Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. IX. szám - 2009. szeptember

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Kollégiumi vélemények
  • 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény a Polgári perrendtartás tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről
  • 1/2009. (VI. 24.) PK–KK közös vélemény az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése körében hozott végzések elleni fellebbezések elbírálásáról és a kezdeményezési kötelezettségről
Büntető ügyszak
  • 262 A zsarolás alapesetének megvalósulásához nem szükséges élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetés, elegendő a komoly félelem kiváltására alkalmas – ún. akaratot hajlító – fenyegetés is – Az a körülmény, hogy a zsarolási fenyegetés ellenére a sértett nem tesz eleget az elkövető követelésének – ezért a kára sem következik be – nem jelenti azt, hogy a bűncselekmény kísérlete ún. alkalmatlan kísérlet lenne
  • 263 A mulasztással elkövetett emberölés és a segítségnyújtás halált okozó elmulasztása a mulasztás alapját képező kötelezettség szerint határolható el. Emberölés bűntette állapítandó meg, ha a családi kapcsolat miatt segítségnyújtásra kötelezett terhelt a leánya szülésénél észleli, hogy az újszülött életveszélyes helyzetbe került, ennek ellenére nem tesz semmit annak elhárítása érdekében és e mulasztás is közrehat a csecsemő halálában
  • 264 Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt valósít meg a főiskola számítástechnikai hálózatának felügyeletét ellátó informatikus, aki a hallgatók vizsgakötelezettségét és vizsgaeredményeit nyilvántartó számítástechnikai rendszerben levő adatok jogosulatlan megváltoztatásával – a vizsgát előírás ellenére nem tett hallgatóval kapcsolatban – olyan adatokat rögzít a rendszerben, amelyek szerint a hallgató a meghatározott tantárgyból eredményes vizsgát tett – A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, valamint a közokirat-hamisítás és a vesztegetés bűncselekményeinek anyagi halmazata valóságos, ha a Btk. 300/C. §-ában írt bűncselekményt a fenti módon megvalósító elkövető ezért a tevékenységéért az érintett hallgatóktól előnyt kér, továbbá a számítástechnikai rendszerben valótlanul rögzített adatok közlésével közreműködik abban, hogy a valóságban le nem tett vizsgáról valótlan adat kerüljön a leckekönyvbe. – E bűncselekményeknek a bűnsegédje az a hallgató, aki ezen cselekmény lényegi ismeretében és előzetes megbeszélés alapján anyagi ellenszolgáltatás fejében felkínálja az érintett hallgatótársainak azt a lehetőséget, ami szerint a vizsga teljesítése nélkül is érvényes vizsgaeredményről szóló bejegyzés kerülhet a leckekönyvükbe
  • 265 A rablásnak a Btk. 321. §-a (2) bekezdésében írt fordulata valósul meg, ha az idegen dolog már a tettenért tolvajnál (annak birtokában) van, s az általa alkalmazott erőszak vagy kvalifikált fenyegetés a sértetti – a dolog visszaszerzésére, az elvitel megakadályozására irányuló – magatartás leküzdését szolgálja
  • 266 Nem önbíráskodást, hanem zsarolást követ el, aki az uzsorakamat megfizetésének kikényszerítése érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést
  • 267 Nem bűncselekmény hiányára alapozottan, hanem törvényes vád hiánya okából kell megszüntetni az eljárást, ha a vád az alaki vagy tartalmi követelményeknek nem felel meg. Utóbbiról akkor van szó, ha a cselekmény pontos körülírtsága hiányos, s ennek folytán anyagi jogi következtetés levonására alkalmatlan
  • 268 Az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett és előállított személy személyazonosításán túlmenő bizonyításnak nincs helye – Ha a személyazonosítás eredményeként az állapítható meg, hogy az előállított személy nem azonos a keresett személlyel, az európai elfogatóparancs megtagadása helyett a kiadatási letartóztatás iránti ügyészi indítványt kell elutasítani – A Fővárosi Bíróság végzése ellen a fellebbezés lehetősége csak az egyszerűsített átadás elrendelése esetén kizárt, minden más esetben fellebbezésnek van helyes a Fővárosi Ítélőtáblához
Polgári ügyszak
  • 269 Jogszerű az eladók elállása a szerződéstől, ha a vevők a szerződésben foglaltak ellenére hitelfelvétel útján kívánják a hátralékos vételárat megfizetni és erre az eladók által tűzött póthatáridő lejártáig nem kerül sor. A vevők késedelme kizárja az eladók késedelmét
  • 270 A közjegyzőnek fennáll a kárfelelőssége, ha az általa készített közokirat nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére – Kölcsönszerződés biztosítására jelzálogjogot létesítő megállapodás közokiratba foglalása esetén nem elégséges, ha a közjegyző a feleknek csak a személyazonosító igazolványban szereplő adatait ellenőrzi. Miután az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint a közokiratnak a személyi azonosítót is tartalmaznia kell, a közokirat teljes bizonyító erejéből következően a közjegyző a személyi azonosító valóságáról is köteles az ezt tartalmazó okirat alapján meggyőződni. Ha ez nem áll rendelkezésre, a közreműködést meg kell tagadnia
  • 271 A kft. üzletrész értéke megállapításának szempontjai és a lehetséges értékelési mód alkalmazásának kiválasztása a házastársi közös vagyon megosztása során
  • 272 A gyám a gyámolttal szembeni végszámadás alapján őt terhelő tartozásba a gyermek tartására fordított kiadásait beszámíthatja. A gyermeknek a gyám vállalkozásában éveken keresztül, rendszeresen végzett munkáját azonban – a családi pótlék és az árvaellátás mellett – ezek fedezeteként számításba kell venni – Nem tekinthető köztudomású ténynek, hogy egy gyermek eltartásával tételesen milyen kiadások merülnek fel
  • 273 Nincs annak akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban – a másodfokú bíróság döntésétől eltérően – megállapítsa a per tárgyának értékét és hivatalból elutasítsa a felülvizsgálati kérelmet, ha a per tárgyává tett szolgalom mint vagyoni értékű jog ellenértéke nem haladja meg az egymillió forintot
  • 274 A lakóingatlan kikiáltási ára a Vht. 160. § (2) bekezdésének megfelelő mértékre – azaz a becsérték feléig – az ötödik, és az azt követő árveréseken szállítható le
Gazdasági ügyszak
  • 275 A privatizációs szerződésben a foglalkoztatási szint megőrzésének biztosítékául kikötött kötbér mérséklésének szempontjai
  • 276 A gazdasági társaságból kivált tag által a kiválással szerzett vagyonnal létrehozott új gazdasági társaságra – annak közreműködése nélkül – nem hozhat a vagyonmegosztást érintő határozatot a fennmaradó társaság – Ha a vagyonmegosztás az ingatlan tulajdonjogának átruházásával jár, a korábbi tulajdonosnak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozata ítélettel pótolható
  • 277 A munkavállalói képviselők jelölése a gazdasági társaság felügyelő bizottságába érvénytelen, ha az üzemi tanács ülését nem a jogszerűen megválasztott elnök hívja össze. A gazdasági társaság működése törvénysértő, ha a felügyelő bizottságban a munkavállalóknak nincs küldötte, ezért a törvénysértő helyzet megszüntetése érdekében a gazdasági társaságnak intézkednie kell
  • 278 Nem szerezhet tulajdonjogot ráépítéssel, aki az állami tulajdonú ingatlanon annak kezelőjével jogszabályba ütköző szerződés alapján építkezett, mert rosszhiszemű, felróható magatartásából vagyoni előnyre nem tehet szert
Munkaügyi ügyszak
  • 279 A köztisztviselő az I. besorolási osztályba 2005. február 1-jétől csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett
  • 280 A köztisztviselő 2004 júniusától 2005. február 1-jéig igényelt besorolásának elbírálásához a szakképzettsége megfelelőségét is vizsgálni kell
  • 281 Ha a munkáltatói egyoldalú átirányítási – szerződés-módosításnak minősülő – utasításának a munkavállaló nem tesz eleget, ez nem jelent rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegést
  • 282 A csoportos létszámleépítéssel indokolt felmentésnél a másik munkakör felajánlási kötelezettség teljesítését a létszámleépítés végrehajtásának időszakára nézve kell vizsgálni
  • 283 A jogalap nélkül felvett nyugellátás elsődlegesen a felvevőtől követelhető vissza, felróhatóság esetén 90 napon túl is
Közigazgatási ügyszak
  • 284 Árverési jegyzőkönyv eredeti ranghelyén tulajdonjog bejegyzés nem teljesíthető, ha az adóhatóság időközben az árverést jogerős határozattal megsemmisítette
  • 285 A kisajátítási kérelem indoka a közigazgatási perben nem változtatható meg
  • 286 Nem jár kártérítés a természetvédelmi területen elrendelt gazdálkodási korlátozásért, ha a tulajdonosnak ebből fakadóan tényleges kára nem keletkezett
  • 287 A vadászterület határát – a földtulajdonos közösség érvényes közgyűlési határozata hiányában – a vadászati jog kényszerhasznosításra vonatkozó szabályai szerint, hivatalból kell megállapítani
  • 288 Az adásvételi szerződések érvényességét megállapító jogerős polgári bírósági ítélet alapján a földhivatal köteles a vevők tulajdonjogát bejegyezni
  • 289 Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja. A jogutódlás megfelelő igazolásának kell elfogadni azt a szerződéses megállapodást, amely szerint az építési jogosultság visszaszáll a megrendelőre, ha a beruházó az építési munkát határidőn belül nem fejezi be
  • 290 Vámmentesség kedvezménye kizárólag a vámjogszabályokban írt feltételek mellett adható, a Ptk. és Csjt. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni
Az Európai Bíróság határozatai
  • I. Az EK 43. cikkel nem ellentétes, ha az egyik tagállamban letelepedett társaság nem vonhatja le adóalapjából a másik tagállamban lévő állandó telephelyét ért veszteséget, amennyiben valamely, a kettős adóztatás megelőzését célzó egyezmény értelmében e telephely jövedelme ez utóbbi tagállamban adózik, ahol az említett veszteség ezen állandó telephely jövedelmének adóztatásakor későbbi időszakokra elszámolható
  • II. Az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvető rendelkezéseivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelvével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló tanácsi irányelvben megállapított értékhatárt el nem érő, egyértelmű határon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződések tekintetében kötelezően előírja az ajánlatkérők számára, hogy amennyiben az érvényes ajánlatok száma meghaladja az ötöt, automatikusan zárják ki azokat az ajánlatokat, amelyek az ugyanezen szabályozásban meghatározott matematikai szempont alapján a szolgáltatáshoz viszonyítva kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmaznak, anélkül hogy e szabályozás bármilyen lehetőséget biztosítana az említett ajánlatkérőknek az ilyen ajánlatok alkotóelemei oly módon történő vizsgálatára, hogy az érintett ajánlattevőktől adatokat kérjenek ezekről az alkotóelemekről – Ez nem állapítható meg abban az esetben, ha az országos vagy helyi szintű szabályozás, illetve az érintett ajánlatkérő az ajánlatok rendkívül nagy száma miatt – amely az ajánlatkérőt arra kötelezhetné, hogy olyan nagyszámú ajánlat vizsgálatát végezze el kontradiktórius eljárásban, amely meghaladná az adminisztratív kapacitását, vagy az ilyen vizsgálat által okozott késedelem folytán veszélyeztethetné a projekt megvalósítását – olyan ésszerű küszöbszámot állapít meg, amely felett alkalmazható a kirívóan alacsony értékű ajánlatok automatikus kizárása
  • III. Az EK 39. cikk (2) bekezdésével ellentétes, hogy az alapügy felpereséhez hasonló helyzetben levő személytől, akinek határozott időtartamra szóló, vendéglektori munkakörre vonatkozó szerződését határozatlan időtartamra szóló, idegen nyelvet anyanyelvként bíró nyelvi szakértő munkatársi munkakörre vonatkozó szerződés váltotta fel, megtagadják az első alkalmazásának időpontja óta megszerzett jogainak elismerését, ami kihatással van a javadalmazásra, a szolgálati idő figyelembevételére és a társadalombiztosítási járulékok munkáltató általi fizetésére, ha a hasonló helyzetben levő nemzeti munkavállaló részesülne e jogok elismerésének kedvezményében – A nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy az alapügyben ez a helyzet áll-e fenn
  • IV. A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló tanácsi rendelet nem ellentétes, ha a foglalkoztatás helye szerinti tagállam szociális biztonsági rendszeréhez tartozó migráns munkavállaló a lakóhelye szerinti tagállam nemzeti jogszabálya alapján ez utóbbi államban családi ellátásban részesül – A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy az a tény, hogy az alapeljárás felpereséhez hasonló helyzetben lévő munkavállaló minden munkanap után visszatér-e az érintett tagállamban található otthonába releváns-e abból a szempontból, hogy az ilyen munkavállaló teljesíti-e a szóban forgó családi ellátás nyújtásához szükséges feltételeket ezen állam nemzeti jogszabályai alapján

Összes lapszám