Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » De iurisprudentia et iure publico

De iurisprudentia et iure publico

Magyar Jog- és Államtudományi Társaság II. évfolyam, 2008/4. szám - 2008. szeptember

A De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat (DIEIP) [HU ISSN 1789-0446] 2007 óta negyedévente megjelenő internetes, nyílt hozzáférésű tudományos periodika, amely magyar, angol és német nyelven íródott, a jogtudomány és a politikatudomány köréből származó, megjelentetésre szánt írásokat (tanulmány, recenzió, valamint konferenciabeszámoló) közöl. A folyóirat nyitott a fiatal kutatók, valamint a gyakorlati szakemberek előtt is.

2007-től kezdődően 2012-ig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének gondozásában jelent meg a DIEIP, melyet 2012 elejétől – változatlan szerkesztőségi struktúrában – a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság ad ki.

Főszerkesztő: Prof. Dr. Paczolay Péter

Társszerkesztők: Dr. Fejes Zsuzsanna, Dr. Kovács Endre Miklós, Dr. Lengyel Nóra, Dr. Tóth Zoltán

De iurisprudentia et iure publico honlapja→

A De iurisprudentia et iure publico 2008. évi őszi számában öt tanulmány publikálására került sor. Ezek közül elsőként olvasható egy külföldi szerző idegen nyelvű munkája.

Az első tanulmányt a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi adjunktusa, Ernszt Ildikó „A nemzetközi repülés és az ENSZ Közgyűlése” címmel készítette el. A nemzetközi légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények a terrorizmus kategóriájába esnek, így a velük szemben való fellépés nem választható el a nemzetközi terrorizmus elleni harctól. Az 1970-es évektől kezdődően az ENSZ Közgyűlése számos határozatot fogadott el a témával összefüggésben, az elmúlt évtizedben pedig megsokszorozódott az ezzel kapcsolatos határozatainak száma. A cikk ezen határozatokat veszi górcső alá, melyeket az alábbi csoportokba szedve tárgyal:

  • a terrorizmust „általánosságban” elítélő határozatok
  • a terrorizmus elleni küzdelem során az emberi jogok tiszteletben tartására felszólító
  • a nemzetközi szerződéseket „megalapozó”, illetve
  • a légiközlekedés közbiztonságával foglalkozó határozatok.

A lap életében első idegen nyelvű munkát a Novi Pazari Nemzetközi Egyetem főtitkára, Harun Hadzic írta „A bosnyákok státusza a Szandzsákban” címmel, amelyben az emberi és a kisebbségi jogok érvényesüléséről ír egy olyan régióban, a Szandzsákban, amely két ország területe – Szerbia és Montenegró – között terül el. A tanulmány több részre tagolódik: történelmi áttekintés, alkotmányos szabályozás, néhány eset az emberi és kisebbségi jogok, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi dokumentumok megsértésére, és az ezekből levonható következtetés. A Szerző arra a megállapításra jut, hogy Szerbiának és Montenegrónak javítania kell kapcsolatait a Szandzsák régió és annak lakossága érdekében. Mindenekelőtt a bosnyákok helyzetét szükséges rendezniük ahhoz, hogy végül sikeresen be tudjanak kapcsolódni Európa és a világ vérkeringésébe.

A harmadik tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskolájának másodéves PhD hallgatója, Nász Adrienn készítette el. A „Hogyan tovább az ír „nem” után? – Lehetséges scenáriók a Lisszaboni Szerződés további sorsára” című tanulmány a Lisszaboni Szerződés ír elutasításának okait és a továbblépési lehetőségeket vizsgálja. A Lisszaboni Szerződésről kiírt népszavazást megelőző ír kampány dinamikájának, valamint a szavazás után készített, a kudarc okait vizsgáló közvélemény-kutatás eredményeinek elemzéséből kiindulva vázol fel a Szerző lehetséges kimeneteleket a Lisszaboni Szerződés további sorsára, miközben vizsgálja a kérdést, hogy fenntartható-e az egyhangú ratifikáció igénye egy ilyen nagy taglétszámú és változatos érdekű országokból álló Európai Unióban.

A következő munkát a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Politológiai Tanszékének tudományos munkatársa, Révész Béla vetette papírra „Nagy Imre tamizdat” címmel. 2008 első felében a Szerzőnek alkalma nyílott részt venni a Nagy Imre-per hangfelvételeinek OSA-beli közzététele előkészítésében. Ennek során találkozott az 1958. június 13-i tárgyalási napon azokkal a tanúvallomásokkal, amelyek „A magyar nép védelmében” címmel nyugaton megjelentetett Nagy Imre írások körülményeire vonatkoztak. Más, belügyi és pártiratok nyomán már korábban is tudni lehetett a történetről, de csak most, a jegyzőkönyv ismeretében vált érthetőbbé a történet. A tanulmány ezeket a régi és új információkat összegzi.

A Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszékének tanársegédje, Téglási András „A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme – Történeti áttekintés” című tanulmányában a tulajdon alkotmányos védelmének történeti kialakulását ismerteti az ókortól egészen a rendszerváltás időszakáig mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Az alkotmányosság, az alkotmányos tulajdonvédelem átfogó bemutatásához ugyanis a kérdéskört nem csupán a tulajdonnak az első írott alkotmányokban való megjelenésétől kezdve kell vizsgálni, hanem az alkotmány tágabb értelmét felhasználva a tulajdonnak az állam egész közjogi berendezkedésében elfoglalt helyét is ideértve szükséges ismertetni, hogy az állam milyen közjogi eszközökkel törekedett – és törekszik mind a mai napig – az egyén tulajdonát más egyénekkel, illetve saját magával szemben is biztosítani. A tanulmány a közjogi megközelítést tekinti elsődlegesnek, más jogágakra vonatkozó megállapításokat csak annyiban tesz, amennyiben érthetőbbé kívánja tenni a kérdéskör alkotmányjogi szempontú kidolgozását.

Lapunk következő száma várhatóan 2009. január 5-én jelenik meg.

Paczolay Péter
főszerkesztő


Összes lapszám