Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Alkotmánybírósági Szemle

Alkotmánybírósági Szemle

HVG-Orac Kiadó 2010/ 1. szám - 2010. május

Az Alkotmánybíróság és a HVG-Orac Kiadó közös célja - az Alkotmánybíróság döntéseinek jogfejlesztő szerepére és a jogalkalmazásra gyakorolt hatására figyelemmel - hogy azokat minél nagyobb közönség ismerhesse meg. A 2010 márciusában indult, évente kétszer megjelenő Alkotmánybírósági Szemle ennek megfelelően arra törekszik, hogy a nagyközönség elé tárja a testület válogatott, közérdeklődésre leginkább számot tartó döntéseit.

Az Alkotmánybírósági Szemle adott tárgyévben megjelenő első száma az előző év szeptembertől decemberig tartó periódusának határozatait tartalmazza, míg a második szám az adott év január és szeptember közötti határozataiból válogat.

Akiknek ajánljuk

A kiadvány elsősorban a gyakorló jogászok, jogalkalmazók számára kíván lehetőséget teremteni arra, hogy a döntéseket tanulmányozhassák, de törekszik arra is, hogy minél szélesebb körű nyilvánosságot biztosítson a testület határozatainak és végzéseinek.

Szerkesztőbizottság

A Szerkesztőbizottság elnöke: Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke

A Szerkesztőbizottság tagjai: Bragyova András alkotmánybíró, Harmathy Attila akadémikus, volt alkotmánybíró, Kovács Péter alkotmánybíró, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, volt alkotmánybíró

Főszerkesztő: Trócsányi László alkotmánybíró

Szerkesztők: Köblös Adél alkotmánybírósági főtanácsadó és Marosi Ildikó alkotmánybírósági főtanácsadó

Felelős szerkesztő: Gábor Zsolt

A folyóirat előfizetési díja a 2010. évre: 111030 Ft (2 szám)

Paczolay Péter: Töprengések alkotmánybírósági hatáskörökről

DÖNTÉSEK

Az Alkotmányjogi panasz befogadhatóságának egyes feltételeiről - 773/D/2006. AB határozat

A jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül benyújtott alkotmányjogi panasznak meg kell felelnie az Abtv . 22 . § (2) bekezdésében meghatározott előírásoknak, azaz tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak
véli . E követelményeknek nem felel meg, ha az indítványozó a nyitva álló határidőben kizárólag egy tartalom nélküli, alkotmányjogi panasznak nevezett, de annak tartalmilag meg nem
felelő beadványt nyújt be azzal a szándékkal, hogy az érdemi indokolást a törvényes határidőn túl terjeszthesse elő . [1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bek., 48. §]

Az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi törvény egyes rendelkezései Alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról - 1161/B/2008. AB határozat

A nemesi címek viselésének tilalma az Alkotmány 14 . §-ában megfogalmazott örökléshez joggal nem hozható alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe, ez ugyanis csak az örökhagyó vagyonára vonatkoztatható . Nem áll összefüggésben a nullum crimen, nulla poena sine lege elvével sem, mert ez utóbbi értelmezése és érvényesülése csak a büntetőjog körében lehetséges . A vizsgált törvény mögött olyan határozott értékrend áll, amely a hatályos Alkotmányban megfogalmazott, a megkülönböztetés tilalmáról rendelkező 70/A . § (1) levezethető értékek szerves részét képezi . [Alkotmány 14. §, 57. § (4) bek.; 1947. évi IV. 3. § (1)–(4) bek.]

Jogszabályi felhatalmazás hiányában történő általános eljárási szabályok megállapításának Alkotmányellenességéről - 89/2009. (IX. 24.) AB határozat

Sem a Ket ., sem az Étv . nem ad felhatalmazást az építési ügyben a Ket eltérő általános eljárási szabályok megalkotására . Így a támadott rendelet mind címében, tartalmában magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezést tartalmaz és az Alkotmány jogszabályi hierarchiára vonatkozó szabályába ütközik . [Alkotmány 37. § (3) bek.; 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet II. fejezet]

Az illeték megállapítására vonatkozó jog elévülésének Alkotmányosságáról - 63/B/2007. AB határozat

Nem teszi kiszámíthatatlanná a szabályozást az, ha az illeték megállapításához való jog elévülése nem az illetékkötelezettség keletkezéséhez, mint kezdő időponthoz, hanem a hatóság tudomásszerzéséhez igazodik . [Alkotmány 2. § (1) bek.; 2003. évi XCII. törvény 164. § (4) bek.]

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételére vonatkozó törvényi rendelkezések Alkotmányosságának vizsgálatáról - 97/2009. (X. 16.) AB határozat

I . Az Alkotmány nem zárja ki, hogy az ítélkezési feladatoktól elkülönülő igazgatási tevékenységben a bírói hatalom autonómiájának sérelme nélkül külső szervek, más hatalmi ágak képviselői törvényi felhatalmazás alapján, pontosan megszabott hatáskörök által körülírt módon közreműködjenek . A külső tagok OIT-ban való részvételének intézményesítése nem csupán a bírói hatalmi ág más hatalmi ágakkal való együttműködését célozza, hanem a független bírói hatalmi ág társadalmi kontrolljának a megteremtésére is szolgál.

II . Az igazságügyért felelős miniszter, a két delegált parlamenti képviselő, a legfőbb ügyész, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének OIT-tagsága nem sérti a hatalommegosztás elvét, illetve a bírói függetlenséget . A miniszter és a delegált képviselők tagsága nem áll ellentétben pártok közhatalom-gyakorlásának tilalmára vonatkozó alkotmányi klauzulával sem.

III . Ha a Kormány meghatározott tagjának valamely intézményben, másik hatalmi ágban való közreműködésére minősített többséget igénylő törvény adott felhatalmazást, ennek keretei csak ugyanilyen módon változtathatók meg . Ez azonban a feladatra és nem az elnevezésre vonatkozik. [Alkotmány 2. § (1) bek., 3. § (3) bek., 5. § (3)–(5) bek.; 1997. évi LXVI. törvény. § (1) bek.]

A központi hitelinformációs rendszer adatkezelési szabályainak alkotmányosságáról - 723/B/2005. AB határozat

Alkotmányos a személyes adatoknak a hitelképesség vizsgálatához és a hitelezési kockázat mérlegeléséhez kötött ötéves időtartamú kezelése, amennyiben azt a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások prudens működésében, folyamatos, azonnali és mindenkori fizetőképességének biztosításában megjelenő közérdek teszi szükségessé . Az adatkezelésben megnyilvánuló korlátozás az adatkezelés időtartamától függetlenül arányos, amennyiben a potenciális adósok megfelelő tájékoztatást kapnak adataik lehetséges és tényleges kezeléséről, illetve jogorvoslattal élhetnek a jogszerűtlen adatkezelés esetében . [Alkotmány 59. § (1) bek., 70/A. § (1) bek., 1996. évi CXII. törvény 130/I. § (1)–(4) bek.]

A kártalanítási igényről való tájékoztatási kötelezettség hiányáról - 104/2009. (X. 30.) AB határozat

A büntetőeljárási törvény 580 . §-ában szabályozott kártalanítás nem azonos az Alkotmány 55 . § (3) bekezdésében nevesített, törvénytelen fogvatartás esetén járó kártérítés intézményével . Az állammal szemben keletkezett kártalanítási igényekről és érvényesíthetőségének határidejéről az ügyész/bíró által adandó tájékoztatás törvényi előírásának hiánya a törvényalkotó olyan mulasztása, amely sérti a jogállamiság követelményeit és alapjogsérelemre is vezet . [Alkotmány 2. § (1) bek., 8. § (1)–(2) bek., 55. § (1) bek..; 1998. évi XIX. törvény 580. § (1)–(2) bek.]

Állampolgárságtól függő megkülönböztetés parkolási pótdíjfizetési kötelezettséggel összefüggésben - 105/2009. (X. 30.) AB határozat

Sérti a diszkrimináció tilalmát az az önkormányzati rendeleti előírás, melynek értelmében a parkolási pótdíj fizetésére a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos köteles, ha a vezető külföldi állampolgár . Az állampolgárságától függő különbségtételnek ugyanis nincs ésszerű indoka . A jogi szabályozási koncepció és a követelések érvényesítésének jogi szabályozása figyelembevételével az az ésszerű, ha a „külföldi vezető” alatt a Magyarországon lakó-, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek értendők, állampolgárságra tekintet nélkül . Mivel alkotmányellenesnek csak az „állampolgár” szövegrész minősül, a konkrét normakontrollt kezdeményező bírónak a folyamatban lévő ügyben a kifogásolt szabályozást e rész nélkül és a fenti értelemben kell alkalmaznia . [Alkotmány 70/A. § (1) bek.; Győr Megyei Város Önkormányzata Közgyűlésének 66/2003. (XII. 19.) Ök. rendelete 9. § (3) bek. c) pont]

A diploma megszerzéséhez kötelező nyelvvizsgát előíró szabály alkotmányosságáról - 1025/B/2008. AB határozat

A felsőfokú tanulmányaikat befejező hallgatók a diploma megszerzése szempontjából homogén csoportot alkotnak . Ezen csoporton belül nem tekinthető önkényes megkülönböztetésnek az, hogy a felsőoktatásról szóló törvény 150 . § (1) bekezdése a diploma megszerzését általános szabályként nyelvvizsga letételéhez kötötte, de – átmeneti időre – tekintetbe vette egy korosztály sajátosságait, az idősebbek tanulással járó fokozott megterhelését . [Alkotmány 70/A. § (1) bek., 70/B. § (1) bek., 70/E. § (1) bek.; 2005. évi CXXXIX. törvény 62. § (1) bek., 150. § (1) bek.]

A közterületi várakozásra vonatkozó szabályok alkotmányellenességéről - 109/2009. (XI. 19.) AB határozat

A parkolással létrejövő jogviszony a helyváltoztatás szabadságából levezetett közlekedés szabadságával áll szoros összefüggésben . A jogalkotó – döntése szerint – szabályozhatja e jogviszonyt magánjogi keretek, avagy közigazgatási keretek között is. Mulasztásban megnyílvánuló alkotmányellenes helyzetet eredményez azonban az olyan törvényi szabályozás, amely a parkolással kapcsolatosan nem rendezi teljes körűen a végrehajtási szabályok kereteit.

Önkényes jogalkotási lehetőséget teremt az olyan törvényi felhatalmazó rendelkezés, amely az önkormányzati jogalkotó érdekeinek egyoldalú érvényesítésére ad lehetőséget . [Alkotmány 2. § (1) bek., 58. § (1) bek., 1990. évi LXV. törvény 63/A. § h) pont, 1988. évi I. törvény 15. § (3) bek., Fővárosi Közgyűlés 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelete]

A felhatalmazás kereteit méltányosságra hivatkozással túllépő önkormányzati rendelet Alkotmányellenességéről - 117/2009. (XI. 20.) AB határozat

A helyi önkormányzat rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására . A felhatalmazás kereteit túllépő önkormányzati rendelet sérti a jogszabályi hierarchiára vonatkozó szabályokat . Amennyiben a törvényi felhatalmazás a közgyógyellátásra jogosultak körének meghatározását a családon belüli egy főre jutó jövedelemhatárhoz köti, úgy az önkormányzati képviselő-testület túllép a felhatalmazás keretein, ha rendeletében a rászorultra eső fogyasztási egységre vetíti a jogosultság alapját . Az alkotmánysértés annak ellenére is megállapítható, hogy bizonyos esetekben ez a vetítési alap méltányosabb az igénylők részére . [Alkotmány 44/A. § (2), Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 6/2006. (III. 10.) számú rendelete 17. § (4) bek.]

Jogszabályi felhatalmazás hiányában történő önkormányzati jogalkotás Alkotmányellenességéről - 119/2009. (XI. 20.) AB határozat

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 . évi III. törvény nem ad felhatalmazást a helyi képviselő-testületnek arra, hogy a rendszeres szociális segély feltételeként az ellátásra jogosult személy együttműködésén túl további kötelezettségeket állapítson meg. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 . évi XXXI . törvény pedig nem ad felhatalmazást a helyi jogalkotónak arra, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megszűnésének a törvényben szabályozottaktól eltérő, újabb esetét állapítsa meg . Mindezek miatt a támadott önkormányzati rendeletek sértik a jogforrási hierarchiát . Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletek által előírt feltételek tartalmi alkotmányosságát nem vizsgálta. [Alkotmány 44/A. § (2) bek., Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának 15/2007. (XII. 17.) rendeletének 11. § (4) bek. e)–f) pont, Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának 14/2004. (VII. 12.) rendeletének 7. § (4) bek.]

A közterület használatáért fizetendő díj mértékének alkotmányellenességéről - 120/2009. (XI. 20.) AB határozat

A közterület kereskedelmi, szolgáltatási célú használatának díja azon tényezők értékelésével állapítható meg, amelyek a közterület használatát érintik . Hátrányosan megkülönböztető, ezért alkotmányellenes az a szabályozás, amely e szempontokat figyelmen kívül hagyva, a díj mértékét a közterület-használat szempontjából nem releváns tényezők alapján, kirívóan magasan állapítja meg a homogén csoportba tartozó, egyes kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások számára . [Alkotmány 70/A. § (1) bek.; Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/1991. (XI. 20.) számú rendelete, 1. számú melléklet 2. pont]

A jogalkotásról szóló törvény alkotmányellenességéről - 121/2009. (XII. 17.) AB határozat

A jogforrások szabályozása kizárólag az Alkotmány feladata, a jogalkotásról szóló törvénynek nem a jogforrásokat, hanem a jogalkotás rendjét kell rögzítenie . A mai Jat. Legnagyobb részében nem felel meg a „jogalkotásról szóló törvény” mai alkotmányos tartalmának, különös tekintettel arra, hogy a Jat . több okból már nincs összhangban az időközben bekövetkezett alkotmányjogi változásokkal . [Alkotmány 2. § (1) bek., 7. §; 1987. évi XI. törvény]

A miniszterelnök normatív utasításadási jogkörének alkotmányosságáról - 122/2009. (XII. 17.) AB határozat

Alkotmányosan megalapozott az a törvényi felhatalmazás, amely szerint a kormányprogram keretei között a miniszterelnök meghatározza a Kormány politikájának általános irányát . A Kormányon, mint testületen belül azonban a miniszterelnök és a miniszterek közötti viszonyt a politikai szolidaritás és nem a közigazgatási hierarchián alapuló irányítás jellemzi, ezért a miniszterelnök feladatot kijelölhet, ám normatív utasítást nem adhat miniszter számára . A normatív jogi karaktere egyebekben a jogalkotási rendet meghatározó, minősített támogatottságot igénylő törvény keretei között szabályozható csupán . [Alkotmány 7. § (2) bek., 33. § (1) bek., 35. § (1) bek. c) pont, 37. § (1)–(2) bek., a 2006. évi LVII. törvény 14. § (1)–(2) bek., az 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bek.]

A családi pótlék mint adóterhet nem viselő járandóság alkotmányosságának vizsgálatáról - 127/2009. (XII. 17.) AB határozat

A családi pótlék a családnak nyújtott olyan állami támogatás, mely a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében csak egy jogosultnak (egy szülőnek) jár . Az Szja tv . ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet von adóalapba akkor, amikor a családi pótlékra jogosult személy együtt élő házastársánál, élettársánál is, fele részben, a családi pótlékot jövedelemnek tekinti . A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként az adóalapba történő bevonása azért is ellentétes az arányos közteherviselés követelményével, mert a hatályos személyi jövedelemadó-rendszerben ugyanolyan teherviselő képességű személyek között hátrányos különbséget tesz aszerint, hogy a család egy- vagy kétkeresős . [Alkotmány 15. §, 16. §, 67. § (1) bek., 70/A. §, 70/I. §; 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. b) pont, 11. § (5) bek., 28. § (18)–(19) bek., 48. § (2) és (6) bek., 49. § (7) bek .]

TANULMÁNYOK
  • Holló András: Az alkotmányvédelem kiemelt tárgya: a jogalkotás (törvényalkotás) alkotmányossága
  • Trócsányi László: Az alkotmánybíráskodás és igazságszolgáltatás kapcsolatának egyes kérdései
  • Lábady Tamás: A bírói jogalkotás és alkotmánybírósági kontrollja
  • Köblös Adél: Milyen jogvédelmet nyújt az alkotmányjogi panasz?
  • Kemenes István: Alkotmány, bíróság
  • Vitaindító
  • Szövetségi Alkotmánybíróság – Sajtóhivatal – 72/2009. sz. 2009. június 30-i sajtóközlemény
  • Vassilios Skouris: Az Európai Unió Bírósága és a nemzeti alkotmánybíróságok viszonya

KRÓNIKA – 2009. szeptember–december


Összes lapszám