Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. III. szám - 2010. március

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Kollégiumi vélemények
  • BK 81. vélemény a polgári jogi igény elbírálásáról
  • BK 82. vélemény a feltételes szabadság kedvezményéről
  • 1/2010. (I. 18.) KK vélemény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 104/A. § rendelkezéseinek alkalmazásáról közigazgatási perben- és nemperes eljárásban
Büntető ügyszak
  • 57 Emberölés bűntettének kísérletét valósította meg a terhelt, amikor közel két méter távolságból célzott lövést adott le a sértett mellkasára, akkor is, ha a véletlennek köszönhetően – a lövedék a kulcscsont magasságában elakadt, s csupán három hét alatt gyógyuló életveszélyt elő nem idéző sérülést okozott – Az önkéntes eredményelhárítás – mint büntethetőséget megszüntető ok – nem alkalmazható, ha a sértett életveszélyes állapota létrejöttének hiányában a terhelt objektíve nem került abba a helyzetbe, hogy az eredményt elhárítsa
  • 58 Közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak a mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyre irányuló egyenes, hanem eshetőleges szándék esetén is megállapítható, ha a terheltnek a közlekedési szabályok szándékos és sorozatosan megszegő magatartása alapján az következtethető, hogy e veszélyhelyzet kialakulásába belenyugodott
  • 59 Közúti baleset gondatlan okozása vétségében a terhelt büntetőjogi felelőssége akkor is megállapítható, ha az elsőbbségadási kötelezettségét megszegő sértett által előidézett közvetlen veszélyhelyzetet a megengedett sebességet jelentős mértékben túllépő magatartása miatt nem tudja lassító fékezéssel elhárítani
  • 60 Adócsalásnál az ugyanazon adónemre több adómegállapítási időszakon keresztül megvalósított elkövetési magatartások vonhatók a folytatólagosság egységébe és kizárólag ennek megállapítása eredményezheti az adócsökkentések összegének egybefoglalását – Az adócsalás és a csalás valódi alaki (eszmei) halmazata állapítandó meg minden olyan esetben, amikor a hamis számlák áfa tartalmának az elszámolása nem csupán a fizetendő adó mértékét csökkenti, hanem ezt meghaladóan adó-visz-szaigényléssel is társul – Az osztalékadóval kapcsolatos adócsalás megállapíthatósága szempontjából osztaléknak nem általában a társaság vagyonából bármely jogcímen kivont pénzösszeg, hanem csak a gazdasági társaság taggyűlésének, közgyűlésének a döntése alapján, meghatározott jogcímen kifizetésre kerülő részesedés tekinthető
  • 61 Pótmagánvádnak csak közvádra üldözendő bűncselekmények esetében van helye – A sértett – pótmagánvádlóként – büntetőjogi igényét általában akkor érvényesítheti, ha passzív alanya a bűncselekménynek, vagy a tényállás eredményt tartalmaz. Minthogy a magánokirat-hamisítás vétségének és a számviteli fegyelem megsértése vétségének törvényi tényállása passzív alanyt nem tartalmaz, s azok megvalósulása által konkrét személy jogos érdekeinek közvetlen sérelme, illetve a sérelem veszélye nem áll fenn, e bűncselekmények miatt nincs helye pótmagánvádnak
Polgári ügyszak
  • 62 A vételár összegének módosítását jelenti az is, ha a felek abban állapodnak meg, hogy az ingatlan értékesítése során elérhető vételár fele illeti meg a felperest a már kifizetett vételár beszámításával
  • 63 Az alperes által igénybevett biztonsági őrök – mint teljesítési segédek – tevékenysége folytán bekövetkezett szerződésszegésért és az ezzel okozott kárért az alperes tartozik felelősséggel
  • 64 A több okból bekövetkezett kár megtérítése iránti igény elbírálása során a különböző károkok közrehatását vizsgálni kell
  • 65 Magánorvos és kórház egyetemleges kártérítési felelőssége
  • 66 A végrendelet nem minősül öröklési szerződésnek amiatt, hogy a halál esetére szóló juttatás indokaként az örökös ápolási, gondozási szolgáltatásait jelöli meg. Ezért a végrendelettel megörökölt vagyontárgy az örökös különvagyonába tartozik akkor is, ha az ápolási, gondozási szolgáltatásokat házassági életközösségének fennállása alatt, házastársával közösen nyújtotta. Az ilyen szolgáltatások ráeső része fejében a vagyonmegosztás során a másik házastárs pénzbeli megtérítésre jogosult
  • 67 Nem követelheti vissza téves feltevés címén az ajándékot az a házastárs, aki a házasság tartósságát maga hiúsította meg azáltal, hogy házastársával szemben tettleges, durva magatartást tanúsított
Gazdasági ügyszak
  • 68 A társaság tagja a társaság jogellenes működése miatt többféle, a társasági és cégjog által biztosított jogvédelmi eszközöket vehet igénybe. Ha ezekkel a lehetőségekkel nem él, a társaság jogszabálysértő működésével okozati összefüggésben keletkezett kára megtérítését a Ptk. 339. §-ára alapítva a társasággal szemben nem érvényesítheti
  • 69 A társasház tulajdonosok közössége a közös költségek viseléséről közgyűlési határozattal dönthet akkor is, ha a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartási bejegyzése még nem történt meg
  • 70 Nem jogosult közérdekű keresetindításra a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket tömörítő szövetség, ha alapszabálya a szervezet céljai között a fogyasztók érdekeinek közvetlen védelmét nem tartalmazza, hanem célként csupán azoknak a társadalmi szervezeteknek a tömörítését fogalmazza meg, amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmében tevékenykednek
  • 71 Idegen váltó az a váltó is, amelyen a címzett és a kibocsátó ugyanaz a személy, amelyet a kibocsátó saját magára intézményez. Az okirat váltónak minősül akkor is, ha a kibocsátó (kiállító) aláírása hamis vagy képviseleti joggal nem rendelkező személytől származik. A képviseleti jogosultság megléte a váltónak nem alaki kelléke, hanem a váltó kifizetéséért való helytállási kötelezettség anyagi jogi feltétele
  • 72 Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak arra hivatkozással, hogy a változás-bejegyzést elrendelő végzéssel a cégjegyzékbe bejegyzett tagok nem váltak a társaság tagjává, mert az „üzletrészükre” vonatkozó vételi jogokat jogellenesen gyakorolták. Nem kezdeményezhető törvényességi felügyeleti eljárás akkor sem, ha a kérelmező a változás-bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt peres eljárást indított
Munkaügyi ügyszak
  • 73 A felperes – mint iskolavédőnő – ugyan munkaköri feladatait szükségszerűen oktatási intézményben végezte, de ettől nem került az adott oktatási intézménnyel jogviszonyba, és nem vált pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottá sem. Ennélfogva besorolására az iskolavédőnőkre vonatkozó előírások – köztük a főiskolai végzettséghez kötöttség – voltak irányadók
  • 74 Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható
  • 75 A fegyveres szerv rendelkezési állományba helyezett függetlenített szakszervezeti tisztségre választott tagjának illetményét – a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével – az előző beosztásnak megfelelő besorolás alapján kell megállapítani
  • 76 A munkavállaló keresőképtelensége – annak visszamenőleges megállapítása ellenére – nem vehető figyelembe, ha nem bizonyítja, hogy a kifogásolt magatartás elkövetésekor nem volt munkára képes
Közigazgatási ügyszak
  • 77 A műemléki védelem alá helyezés előkészítése szakmai és nem hatósági tevékenység, erre az eljárásra a Ket. rendelkezései nem alkalmazhatók. A bírósági felülvizsgálat tárgya az ideiglenes védelem alá helyezésről rendelkező közigazgatási határozat
  • 78 A vállalkozási célból ingyenesen adott termék akkor minősülhet kivételnek az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja szempontjából, ha gazdaságilag független felek közt áll fenn a jogviszony
  • 79 Elhelyezési szolgalom alapítása esetén mód van kártalanítás megállapítására
  • 80 A közösségi jog az Európai Unióban gyártott motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok műszaki paramétereiről rendelkezik, az pedig, hogy egy jármű miként vehet részt a közúti forgalomban, a belső jog által szabályozandó kérdés
  • 81 Az ingatlantulajdonos által vállalkozási szerződés keretében épített lakások saját termelésű készletnek minősülnek, ezért azokat értékesítésükkor nem lehet a helyi iparűzési adó alapját csökkentő „eladott áruk beszerzési értékeként” (ELÁBÉ) kimutatni
  • 82 A jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás kamatainak visszafizetéséről rendelkező jogszabályi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság azt megsemmisítő határozatának a hivatalos lapban történő közzététele napjától nem lehet alkalmazni
  • 83 Nem ütközik a dohánytermék reklámozásának tilalmába a dohányárut forgalmazó kereskedőknek szóló, zárt terjesztésű lapban megjelentetett szakmai célú reklám
  • 84 A 2004. évi XXX. tv.-vel került kihirdetésre a Római Szerződés, melynek 189. cikke szerint a Tanács és a Bizottság rendelete kötelező és közvetlenül alkalmazható valamennyi tagállamban
Az Európai Bíróság határozatai
  • I. A hatodik irányelv 21. cikke 1. pontjának c) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a HÉA-t e rendelkezés alapján akkor is abban a tagállamban kell megfizetni, amelynek a HÉA-ját a szóban forgó számlán vagy számlát helyettesítő bizonylaton feltüntetik, ha az adott tevékenység ebben a tagállamban nem adóköteles. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell valamennyi releváns körülmény figyelembevételével megvizsgálnia, hogy melyik tagállamban kell a szóban forgó számlán feltüntetett HÉA-t megfizetni. E vonatkozásban releváns lehet különösen a feltüntetett adókulcs, a fizetendő összeg pénzneme, a számla kiállításának nyelve, a szóban forgó számla tartalma és háttere, a számla kiállítójának és a végzett szolgáltatások igénybevevőjének letelepedési helye, valamint ezek magatartása
  • II. A Lengyel Köztársaság – mivel tilalmat vezetett be a géntechnológiával módosított fajták vetőmagjainak szabad forgalmazására nézve, és megtiltotta a géntechnológiával módosított fajtáknak a nemzeti fajtajegyzékbe való felvételét – nem teljesítette a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. és 23. cikkéből, valamint a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló 2002/53/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (4) bekezdéséből és 16. cikkéből eredő kötelezettségeit
  • III. A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló tanácsi rendelet előírja azon tagállam illetékes intézménye számára, amelynek területén valamely tagállami állampolgár munkavállaló utoljára lakóhellyel rendelkezett, hogy ezen, az öregségi nyugdíj iránti kérelem benyújtásának idején harmadik államban lakóhellyel rendelkező munkavállaló öregségi nyugdíjának kiszámításához ugyanolyan feltételekkel vegye figyelembe az e munkavállaló által valamely másik tagállamban teljesített szolgálati időt, mintha e munkavállaló továbbra is az Európai Közösség területén rendelkezne lakóhellyel

Összes lapszám