Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011 / 2. szám - 2011. július

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Tartalom

Fókusz
  • Tóth Gábor Attila: Mi van és mi legyen a magyar alkotmányjogban?
Figyelő
  • Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben
  • Tóth Judit: A rendészet alkotmányossági minimumai és az alaptörvény
  • Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról
  • Kántás Péter: A méltánytalanul elnyomott méltányosság
  • Hoffman István: Az önként átvállalt (alternatív) feladatok szerepe a magyar önkormányzati rendszerben
Futurum
  • Balás Endre: A járás – egy hajdani közigazgatási egység újraéledése
Faktum
  • Jogszabály általános alkalmazási tilalmáról rendelkezett az Alkotmánybíróság (Kocsis Miklós)
  • Részben alkotmányellenes a visszamenőleges hatályú különadóztatás (Kocsis Miklós)
Fórum
  • Megjelent az első magyar nyelvű EU kommentár második kiadása (Csöndes Mónika)
  • Kiss György: Alapjogok kollíziója a munkajogban (Berke Gyula)
  • Zachary Elkins – Tom Ginsburg – James Melton: The Endurance of National Constitutions (Jakab András)
  • Bruce Ackerman: The Emergency Constitution (Mészáros Gábor)

Contents

Focus
  • Gábor Attila Tóth: What Is And What Should Be in Hungarian Constitutional Law?
Observer
  • Péter Tilk: The Constitutional Court in the Constitution
  • Judit Tóth: Constitutional Minimum Standards of Law Enforcement and the Fundamental Law
  • György Müller: On Governmental Relations after the Fundamental Law
  • Péter Kántás: The Inequitably Repressed Equity
  • István Hoffman: The Role of Alternative Tasks in the System of Hungarian Self-Governments
Futurum
  • Endre Balás: District – Resurgence of a One-time Unit of Public Administration
Factum
  • The Constitutional Court resolves on prohibition of general application of legislation (Miklós Kocsis)
  • Retroactive special taxation is partially unconstitutional (Miklós Kocsis)
Forum
  • The second edition of the first Hungarian Commentary on EU law was published (Mónika Csöndes)
  • György Kiss: Collision of fundamental rights in labour law (Gyula Berke)
  • Zachary Elkins – Tom Ginsburg – James Melton: The Endurance of National Constitutions (András Jakab)
  • Bruce Ackerman: The Emergency Constitution (Gábor Mészáros)

Összefoglalók

Tóth Gábor Attila: Mi van és mi legyen a magyar alkotmányjogban?

Aktuális lapszámunk fókuszában álló tanulmány az új alkotmány, vagyis a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény elfogadására reagál. Az alaptörvény jelentős lépésnek tekinthető az ország alkotmányos átszervezése folyamatában, amely 2010-ben vette kezdetét a köztársasági Alkotmány lebontásával, és amelynek folytatását a sarkalatos törvények elfogadása jelenti. A cikk első része összehasonlítja a régi és az új alkotmányt az ideológia, a népszuverenitás és az alkotmányvédelem mentén. A második rész a politika, a szakma és az intézmények lehetséges magatartását, mozgásterét vázolja az új alkotmányos rendben.

Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben

A tanulmány Magyarország új Alaptörvényének Alkotmánybíróságra vonatkozó részeit elemzi. Kritikai szemlélettel vizsgálja az Alkotmánybíróság szervezetét, hatáskörét, eljárását meghatározó új szabályokat. Összegzi a főbb változásokat, rámutat az azokból eredő pozitív és negatív hatásokra, megkísérli felvázolni a lehetséges törvényi szabályozás irányait.

Tóth Judit: A rendészet alkotmányossági minimumai és az alaptörvény

A tanulmány a nemrégiben elfogadott új magyar alaptörvény rendészettel (rendőrség, biztonsági szolgálatok, stb.) kapcsolatos közvetlen és közvetett szabályait tekinti át. Míg a rendészet intézményi garanciáinak elmélete tekintetében a folytonosság jellemző, addig ez a rendészeti tevékenység és az alapjog-korlátozás kapcsolata szempontjából nem mutatható ki. Újdonságot jelent az alaptörvény közrendre és jó életre vonatkozó, közösséget preferáló szemlélete az államhatalom és azon belül a rendészet alapelveként.

Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról

A tanulmány 1989-től tekinti át a kormány jellegének, feladatkörének, felépítésének és belső viszonyainak alakulást. Kitér a miniszterelnök helyzetére és a konstruktív bizalmatlanság alaptörvényben is fenntartott intézményére. Az alaptörvényi szabályozást vizsgálva megállapítható, hogy kétharmados többség hiányában a kormány helyzete összességében gyengül a parlament irányában.

Kántás Péter: A méltánytalanul elnyomott méltányosság

Szerző röviden értékeli a magyar szakirodalom és jogi oktatás méltányosság-definícióinak alakulását. A jogi képzés hiányosságai a jogalkotásra is következményekkel járnak, a szabályozásban ugyanis figyelembe kellene venni a döntés célját, kereteit és az egyedi ügyek érdemét. A kortárs kapitalizmus növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségei következtében a tisztességes eljárás, az arányosság és a méltányosság egyre fontosabbá válik. Szerző sürgeti a vonatkozó közigazgatási joggyakorlat független vizsgálatát, felmérését és értékelését a döntéshozatali kultúra színvonalának emelése érdekében.

Hoffman István: Az önként átvállalt (alternatív) feladatok szerepe a magyar önkormányzati rendszerben

Bár a magyar és a külföldi jogirodalom sem ismeri az önként átvállalt (alternatív) önkormányzati feladatok kategóriáját, azonban a különböző európai tételes jogi szabályokat áttekintve mégis van létjogosultsága ennek az önálló feladattípusnak. Ez a jogintézmény elsősorban a differenciált kötelező feladat- és hatáskör-telepítés esetleges rugalmatlanságát korrigáló eszköz, amely szigorúbb vagy megengedőbb feltételek teljesítése mellett lehetővé teszi a kisebb vagy alacsonyabb szintű önkormányzatoknak, hogy a nagyobb vagy magasabb szintű önkormányzatok kötelező feladatait ellássák. A magyar szabályozást áttekintve kiemelhetjük, hogy a hatályos Ötv. gyakorlatilag önállóan szabályozza ezt a jogintézményt, s a külföldi jogszabályokkal összevetve talán az egyik leginkább megengedő. Többen éppen ezt a túlzott engedékenységet tartják a magyar helyi közszolgáltatási rendszer töredezettsége egyik okának. Így az új Alaptörvény szabályaira is figyelemmel az Ötv. szabályozási koncepciója meg kívánja szüntetni ezt a kategóriát. Szerző álláspontja szerint azonban a szolgáltatási rendszer túlzott kötöttségének elkerülése érdekében bizonyos feltételek és ellenőrzési mechanizmusok pontos szabályozása mellett indokolt lenne megőrizni ezt a korrekciós jellegű jogintézményt.

Balás Endre: A járás – egy hajdani közigazgatási egység újraéledése

Az új Kormány célkitűzései között szerepel a közigazgatás reformja. Ennek során újraszervezik az 1984-ben megszüntetett járási rendszert. A tanulmány a járás történeti múltjának bemutatását követően ismerteti az alapfokú közigazgatás jelenlegi rendszerét, és elemzi a járási rendszer újraszervezésének egy lehetséges alternatíváját. A szerző által bemutatott rendszerben a jegyző államigazgatási feladatait a járási hivatalok látnák el, amelyek magukban foglalnák a szakigazgatási szervek kirendeltségeit, és törvényességi felügyeletet gyakorolnának az önkormányzatok és egyes intézmények felett. A polgármesteri hivatalok kizárólag önkormányzati igazgatási feladatokat látnának el.

Summary

Gábor Attila Tóth: What Is And What Should Be in Hungarian Constitutional Law?

The study in focus of our current issue reflects on the adoption of the new constitution – the Fundamental law of Hungary coming into force on 1 January 2012. The fundamental law is considered a significant step in the course of constitutional reorganisation of the country that started in 2010 with the demolition of the republican Constitution and is proceeding with the adoption of several organic laws. The first part of the study compares the old and the new constitutions along the lines of ideology, sovereignty and constitutional review. The second part contains recommendations for politics, experts and institutions on the potential attitude towards the new constitutional order.

Péter Tilk: The Constitutional Court in the Constitution

This study analyses the provisions of the new constitution of Hungary pertaining to the Constitutional Court. It applies a critical approach when examining the new provisions determining the organization, the competence and the rules of procedure of the Constitutional Court. It summarizes the major changes, highlights their positive and negative effects and also attempts to outline the directions of possible statutory regulation.

Judit Tóth: Constitutional Minimum Standards of Law Enforcement and the Fundamental Law

The author describes the direct and indirect components of the regulation of law enforcement (police, security services, etc.) in the recently adopted fundamental law of Hungary. It proves the conceptual continuity of the institutional guarantees in law enforcement (e.g. the Act on Police needs to be adopted by a qualified majority votes) in contrast to provisions concerning the constitutional limits of fundamental rights in police actions, liability and responsibility of monopolised forces and protection of freedoms by law enforcement officials. The novelty of the fundamental law is the communitarian approach to public order and good life as a principle of state power, including law enforcement. The study also summarises the case law of the Constitutional Court in law enforcement disputes that would totally or partially be neglected after the entry into force of the fundamental lawin January 2012.

György Müller: On Governmental Relations after the Fundamental Law

The study gives an overview on the alteration of characteristics, tasks, structure and internal relations of the Hungarian government from 1989 to 2011, including the position of the prime minister and the institution of constructive motion censure that has been preserved in the fundamental law, as well. It may be stated that under the new constitutional regulation, the position of a government that lacks a two-thirds majority has been weakened vis-á-vis the parliament.

Péter Kántás: The Inequitably Repressed Equity

The author shortly evaluates the stagnation of the definition of equity in Hungarian legal literature and education. This shortcoming of legal education has a bearing of law-making itself as the purposes and frameworks of decisions as well as the merits of individual cases should all be taken into consideration in regulation. Owing to the growing social and economic inequalities of contemporary capitalism the role of fair procedure, proportionality and equity become more and more important. The study urges an independent monitoring, research and survey of legal practice in public administration in order to improve the capacities of decision-makers, and to enable them to find a justifiable, lawful and acceptable balance in a confrontation of public and individual interests.

István Hoffman: The Role of Alternative Tasks in the System of Hungarian Self-Governments

Although the Hungarian and foreign jurisprudence does not recognize the category of voluntary assumed (alternative) self-government functions, a review of various legal rules of the European countries reveals the raison d’être of this particular type of tasks. This legal institution is a correcting device of the inflexibility of differentiated function installations, which allows for the smaller or lower-level self-governments to fulfill the statutory duties of higher or higher-level self-governments. The current Hungarian Act on Local Self-Governments regulates this legal instrument practically independently and, compared to various foreign rules, it ranks as one of the most permissive regulations. Some researchers regard this as one of the reasons of the fragmentation of Hungarian local public service system, thus the regulatory approach of the new act on local self-governments intends to terminate this category. However, the author believes that it would be appropriate to preserve this corrective legal institution, provided that the legislator determines its precise conditions and control mechanisms.

Endre Balás: District – Resurgence of a One-time Unit of Public Administration

One of the main objectives of the new Government is the reform of public administration, including the reorganization of the district system. The study presents of the historical background of districts, portrays the current system of basic public administration, and analyzes a potential method of reorganization of the district system. In a system presented by the author, the administrative tasks of the city clerk would be performed by the district office, which would include the branch of specialized administrational organs, and would supervise the local governments and institutions. The municipal mayor’s offices would have local public administrative tasks only.


Összes lapszám