Folyóiratok » Közjogi Szemle

Közjogi Szemle

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011 / 3. szám - 2011. október

A Közjogi Szemle a HVG-ORAC Kiadó gondozásában, Dr. Chronowski Nóra főszerkesztésében, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó és a Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány támogatásával negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat.

A folyóirat szól mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése iránt.

A lap célját, irányvonalát, küldetését és koncepcióját körvonalazó főszerkesztői üzenet:

Főszerkesztői üzenet

A Közjogi Szemle honlapja →

A folyóirat éves előfizetés díja 12 080,-Ft

Tartalom

Fókusz
  • Szente Zoltán: A historizáló alkotmányozás problémái − a történeti alkotmány és a Szent Korona az új Alaptörvényben
Figyelő
  • Bordás Mária: A hatékony állam és a jogállam konfliktusa?
  • Németh Imre: Gondolatok az erkölcsi alapú kriminalizációról
  • Müller György: A kormány testületi jellegéről
  • Navratyil Zoltán: Az ember reproduktív klónozásának jogi perspektívái
  • Kisfaludy Zoltán: A magyar állami fordításügy aktuális kérdései
Futurum
  • Mészáros Bence: Kiemelt jelentőségű ügyek, alkotmányos aggályok – új különeljárás a büntetőeljárási törvényben
Faktum
  • Alkotmánymódosítások alkotmányosságáról döntött az Alkotmánybíróság (Naszladi Georgina)
Fórum
  • Vita az információs zsarnokságtól való védelemről (Sonnevend Pál – Tóth Gábor Attila – Szabó Máté Dániel)

Contents

Focus
  • Zoltán Szente: The Problems of Historicism in Constitution-making – The Historic Constitution and the Holy Crown in the New Fundamental Law
Observer
  • Mária Bordás: Conflict of the Rule of Law and the Effective State?
  • Imre Németh: Thoughts on Moral-based Criminalization
  • György Müller: On the Collegial Character of Government
  • Zoltán Navratyil: Legal Perspectives of Human Reproductive Cloning
  • Zoltán Kisfaludy: Topical Questions of Hungarian Official Translation
Futurum
  • Bence Mészáros: High Priority Cases, Constitutional Concerns – New Special Procedure in the Act on Criminal Procedure
Factum
  • Constitutional Court Ruling on the Constitutionality of Constitutional Amendments (Georgina Naszladi)
Forum
  • Debate on the Protection from Information Tyranny (Pál Sonnevend – Gábor Attila Tóth – Máté Dániel Szabó)

Összefoglalók

Szente Zoltán: A historizáló alkotmányozás problémái − a történeti alkotmány és a Szent Korona az új Alaptörvényben

Az új Alaptörvény preambuluma utal a történeti alkotmányra, valamint a Szent Koronára, ami különösen nagy hangsúlyt kapott azzal, hogy a normaszöveg a bevezető rendelkezéseket alkotmányértelmezési elveknek minősíti. A tanulmány érvelése szerint a Szent Korona-tan mint a történeti alkotmány egyik alapvető intézménye alapvető tartalmát, lényegi elemeit illetően ellentétes a modern európai alkotmányos elvekkel. A Szent Korona eredeti közjogi tartalma szuverenitás-felfogása, vallási kötöttsége, tulajdoni koncepciója, illetve államforma-tana miatt nem egyeztethető össze a népszuverenitás és az állam világnézeti semlegességének elvével, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, valamint a köztársasági eszmével. Ezért alkotmányértelmezési elvként való alkalmazása csak eredeti közjogi tartalmának figyelmen kívül hagyásával, vagy meghamisításával lenne lehetséges. Így e hivatkozások alighanem az elhibázott alkotmányozás emlékművei maradnak csupán.

Bordás Mária: A hatékony állam és a jogállam konfliktusa?

Az Alkotmánybíróság 2010-ben megsemmisítette a közszférában, a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó jövedelmek 98 százalékos különadójára vonatkozó szabályozást. Ennek hatására a parlamenti többség az alkotmány módosításával korlátozta a bíróság hatáskörét, amelynek következtében az nem vizsgálhatja a költségvetéssel, adókkal összefüggő jogszabályok alkotmányosságát. Ennek apropóján vizsgálja a tanulmány a jogállam-elv és a hatékonyság összeegyeztetésének lehetőségeit. Az európai és az amerikai jogelméleti fejlődést áttekintve és összehasonlítva arra a következtetésre jut, hogy a hatékonysági követelmények beépülése a weberi modellen alapuló közigazgatási rendszerekbe megállíthatatlan folyamatnak tűnik, de további kutatásokat igényel annak megválaszolása, hogy az állam gazdasági döntéseivel kapcsolatos alkotmánybírósági felülvizsgálat ehhez hogyan illeszthető.

Németh Imre: Gondolatok az erkölcsi alapú kriminalizációról

Az erkölcs és jog közötti kapcsolat egy szelete a büntetőjogi erkölcsvédelem. Egyes nemzetközi szerződésekben foglalt rendelkezések az erkölcsök védelme érdekében az egyének cselekvési szabadságának korlátozását teszik lehetővé. E rendelkezések a jogalkotás számára kriminalizációs kötelezettséget alapozhatnak meg. A „közerkölcs” védelmének jogkorlátozó indoka tehát a jogalkotó számára saját büntetőpolitikáját megalapozó eszközül szolgálhat. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e büntetőjogi eszközökkel megvédeni az erkölcsöt. A kérdés megválaszolásához feltárja az erkölcs és a jog jogfilozófiai különbségeit és összefüggéseit, elemzi a jogra vonatkozó erkölcsi szabályokat, és az erkölcsre vonatkozó jogi rendelkezéseket. A bűncselekmény fogalmának figyelembe vételével az alkotmányos büntetőjog szemszögéből rávilágít, hogy mely jogi követelményeknek kell, hogy megfeleljen az erkölcsi alapú büntetőjogi szabályozás.

Müller György: A kormány testületi jellegéről

A tanulmány a kormány testületi jellegét vizsgálja; kiindulva abból, hogy a magyar berendezkedésben a miniszterelnök egyre erősödő dominanciája a testületi elvet gyengíthette, de az alkotmányszövegből következően és fogalmilag nem szüntette meg. A joganyagra, az ügyrendekre és a rendszerváltás utáni kormányzati gyakorlatra épülő elemzés a kormányülés szerepének és a kormány működőképességének kérdései mellett a döntéshozatalnak, illetve a szavazásnak, a miniszterelnök kormányt helyettesítő lehetőségének, valamint a kormányülésen történtek dokumentálásának politikai érdeklődést kiváltó és alkotmányjogi szempontból is vitatott problémáira terjed ki.

Navratyil Zoltán: Az ember reproduktív klónozásának jogi perspektívái

A tanulmány az ember reproduktív klónozásának jogi vetületével foglalkozik. Röviden bemutatásra kerül a klónozás biológiai háttere, ezen belül az ún. sejtmagátültetéses forma jelentősége, valamint ennek az asszisztált reprodukció létező fajtáihoz való viszonya. A dolgozat az összehasonlító módszer alapján vizsgálja Magyarország, Németország, Anglia, valamint az Egyesült Államok jogi szabályozását, s hangsúlyozza, hogy a reproduktív klónozás tilalmának jogszabályi megszövegezése sokszor nincs összhangban a biológiai tényekkel, ami jogbizonytalanságot okozhat e téren. Ezen túlmenően a tanulmány tárgyalja és csoportosítja a reproduktív klónozással összefüggő ellenérveket, valamint bemutatja a klónozásnak a reprodukciós jogokhoz kapcsolódó kérdéseit is, s választ keres az állami beavatkozás és jogszabályi tilalom mibenlétére.

Kisfaludy Zoltán: A magyar állami fordításügy aktuális kérdései (A hiteles fordítás helyzete Magyarországon)

A tanulmány bemutatja az állami fordításügy, a hiteles fordítás és a hatósági tolmácsolás jogi szabályozásának magyarországi rendszerét, történetét. Felhívja a figyelmet a hatályos szabályozás anomáliáira és inkoherenciájára. Röviden utal az európai rendszerekre, majd megkísérli fölvázolni a jelenlegi rendszer alternatíváit. Ezek közül az első a mai megoldás megtartása, vagyis az, hogy a hiteles fordítás közfeladatát továbbra is állami cég látja el a jogi környezet rendezése mellett. A másik lehetőség szakmai kamara létrehozása, ehhez azonban szükség lehet a kamarákra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára is. Végül mindkét megoldás kiegészítéseként hasznos lehet bizonyos fordítási és tolmácsolási feladatok „visszaintegrálása” a központi közigazgatásba.

Mészáros Bence: Kiemelt jelentőségű ügyek, alkotmányos aggályok – új különeljárás a büntetőeljárási törvényben

2011. július 13-án léptek hatályba a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény legújabb módosításai, amelyek nyomán az eddigi nyolc különeljáráshoz egy kilencedik is társult, a „kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai.” Az új különeljárást beiktató 2011. évi LXXXIX. törvény súlyos szakmai kritikákat követően nyerte el végleges formáját. A bírálói a hatályos Alkotmánnyal és a jövőre hatályba lépő Alaptörvénnyel, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével is ellentétesnek tartották több rendelkezését. A törvényhozó a kritikákra reagálva végül tucatnyinál is több változtatást végzett az eredeti szövegen. A tanulmányban bemutatom az új különeljárást, és alkotmányjogi aspektusból vizsgálom meg azon rendelkezéseit, amelyekre továbbra is – mint immár a hatályos jog részeire – az alkotmányellenesség gyanúja vetül.

Summary

Zoltán Szente: The Problems of Historicism in Constitution-making – The Historic Constitution and the Holy Crown in the New Fundamental Law

The preamble of the new Hungarian Fundamental Law contains some references to the ‘historic constitution’ and to the ‘Holy Crown’, while the constitutional text attributes normative character to these provisions as interpretive principles. The study argues that the contents and main elements of the original doctrine of Holy Crown are not compatible with the fundamental principles of modern European constitutionalism. This doctrine states that the Holy Crown is the source of state sovereignty, symbolises the monarchy, embraces the entire historic territory of Hungary, and grants a special constitutional status for the Catholic Church. These tenets are in contrast with the principles of people’s sovereignty and separation of state and church, with Hungary’s international obligations and the republican form of government. Thus neither the ‘achievements’ of historic constitution, nor the doctrine of the Holy Crown can be used as a means of constitutional interpretation – they are likely to be mere mementos of a rapid and faulty constitution-making process.

Mária Bordás: Conflict of the Rule of Law and the Effective State?

In 2010 the Hungarian Constitutional Court annulled the regulation on 98 percents special tax of redundancy money in the public service. To sanction that decision, the majority of the Parliament restricted the competence of the Court by amending the Constitution so as to eliminate the constitutional review of acts on budget and taxes. A propos of this case, the article analyses the possible harmonization of the concept of the rule of law and efficiency of the state. Surveying and comparing the European and US developments in legal theory, it concludes that the infiltration of efficiency-requirements into the European public administration systems based on the Weberian model seems to be inevitable. However, further research is necessary to reveal the role of the constitutional review over the economic activity of the government.

Imre Németh: Thoughts on Moral-based Criminalization

The criminal protection of morals falls on the area of ethics and law. There are special provisions in international treaties, which allow the limitation of personal autonomy in terms of protection of morals. Those provisions may constitute an obligation for criminalization in the national level. Therefore, public morality as personal freedom-limiting purpose may become a suitable tool for the legislator to underpin the actual criminal policy. The study seeks the answer to that particular question whether criminal law should be used to protect morals. It reveals the legal-philosophical differences and relation between morals and law, and analyses legal rules covering morals as well as the topic of moral-based legal provisions. Taking into consideration the legal concept of criminal act the study highlights those constitutional and legal requirements to be met while composing moral based criminal regulation.

György Müller: On the Collegial Character of Government

The article construes the collegial character of the government. Its starting point is that the dominance of the prime minister practically weakened the collegial character in the Hungarian governmental system; however – considering the constitutional texts – this dominance did not abolish collegiality conceptually. The analysis is based on the relevant regulations, orders and post-transitional governmental practice, and examines problems in the focus of political interest and constitutional debates, including the role of governmental sessions, decision-making and voting practice, the potential of the prime minister to substitute the government and the documentation of the governmental sessions.

Zoltán Navratyil: Legal Perspectives of Human Reproductive Cloning

The article explores the legal aspects of human reproductive cloning. It gives a short introduction to the biological background of cloning, where special emphasis is laid upon the method of „somatic cell nuclear transfer” in connection to the existing forms of assisted reproductive technologies. The essay analyses the legal regulation in Hungary, Germany, England and the United States, and argues that the statutory prohibition of reproductive cloning often does not correspond to the biological facts, and this terminological ambiguity may lead to legal obscurity. Beyond that, the article also examines the moral arguments against human reproductive cloning and the well-debated questions relating to reproductive rights, and finally, it tries to find justifications to state intervention and a rigid statutory ban on this field.

Zoltán Kisfaludy: Topical Questions of Hungarian Official Translation
 
The study presents the system and short history of the legal regulation of official translation and interpretation before authorities in Hungary. It draws attention to the anomalies and incoherencies of the rules currently in force. It offers a brief survey of European systems and seeks to present alternatives to the prevailing system. The first alternative is to maintain the current system, wherein a public undertaking continues to perform public task of official translation on the basis of adequate legal rules. The other alternative is to establish a professional chamber, which also requires the review of legislation on professional chambers. Finally, as an addition to both alternatives, the “reintegration” of certain tasks related to translation and interpreting into central public administration may have benefits, as well.

Bence Mészáros: High Priority Cases, Constitutional Concerns – New Special Procedure in the Act on Criminal Procedure

The latest amendment to the Act No. XIX of 1998 on Criminal Procedure entered into force on 13 July 2011, and added a new special procedure to the already existing eight procedures, under the rubric of “rules of procedure in high priority cases”. The law introducing the new special procedure, Act No. LXXXIX of 2011 was drafted amidst heavy criticism by members of the legal profession. Its critics shared the opinion that several provisions of the act are incompatible with the Constitution in force, with the following constitution (called the Basic Law of Hungary) which is scheduled to enter into force next year, and with the European Convention on Human Rights. In response to criticism, the legislative has finally modified more than a dozen rules of the original text. The study introduces the new special procedure, and examines provisions, which still arouse the suspicion of unconstitutionality.


Összes lapszám