrási jellegéről
  • Veress Emőd: Alkotmányreform Romániában: A Stanomir-bizottság jelentéséről
Futurum
  • Erdei Marianna Orsolya: Az állampolgárság francia szabályozásának tanulságai
  • Orbán Balázs András: A frakciók helye az alkotmányban, különös figyelemmel a frakciók lehetséges szerepére annak stabilizálásában
Faktum
  • Alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény (Kocsis Miklós)
Fórum
  • Hat év tapasztalatai az uniós jogalkalmazásban (Fazekas Flóra – Szilágyi Emese)

CONTENTS

Focus
  • László Majtényi – Gábor Polyák: Denying the Domestic Traditions of Freedom – New Media Acts in Hungary
Observer
  • Géza Kilényi: A Review of Adversities of Administrative Procedural Law
  • Gábor Sulyok: General Principles of Law as a Source of International Law
  • Emőd Veress: Constitutional Reform in Romania: On the Report of the Stanomir Commission
Futurum
  • Marianna Orsolya Erdei: Lessons of the French Regulation of Nationality
  • Balázs Orbán: The Constitutional Position of Parliamentary Groups, with Special Regard to Their Role in the Stabilization of the Constitution
Factum
  • The Governmental Officer Law is Unconstitutional (Miklós Kocsis)
Forum
  • Six Years of Experince in the Application of EU-law (Flóra Fazekas – Emese Szilágyi)

ÖSSZEFOGLALÓK/ SUMMARY

Majtényi László – Polyák Gábor: A szabadság hazai hagyományának megtagadása – új médiatörvények Magyarországon

A tavaly elfogadott médiatörvények a médiarendszer egészére olyan anyagi jogi és eljárási szabályokat terjesztenek ki, amelyek együttesen alkalmasak egyes közlések alkotmányjogilag indokolatlan elfojtására. A tanulmány a szabályozásnak elsősorban azokat az elemeit elemzi, amelyek meghatározzák a médiahatóság mozgásterét a médiatartalmak ellenőrzésével kapcsolatban. A szerzők álláspontja szerint sem a médiajogi tényállások szükségessége és arányossága, sem a jogsértések felderítéséhez rendelkezésre álló hatósági eszközök indokoltsága nem igazolható.

László Majtényi – Gábor Polyák: Denying the Domestic Traditions of Freedom – New Media Acts in Hungary

The new media acts have extended material and procedural rules over the whole media system that are able to stifle some opinions without any reason justified by constitutional law. The essay primarily analyses the elements of the regulation that determine the latitude of the media authority regarding the control of the media content. The authors believe that neither the necessity and the proportionality of media law dispositions nor the instruments of the authority to investigate infringements are justifiable.

Kilényi Géza: Visszatekintés a közigazgatási eljárásjog hányattatásaira

A tanulmány alapján részletesen megismerhetjük az 1957., az 1981. és a 2004. évi eljárási törvények keletkezését, illetve az utóbbi két novelláris kiegészítésének (2008, 2010) jellemzőit. A közigazgatási eljárásjog kodifikációjának európai megoldásait felidézve a szerző a magyar szabályozási törekvések vonatkozásában bizonyos, korszakokon átívelő hibákra mutat rá. Ilyenként jelöli meg többek között az általános jelleg háttérbe szorítását, a tárcaérdekek előtérbe helyezését, a gyakorlati megközelítés hiányát, és az ügyfelek alattvalóként kezelését. Minthogy szerző maga is több alkalommal részese volt az 1980-as évektől kezdődően a szakmai kodifikációs testületeknek, személyes tapasztalatok alapján teszi meg kritikai megállapításait.

Géza Kilényi: A Review of Adversities of Administrative Procedural Law

The study offers a detailed introduction into the formation of the Acts on Administrative Procedure of 1957, 1981 and 2004 as well as into the features of two amendments of the latter, adopted in 2008 and 2010. Recalling the European methods of codification of administrative procedure, the author reveals certain defects in Hungarian regulatory efforts that span over epochs in history. These defects include the marginalization of generality, the gaining of importance of interests of the ministry, the absence of a practical approach, and the treatment of clients as subjects. Given that the author has frequently been a member of bodies involved in codification since the 1980s, his critical remarks are based on personal experiences.

Sulyok Gábor: Az általános jogelvek nemzetközi jogforrási jellegéről

A jelen tanulmány a nemzetközi jogtudomány egyik legvitatottabb kérdését, az úgynevezett „általános jogelvek” nemzetközi jogforrási minőségét vizsgálja. Röviden áttekinti a témában folytatott tudományos vitákat, majd megalkotja egy recipiáló szokásjogi szabályon alapuló speciális mechanizmus hipotézisét, melynek révén a nemzeti jogrendszerek egyes elvei a nemzetközi szintre emelkedhetnek, és a nemzetközi jog önálló forrásává válhatnak. Mindezek mellett a tanulmány elemzés alá vonja az általános jogelvek módosításának és megszüntetésének lehetőségét, és bemutatja eme folyamatok sajátos vonásait is.

Gábor Sulyok: General Principles of Law as a Source of International Law

The present study explores a most controversial issue of international legal doctrine, and seeks to answer the question whether or not the so-called „general principles of law” constitute a source of international law. Subsequent to a brief historical overview of the relevant academic debate, it formulates a hypothesis for a special mechanism, based on a customary norm of reception, by which certain principles of national legal systems may be elevated to the international level, and may form an independent source of international law. In addition, the study analyses the question of modification or termination of general principles of law, and describes the peculiar features of these processes.

Veress Emőd: Alkotmányreform Romániában: a Stanomir bizottság jelentéséről

Románia Elnöke 2008-ban közjogi szakértőkből álló szakértői bizottságot hozott létre, hogy elemezzék a román alkotmányos rendszer problémáit, az alkotmányosság fejleszésének lehetőségeit, és az azonosított gondok mentén vázolja fel a megoldási lehetőségeket, alternatívákat. A bizottság jelentését 2009-ben tette közzé, és igen jelentős politikai visszhangot váltott ki. A jelentés a belpolitikai küzdelmek eszközévé vált, de alkotmánymódosítási folyamat nem kezdődött, mert a politikai feltételek nem voltak adottak. A tanulmány a jelentés létrejöttének körülményeit elemzi, egyes kiemelt javaslatokat kritikusan tárgyal. A szerző - a bizottság tagja - azt a következtetést vonja le, hogy az alkotmány reformja helyett, amely a jelenlegi román politikai helyzetben nem megvalósítható kompromisszumokat feltételez, számos közjogi reformot alkotmánymódosítás nélkül is meg lehet valósítani. Rövid távon ez a valódi próbatétel.

Emőd Veress: Constitutional Reform in Romania: On the Report of the Stanomir Commission

The President of Romania in 2008 has established a public law expert committee to analyze the problems of the Romanian constitutional system, the possibilities of development of constitutionality and to outline possible solutions and alternatives by taking into consideration the problems identified. The report was published in 2009, and attracted a significant political attention. The report has become object of an internal political struggle, but no procedure of constitutional amendment was started, because the political conditions made it impossible. This article provides a critical analysis of certain key proposals of the report and deals with the political entourage of constitutional reform. The author - a member of the committee - concludes that the reform of the constitution can be based on feasible compromises only, which are not really possible in the present Romanian political situation, but a number of public law reforms can be implemented without constitutional amendment. In the short term, this is the real test.

Erdei Marianna Orsolya: Az állampolgárság francia szabályozásának tanulságai

A francia állampolgárság szabályozása gazdag múltra tekint vissza. Ugyan eltérő jogpolitikai háttér befolyásolta alakulását, mégis tanulságként szolgálhat a magyar szabályozás számára. A francia állampolgársági jogra jellemző a kétarcúság, hiszen a mai szabályozásban egyszerre jelenik meg az elvek mentén alkalmazott liberális gondolkodás és az ehhez kapcsolódó gyakorlati eszközök szigorúsága. A ius soli elv, amely mindig fontos szerepet töltött be a francia jogban, számos változáson ment keresztül. A francia jogalkotó számára egyrészről a Franciaországban született külföldi személyek automatikus illetve akaratnyilvánításon alapuló állampolgárság szerzése közötti választás okozott dilemmákat, másrészről a francia parlament a tradicionális kettős ius soli elvét fokozatosan visszaszorította.

Marianna Orsolya Erdei: Lessons of the French Regulation of Nationality

The regulation of nationality has rich history in France. Even though its development has been influenced by a different legal background as compared to the Hungarian regulation, it can provide certain lessons for the latter. The French nationality law is characterized by its double nature as the prevailing regulation incorporates both a liberal reasoning as far as the principles are concerned and a certain severity in their implementation. The ius soli principle, which has always constituted an important part of French law has been a subject of changes in the recent past. In this framework the French legislator had dealt with the question of automatism versus declaration obligation in the acquisition of nationality for foreigners born in France; furthermore the French parliament has progressively limited the application of the traditional principle of double ius soli.

Orbán Balázs: A frakciók helye az alkotmányban, különös figyelemmel a frakciók lehetséges szerepére annak stabilizálásában

A tanulmány abból az állításból indul, hogy csupán a normaszöveget vizsgálva hatályos Alkotmányunkban a frakció intézménye – jelentősége ellenére – meglehetősen mostohán szabályozott. Az Alkotmánybíróság ugyan gyakorlatában tekintettel van az intézmény valódi súlyára, de a probléma igazi megoldását a jelenleg is zajló alkotmányozási folyamat kínálja. Jelen tanulmány részletesen csupán a frakció fogalmával, megalakításával és megszűnésével foglalkozik, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a szerző álláspontja szerint ezek azok a szabályozási pontok, amelyekkel összefüggésben az intézmény az új alkotmány szövegéhez kapcsolódhat. A tanulmány emellett – figyelemmel az alkotmányozás során ezzel kapcsolatban eddig felmerült „kétélű” javaslatokra – kísérletet tesz arra is, hogy az új alkotmány megváltoztatására vonatkozó szabályok és a frakció intézménye közötti lehetséges kapcsolatra ráirányítsa az olvasó figyelmét.

Balázs Orbán: The Constitutional Position of Parliamentary Groups, with Special Regard to Their Role in the Stabilization of the Constitution

The analysis of the text of the Constitution in force suggests that the institution of parliamentary groups is, in spite of its significance, insufficiently regulated. Although the Constitutional Court observes the actual importance of that institution, but the solution of the problem lies in the recently initiated constitutional process. This author examines the notion, the formation and the termination of the parliamentary groups only as he believes that these are the issues that may be relevant for the new constitution. In addition, he– makes an attempt to point out the connection between the modification of the new constitution and the institution of parliamentary groups– in the light of various “two-edged” proposals made in connection with the constitutional process.


Összes lapszám