Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » De iurisprudentia et iure publico

De iurisprudentia et iure publico

Magyar Jog- és Államtudományi Társaság III. évfolyam, 2009/1. szám - 2009. január

A De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat (DIEIP) [HU ISSN 1789-0446] 2007 óta negyedévente megjelenő internetes, nyílt hozzáférésű tudományos periodika, amely magyar, angol és német nyelven íródott, a jogtudomány és a politikatudomány köréből származó, megjelentetésre szánt írásokat (tanulmány, recenzió, valamint konferenciabeszámoló) közöl. A folyóirat nyitott a fiatal kutatók, valamint a gyakorlati szakemberek előtt is.

2007-től kezdődően 2012-ig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének gondozásában jelent meg a DIEIP, melyet 2012 elejétől – változatlan szerkesztőségi struktúrában – a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság ad ki.

Főszerkesztő: Prof. Dr. Paczolay Péter

Társszerkesztők: Dr. Fejes Zsuzsanna, Dr. Kovács Endre Miklós, Dr. Lengyel Nóra, Dr. Tóth Zoltán

De iurisprudentia et iure publico honlapja→

A De iurisprudentia et iure publico 2009-es évfolyamának első számában öt tanulmány mellett három recenzió olvasható.

A Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszéke PhD hallgatójának, Deilinger Viktóriának az „Intézményesített PPP – Trendek az Európai Unióban” (IPPP – Institutionalised Public Private Partnership – Trends in the European Union) című angol nyelvű tanulmánya egy nemzetközi esszépályázatra készült, amelyet a Schönherr bécsi székhelyű nemzetközi ügyvédi iroda rendezett meg (Schönherr CEE Essay Competition – SCEEEEC) 2008-ban. Ennek magyarországi fordulóját a Szerző nyerte meg. A tanulmány a nemzetközi kereskedelmi jog egy aktuális problémáját, az intézményesített PPP-k (Institutionalised Public – Private Partnerships) problémáját járja körül. Ez alapvetően a magánszféra és a közszféra különleges együttműködési struktúráját takarja. A téma aktualitását az adja, hogy 2008 februárjában jelent meg egy EU-s dokumentum a PPP-kkel kapcsolatban, amely egészen új fényben láttatja ezt az együttműködési formát. A témaválasztást továbbá az indokolta a Szerző részéről, hogy még 2006-ban alkalma nyílt részt venni az ENSZ bécsi székházában egy közbeszerzésekkel foglalkozó UNCITRAL ülésen, ahol az egy hetes esemény alkalmával rengeteget foglalkozott a PPP-kkel is.

A második tanulmány Farkas Tibor munkája, aki a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének PhD hallgatója. „A polgári perrendtartás változása a 2009-es esztendőben” című tanulmányában a Szerző összefoglalta a polgári perrendtartás utóbbi időben megvalósított legátfogóbb módosítását, amely hatással van megannyi jogág eljárásjogi szabályaira. Jelen módosítással a jogalkotó a túlterhelt bíróságok és az elhúzódó perek problémáját próbálja orvosolni a külföldi minták figyelembevételével. A jogi szabályozás sokszor előremutató, azonban a gyakorlatba az anyagi források biztosítása miatt gyakran nehezen átültethető. A módosítás alkalmazhatóságának sikeressége a jövő kérdése.

A „Pragmatizmus és legalizmus – Richard Posner és Antonin Scalia a bírói szerepről” című tanulmány Molnár András munkája, aki a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Jogelméleti Tanszékének PhD hallgatója. Richard Posner legújabb könyvében különbséget tett a pragmatista és a legalista bírótípus között. Az előbbi a jólét növelésére törekszik döntéseiben, és ehhez a jogszabályszöveg csak egy – igaz, kiemelkedő jelentőségű – eszköz a sokból. Ezt a nézetet osztja az amerikai Hetedik Körzeti Fellebbviteli Bíróság bírája, Richard Posner is. Az utóbbi csak a többi hatalmi ágtól élesen elválasztott jogalkalmazóként tevékenykedik, akinek egyetlen dolga a legitim jogalkotó által megalkotott, hatályos jogszabályok érvényre juttatása – Antonin Scalia, a Supreme Court bírája e felfogás markáns képviselője. A Szerző e két személy általános jogfelfogását mutatja be, majd ezen keresztül a bírói szerepről alkotott nézeteiket ismerteti.

A Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi docense, Papp Tekla német nyelven készítette el publikációját „A timesharing-szerződésről” (Über den Timesharing-Vertrag) címmel. A tanulmány a timesharing-kontraktust – jellemzői ismertetésére alapozva – besorolja az atipikus szerződések közé. A megállapodás dogmatikai elhelyezése után annak szabályozási hátterét világítja meg: a 94/47/EK irányelv lényegi rendelkezéseit, tervezett módosítását és az Európai Unió tagállamai által végrehajtott irányelv-implementáció eltéréseit. A timesharing-szerződés fogalmának jogösszehasonlító elemzését adja a Szerző a nemzetközileg alkalmazott variációkra is tekintettel. A timeshare-rendszer körvonalazódó fejlődési irányai is bemutatásra kerülnek. A magyarországi timeshare-rendszer megjelenési formáinak, gyakorlatának analizálására is sor kerül. Lezárásként a timesharing-megállapodás jogi természetének vizsgálata következik mind honi, mind európai viszonylatokban, és konzekvenciaként a timesharing-kontraktus által szabályozott jogviszony dologi jogi, szerződési jogi és polgári jogi társasági elemeinek összekapcsolódását és váltakozó dominanciáját állapítja meg a Szerző.

A következő tanulmányt „Gondolatok a polgári és politikai jogokról az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megszületésének 60. évfordulója alkalmából” címmel Szalai Anikó írta, aki a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról az elmúlt 60 évben az egyértelműen kiderült, hogy az államok nem kívánság-listának írták. Ez az eredetileg kötelező erővel nem bíró, közgyűlési határozat formájában elfogadott nyilatkozat mára a nemzetközi szokásjog része, és az egyetemes emberi jogi védelem alfája, amelyből tematikus, illetve regionális egyezmények hatékony rendszere alakult ki. A jogvédelem teljes szerződéses rendszere létezik, azonban ez nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a jogsértések. A XXI. század jelentős kihívásai közé tartozik, hogy a nemzetközi közösség rábírjon minden államot a szerződések ratifikációjára, illetve azok betartására. A jogok jelentésének kultúránkénti relativitása, a terrorizmus, a technika fejlődése és a polgári és politikai jogok kapcsolata csak néhány kérdéskör, amely napjainkban megoldásra vár.

E szám első recenzióját „Jogfilológia tanulmányok az ókori és a középkori filozófia illetve jogtörténet területéről” címmel Kiss Zoltán írta, aki a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Magánjogi Tanszékének PhD hallgatója. A recenzió Nótári Tamás „Studia Iuridico-philologica I., Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History” címmel 2007-ben megjelent idegen nyelvű tanulmánykötetét mutatja be.

A második „Bócz Endre: Kriminalisztika a tárgyalóteremben” című recenziót Szép Árpád Olivér, a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszékének PhD hallgatója írta.

A harmadik recenziót „Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése” címmel készítette Vértesy László, aki a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi Jogi Tanszékének egyetemi tanársegédje.

A lap következő száma várhatóan 2009. április 14-én jelenik meg.

Paczolay Péter
főszerkesztő


Összes lapszám