Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » De iurisprudentia et iure publico

De iurisprudentia et iure publico

Magyar Jog- és Államtudományi Társaság II. évfolyam, 2008/2. szám - 2008. április

A De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat (DIEIP) [HU ISSN 1789-0446] 2007 óta negyedévente megjelenő internetes, nyílt hozzáférésű tudományos periodika, amely magyar, angol és német nyelven íródott, a jogtudomány és a politikatudomány köréből származó, megjelentetésre szánt írásokat (tanulmány, recenzió, valamint konferenciabeszámoló) közöl. A folyóirat nyitott a fiatal kutatók, valamint a gyakorlati szakemberek előtt is.

2007-től kezdődően 2012-ig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének gondozásában jelent meg a DIEIP, melyet 2012 elejétől – változatlan szerkesztőségi struktúrában – a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság ad ki.

Főszerkesztő: Prof. Dr. Paczolay Péter

Társszerkesztők: Dr. Fejes Zsuzsanna, Dr. Kovács Endre Miklós, Dr. Lengyel Nóra, Dr. Tóth Zoltán

De iurisprudentia et iure publico honlapja→

A De iurisprudentia et iure publico 2008. évi második számának aktualitását szintén a Kárpát- medencei Fiatal Politológusok Konferenciájának előadásai adják egy jogági, Európai Uniós témában megírt tanulmány mellett.

A konferenciára 2007. november 30. - december 1. között került sor Szegeden 50 éves az Európai Unió – Többszintű kormányzás az Európai Unióban címmel.

A mintegy 150 fős konferenciára főként fiatal társadalomtudósok érkeztek, akik az első napon egy-egy téma kiemelkedő kutatóit, szakembereit hallgathatták meg, és vitathatták meg velük az Európai Unió előtt álló kihívásokat.

Jelen számban a második nap hallgatói szekcióiban, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán elhangzott előadások szerkesztett változata olvasható.

Mint ahogy a programból is kitűnik, a hallgatói szekciók az első nap plenáris szekcióira épültek, ahol négy – az Európai Unióval kapcsolatos – témát vettek nagyító alá a PhD, valamint a graduális képzésen tanuló hallgatók.

„Az EU a nemzetközi kapcsolatokban. Az Unió kül- és biztonságpolitikája 1.” című szekcióban Juhász Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Politológiai Tanszékének PhD hallgatója „Az Európai Unió és Oroszország kapcsolata a kezdetektől napjainkig” című előadásának célja annak bemutatása volt, hogy hogyan jutott el az EU és Oroszország a hidegháborús konfrontációtól a kooperációig, amely a Szovjetunió végnapjaitól kezdve – kisebb-nagyobb megtorpanásokkal – máig meghatározó jellemzője a vizsgált nexusnak.

Ezt követte szintén a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Politológiai Tanszék, PhD hallgatójának, Merkovity Norbertnek az előadása, az „Új civilek – új hálózatok. Új törésvonal?” címmel, melynek a kiindulópontja az volt, hogy az információs hálózatok segítségével a civilek olyan aktív politikaalkotók lehetnek, mint a média. Míg egyesek célként használják az új technikát, addig mások eszközként. Az előadó a töredezett társadalom politikai vonatkozásait elemzi.

A második szekció, „Múlt, jelen, jövő: Az „alkotmány” jövője az Unióban 1.” első felében, Samu Tamás Gergő, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Karának IV. éves politológia szakos hallgatója „Euroszkepticizmus és „Alkotmány” címmel tartotta meg előadását. Ebben bemutatta az euroszkeptikus és eurorealista pártok, mozgalmak, valamint az euroszkeptikus pártok által alkotott Európai parlamenti frakciók eredetét, történetét és főbb politikai jellemzőit.

Őt követte Sebők Miklós PhD hallgató, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézetében tevékenykedik. „Az uniós bürokrácia legitimációja – politikaelméleti megközelítések” című előadásának alapkérdése az volt, hogy milyen sajátos legitimációs forrásokkal rendelkezik az Európai Unió bürokráciája. Ezt vizsgálandó, első lépésben áttekintésre került az állam legitimációjával foglalkozó általános irodalom, ezen belül kiemelten a bürokrácia szerepe, majd az előadó a felmerülő problémákat az Európai Unió, mint szupranacionális szervezet speciális esetén illusztrálta.

A második szekció „Múlt, jelen, jövő: Az „alkotmány” jövője az Unióban 2.”, második felét Karsai Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszékének PhD hallgatója nyitotta meg „A csillagok háborúja – avagy ki fogja védeni az emberi jogokat az Európai Unióban?” című előadásával. Ebben a luxemburgi Európai Unió Bírósága és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága közötti hatáskör-megosztást vizsgálta, közelebbről azt, hogy mely szerv lesz az emberi jogok védelmének fő letéteményese. Az előadó kitért a strasbourgi esetjog főbb elemeire és amellett sorakoztatott fel érveket, hogy a két bíróság jelenleg kölcsönösen elismeri egymás joghatóságát emberi jogi ügyekben, de a kérdés végleges, akár jogalkotói rendezése még várat magára.

Ennek a szekciónak a záró előadását Nyerges Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának II. éves politológia szakos hallgatója tartotta meg. Előadásának „Szuverenitás és szubszidiaritás az Európai Unióban. Szuverenitás problémája a XXI. századi Európai Unióban.” témája a szuverenitás problematika forrásának bemutatása a kormányköziség és a nemzetekfelettiség kérdése által volt. Az előadó kitért ezek mellett a szubszidiaritás elvének rövid ismertetésére is.

A „Regionalizmus, területi autonómia, kisebbségek a Kárpát-medencében” című szekcióban osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel Jani Péter, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának IV. éves jogász szakos hallgatója. Előadását „Az erdélyi magyar autonómiatörekvések a regionalizáció tükrében” címmel tartotta meg. Az előadó a különböző autonómia-formák Erdély, illetve tágabban Románia területén való megvalósulásának bemutatását tűzte ki célul a legnagyobb érdekképviseletek (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Székely Nemzeti Tanács) e témában született koncepcióinak elemzésén és értékelésén keresztül.

A záró szekció „Schengen hatása a migráció alakulására” címet viselte. Baksa Eszter, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Karának V. éves politológia szakos hallgatójának előadásában „Munkaerő mobilitás a Schengeni Egyezmény függvényében” az Európai Unió foglalkoztatás-politikájának kettősségét elemzi: a Schengeni-övezetbe tartozó országok felé lebontják a határokat, ám a munkaerő szabad áramlása nem valósulhat meg, mert még mindig vannak olyan országok, amelyek derogációval élnek.

Balogh Róberttől, a Generáció 2020 Egyesület politológusától „Schengen hatása a migráció alakulására” címmel hallhattak előadást a résztvevők, melynek fő témái a következő kérdések vizsgálatai voltak: az Európai Unió jelenlegi migrációpolitikájának elemzése; a politikai akarat és a valós folyamatok összeütközése, ezek következményeinek bemutatása; valamint egy esetleges paradigmaváltás lehetősége.

Krizsán Brigitta, a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karának II. éves nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója „Schengen hatása a migráció alakulására – Belső szabadság, külső elzárkózás” címmel készítette el az előadását, melynek témái a következő pontokban foglalhatóak össze: Európa helye a nemzetközi migrációs folyamatokban; az Európai Unión belüli belső migráció kialakulása és az Európai Unióba irányuló külső migráció kezelése; a bevándorlási politika kérdése az Európai Unióban.

Jelen számunkban a konferencián elhangzott előadásokon túl egy további EU-s témában született tanulmány is olvasható.

Király Andrea, a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Politológiai Tanszékének PhD hallgatója „Kettős elsőség az egyenlők között: Szlovénia az Európai Unióban” címmel készítette el az írását. A Szlovéniáról szóló tanulmány az Európai Unió soros elnökségét betöltő tagállamot vizsgálja meg abból a szempontból, hogyan dolgozik a kormány és a kétkamarás parlament az európai uniós dokumentumokkal, és különösen arra fókuszál, hogy az európai uniós ügyekben történő együttműködés keretén belül miként valósul meg a parlamenti kontroll a kormánnyal szemben.

Lapunk következő száma várhatóan 2008. június 30-án jelenik meg.

Paczolay Péter
főszerkesztő


Összes lapszám